BREAKING: FEGYVERES MERÉNYLETKÍSÉRLET TRUMP ELLEN – A MERÉNYLŐT LELŐTTÉK (VIDEÓN A LÖVÉS PILLANATA)
     

KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

A szabadság minden előtt – Első alkalommal mutatták be A lyukas zászlót hazánkban

1956eml„Szabad országban szabadon akarok élni” fogalmaz Lassan György szabadságharcos az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szóló szociopolitikai, történelmi filmben, a forradalom egyik túlélőjeként. A lyukas zászlót (Torn from the Flag) Magyarországon első alkalommal – nagy sikerrel – mutatták be 2009. július 25-én Egerben, a Slowfilm Fesztivál egyik versenyfilmjeként. A Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, valamint Kanadában többszörös díjnyertes filmet első alkalommal mutatták be Kovács Klaudia szülővárosában.

A dokumentumfilm-thriller írója, rendezője és producere nemcsak hazajött, hanem hazaérkezett – mondta Kovács Klaudia, a filmbemutató után vele készült beszélgetés alkalmával. A művésznő 18 évesen hagyta el Magyarországot, s a Duna Televízió kérésére készített beszélgetéseket ’56-os magyar szabadságharcosokkal. Ám az elkészült beszélgetéseket végülis a Duna Televízió nem közvetítette. Ekkor döntötte el Kovács Klaudia George Adams-sal együtt, hogy filmet készít e történelmi időszakról. 1998-ban kezdtek dolgozni a produkción, s érdekes módon nem Kovács Klaudiát találták meg a neves szakemberek, hanem ő kereste fel őket, így a film alkotói között találjuk Zsigmond Vilmos, Kovács László, Andew Senyei, George Adams Executive- és Társproducereket, Hules Endre író, rendezőt, Honti Zoltán operatőrt, Tóth Kinga produkciós munkatársat és Chris Horvath zeneszerzőt.

A lyukas zászló 2007. novemberében készült el, 55 perc archív anyag látható a filmben, s az 56-os szabadságharcról szóló remekmű közösségi összefogásból született: mintegy kétezer amerikai, kanadai személy, család, egyházi közösség, alapítvány támogatta a film elkészültét. Kovács Klaudia az est folyamán hangsúlyozta: – Noha a gyártás alatt Magyarországról is kértek támogatást, szülőhazája egy fillérrel nem járult hozzá a film sikeréhez. A művésznő „filmjével” szülővárosában sikerrel debütált, s jövőre szeretne részt venni a Magyar Filmfesztiválon is, ám mint mondta, komoly akadályokat kell lekűzdeniük, hisz noha a filmkészítői magyarok, nem Magyaországon élnek, s magyarországi támogatásban sem részesültek.

A drámai fordulatokban bővelkedő alkotás 1945-től az 1991-ig tartó időszakot mutatja be, s az ’56-os forradalmat nemzetközi-történelmi-politikai összefüggésbe helyezi. A magyar szabadságharcot a kommunista rendszer hanyatlásának elindítójaként mutatja be, mely kiemelkedő fordulópontot jelentett a demokrácia felé. A filmben különböző álláspontot képviselő személyiségek mondják el véleményüket, illetve szabadságharcosok elevenítik fel a heroikus- és tragikus pillanatokat. A filmben mindvégig megmarad a természetes feszültség az egymást gyorsan követő interjúalanyok gondolatai következtében: megszólal és/vagy archív felvételen látható: Habsburg Ottó, Ronald Reagan, Henry Kissinger, Pozsgay Imre, Mihail Gorbacsov, Berecz János és több történész, valamint a forradalmárok közül Lassan György, Szlama Árpád, Mismás György, Pongrátz András, Atkáry Szilárd, Dózsa László stb.

Talán a film legdrámaibb történelmi pillanata: a magyar forradalmárok segítséget várnak Nyugatról, a végsőkig kitartanak, ám az soha nem érkezik meg. Ehelyett következik az orosz megszállás, megkezdődnek a börtönbe hurcolások, a kitelepítések, az akasztások és a tömeges menekülés Nyugat felé. Berecz János lerántja a leplet Kádár Jánosról, aki noha megmenthetné Nagy Imre mártírtársát a kivégzés elől, két miniszterelnöke nem lehet egy országnak…

S a film legdrámaibb személyes pillanata, amikor Szlama Árpád beszámol élete legmegindítóbb élményéről: 26 éves fiatalemberként került börtönbe, s amikor szabadult, 40 esztendős férfi tekintett rá vissza a tükörből. Az őrület és az összeomlás helyett azonban megmenti egy asszony és gyermekének szeretete… Dózsa László sorsa is hihetetlenül drámai: elmeséli hogyan lövik a tömegsírba, s onnan, mint élő halott hogyan mászik ki és jut el egy kórházba, ahol megmentik az életét…

Őszinte nyíltsággal beszél a filmben Mismás György, akinek egész családját elhurcolták a Gulágra. Elmeséli, hogyan tették tönkre apját a kommunisták: 5 kilós súlyt helyeztek a herezacskójára, melynek súlya alatt természetesen elveszítette egészségét. Szlama Árpád pedig arról a pillanatról számol be, amikor a börtönben ÁVÓ-s nők felizgatták meztelen testüket dörgölve az ő testéhez, majd a hímvesszőjébe dugott üveg-csövet szétverték a testében. A film szereplői, élő koronatanúk – nagyon helyesen – nyílt őszinteséggel beszélnek a kommunista terror eme rémes gaztetteiről.

Kedves olvasóimnak felteszem a következő kérdéseket: – Vajon él-e még az az ÁVÓs nő, aki emberi méltóságában meggyalázta Szlama Árpád szabadságharcost? Ha igen, mivel foglalkozik? Élnek a főbelövők, akik megvárták, hogy a magyar fiatalok betöltsék a 18. életévüket, majd lelőtték őket. Él-e még az a pribék, aki rálőtt Dózsa László szabadságharcosra? Élnek-e a fekete autó ÁVÓs verőlegényei? S ha igen, mivel foglalkoznak?

A lyukas zászló ezidáig 17 nemzetközi filmfesztiválon mérette meg magát, eddig 6 díjban részesült. Kovács Klaudia filmrendezőnek, producernek azonban az jelentené a legnagyobb elismerést, ha filmjét, A lyukas zászlót idehaza is megismerhetnék a nézők: fiatalok és idősek egyaránt. Mert az ’56-os szabadságharc és forradalom a magyar történelem kiemelkedő eseménye. Leveretésekor és elárultatásakor a világ nagyvárosaiban szimpátiatüntetéseket tartottak! Ne csak mások legyenek büszkék forradalmárainkra és forradalmunkra! Itthon is kapja meg méltó elismerését e történelmi film! Szeretném hinni, hogy Kovács Klaudia és a film alkotói „proféták” lehetnek saját hazájukban!

Frigyesy Ágnes

Nemzeti InternetFigyelő

Kapcsolódó cikkek

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük