KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Kérjük, támogassa a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (njsz.hu) a személyi jövedelemadója 1%-ával!

Adószám: 19334684-1-05

A nap, amikor felrobbantották a Nemzeti Színházat

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

59 éve, 1965. április 23-án robbantották föl a Blaha Lujza téren álló Nemzeti Színház utolsó részét. Az MSZMP legfelső szintjén megszületett verdikt mögött sokan a rendszer bosszúját sejtették a polgári értékek, a nemzeti hagyományok és a századelő Budapestjével szemben. A hivatalos válasz azonban a metróépítkezésre fogta a patinás épület lerombolását. 2002-ig kellett várni arra, hogy a Nemzet Színháza újra méltó épületbe költözhessen.

A Nemzeti Színház épülete a Blaha Lujza téren. (MTI Fotó: Bojár Sándor)

1965. április 23-án, a Hazafias Népfront lapjának, a Magyar Nemzetnek olvasói megtudhatták, hogy Vlagyimir Iljics Lenin születésének 95. évfordulóján ünnepséget rendeztek Moszkvában, állandósultak az amerikai légierő támadásai Vietnam déli részén, az NB1-ben pedig Újpesti Dózsa–Ózd, valamint Csepel–Tatabányai Bányász mérkőzéseket rendeztek.

Ezen a napon robbantották fel a Blaha Lujza téren álló Nemzeti Színház utolsó darabját is.

A szomorú eseményről a napilapok közül a Magyar Nemzet másnapi száma be sem számolt, a pártlap, Népszabadság pedig csak egy hírképet közölt „Dőlnek a falak” címmel:

„A Nemzeti Színház utolsó nagy robbantásának pillanata” – írták a képaláírásban Rév Miklós felvételéhez.

A Népszabadság 1965. 04. 23-i száma (Forrás: Arcanum)

A monumentális épület – még Népszínház néven – 1875-ben nyitotta meg kapuit az igen elegáns „pesti graben”, a körút mentén, alig egy kőhajításnyira az 1894-ben megépült New York-palotától, amely írók-költők kedvelt kávéháza, az értelmiség egyik találkozóhelye volt.

Az egykori Népszínház, később Nemzeti Színház a Blaha Lujza téren (Forrás: Architextúra blog)

Az 1920-ban Blaha Lujzáról elnevezett téren 56 évig működött a Nemzeti társulata, és ez idő alatt igazi fogalommá érett maga az épület és a hely egyaránt.

Elég csak a Lajtai–Békeffi-operett szövegére gondolnunk, amely szerint „Hétre ma várom a Nemzetinél ott, ahol a hatos megáll”.

Szerencsére a legendás épület a második világháború alatt nem szenvedett komolyabb károkat a közel két hónapig tartó ostrom során, amikor a szovjet rakétavetők, és az angolszász légierő bombáitól volt hangos Budapest.

Nem úgy a kommunista diktatúra időszakában, amikor

az állampárt igyekezett elnyomni mindent, aminek a hazához, a tradíciókhoz, a keresztény értékekhez köze van. A színház a rendszer számára fontos „eszmei frontnak” számított.

A szovjet megszállás után egy kiváló színészt, az Aczél Györggyel remek kapcsolatot ápoló Major Tamást állították a teátrum élére, aki a legenda szerint egyszerűen besétált az épületbe, és azt mondta: ő az igazgató. Később maga is elismerte, hogy ki sem nevezték.

Ez is érdekelheti:  Összeomlik az Ukrajnáról szóló konferencia? – a BRICS-országok vezetői sorra mondják vissza a meghívást

A közismerten kommunista Majort, az 1956-os forradalom alatt – a Petőfi szobornál a Nemzeti dalt elszavaló Sinkovits Imre kezdeményezésére is – leváltották posztjáról, de a forradalom leverése után újra visszakerült.

A színház első embere a legjobb viszonyt Kádár Jánossal ápolta, akivel még az illegalitás időszakából ismerték egymást. A direktort azonban 1962-ben leváltották a Nemzeti éléről. Nem sokkal később a teátrum sorsa is megpecsételődött: az 1950-es években megkezdett metróépítés folytatására hivatkozva, az épület lebontása mellett döntöttek.

Az MSZMP legfelső szintjén megszületett verdikt mögött sokan a rendszer bosszúját sejtették a polgári értékek, a nemzeti hagyományok és a századelő Budapestjével szemben. Ugyanis amennyiben – vélekedett a társadalom szinte egésze – a metró „útvonalába került a színház”, akkor az Országházat, az Astoria épületeit, vagy épp a Batthyány téri vásárcsarnokot miért nem bontották le? A kérdés megválaszolatlan maradt, ami biztos:

1965. április 23-én az utolsó robbantás is befejeződött, és ezzel megnyílt az út a tér kommerszé válása, lepusztulása felé.

A színház társulata a Hevesi Sándor téri színház – nemzeti teátrumnak méltatlan – kockaépületébe költözött, és egészen 2002-ig kellett várnia arra, hogy méltó otthonba költözhessen.

A Nemzeti Színház épülete 2022. április 12-én. MTI/Vasvári Tamás

hirado.hu

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük