KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Stoffán György: A „hazafiság” értelmezései… Bencsik fivérek vs. Rákay Kálmán

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Érdekes az a szellemi és erkölcsi leépülés, amely a magyar társadalomban, a politikai hovatartozás és e hovatartozás minősége, megfogalmazása körül ma tapasztalható. A társadalom polarizációja immár olyan élesen rajzolódik ki, ahogyan talán a történelem során talán csak egyszer, a II. világháborút követő Kelet-Európában, amikor egy aljas és embertelen háborús világ után, egy aljas és embertelen „békés”, kommunista világ következett.

Most, harmincnégy évvel az úgynevezett rendszerváltás után is hasonló a helyzet, bár az erkölcsi, nemzeti, elkötelezettségi minőség már homlokegyenest más. A társadalom összetétele is úgy változott meg, mint a budai Rózsadomb lakosságáé.

Amíg a II. világháborút követő időszakban, ezer év hagyományának teljes megsemmisítése ellen küzdött a társadalom az elkötelezettségben e téren megmaradt hányada, addig ma nem tudja, miért küzd. Ugyanis, mások küzdöttek akkor és mások küzdenek ma, mert amint említettem, a társadalom összetétele teljes mértékben megváltozott és skizofrén lett, hiszen a kommunizmus magyarellenes törvényeiből jó néhány megmaradt.

Ha a Trianonban, diktatórikus módon idegen megszállás alá vont Magyar Királyság társadalmát összehasonlítjuk a mai magyar társadalommal, érdekes képet kapunk. A Magyar Királyságban, ezer éves hagyományaink szerint a király (vagy régens) után az arisztokrácia következett, amely abban különbözött a mai „új arisztokráciának” nevezett oligarcháktól, milliárdosoktól, újgazdag proliktól, hogy:

 

1. Nem lopott, érdemtelenül megszerzett, baráti alapon juttatott vagyonuk volt.

2. Műveltek voltak.

3. Nemzeti érzésük nem csak az ünnepi szónoklatok alatt és a választások előtt mutatkozott meg.

4. Kereszténységük nem politikai kereszténység, hanem valós életvitel volt.

5. A megszállt területeket nem anyagi bázisnak, pénzmosodának használták, hanem valós cél és politikai irány volt azok felszabadítása, visszaszerzése.

6. Az oktatáspolitikát képzett szakemberek szolgálták (lásd.; Klebelsberg Kunó)

7. Az igazságszolgáltatás független volt, és nem tűrt meg sem jobb-, sem baloldali szélsőséget, valamint büntette a hazaárulást.

Ez is érdekelheti:  Eddig közel 400 ezer ajánlóívet igényeltek a jelöltek és jelölőszervezetek

 

A felsorolást lehetne folytatni, de terjedelmi okokból erre nincs mód. Az akkori társadalomban a polgári réteg természetesen élte meg magyarságát és kereszténységét, ami abban állt, hogy hazaszeretetét, hitét és a nemzet, a haza iránti elkötelezettségét a nemzeti hagyományok határozták meg, amely hagyományok megkérdőjelezése elképzelhetetlen volt számára.

A parasztság szintén az ezer éves hagyományoknak megfelelően élt, képezte magát, ismerte a természetet, és a természet által követelt rend szerint végezte el mindennapi munkáját.

Az iparosok, ipari munkásság sem ellenkezett a fennálló renddel szemben mindaddig, amíg egy jól körülhatárolható munkaadói réteg a teljes kizsákmányolással nem tette a gyári munkásokat elégedetlenné.

A rend fenntartása is a megkérdőjelezhetetlen törvényesség és erkölcsiség alapján működött. Tehát, egy normálisan élhető országot tudhatott magáénak a magyar nemzet az országcsonkítás után is.

1945-öt követően aztán egy olyan világ köszöntött Magyarországra, amely a fentiek megsemmisítésére törekedett, de nem adott helyette semmit. Az ország korábbi vezetését megölték, menekülésre kényszerítették, kifosztották, a polgári rétegnek csak töredéke maradt Magyarországon, az ifjúságot megrontották, az egyházi iskolákat nyolc gimnázium kivételével bezárták. A szerzetesrendeket a ferences, a piarista és a Benedek-rend, valamint egy női szerzetesrend meghagyása mellett megszüntették. A KALOT-ot, a Cserkész Szövetséget és minden más korábbi szervezetet feloszlattak. Mindenkit üldöztek, aki a háború előtti magyar életet folytatta, vagy azt szervezte.

Az ország vezetését átvették a proletárok és a Moszkvából hazajött – többségükben nem magyar származású és nem keresztény identitású – kommunisták. Innen kezdődött az az új világ, amely mára, mintegy visszafordíthatatlan folyamatként kivérezteti a magyar nemzetet. Már csak két generáció van meg azokból, akik otthonról hoztak abból a gondolkodásmódból, amely a II. világháború előtt természetes volt, keresztény volt, és magyar. A mai hatvanas és a mai nyolcvanas éveikben járók ez a két generáció. A fiatalabbak már a kommunista korszak végén és a “rendszerváltás” utáni időben szocializálódtak, ami azt jelenti, hogy észrevétlenül átnevelődtek, mert a “rendszerváltás” nem hozta el azt az erkölcsi megújulást, amely magyar és keresztény szemlélet szerint elvárható lett volna.

Ez is érdekelheti:  NAÜ: Nincs bizonyíték arra, hogy Irán atomfegyvert fejlesztene

Ha szoborról beszélnék, akkor azt mondanám, hogy torzóvá lett az ország és sajnos torzóvá vált a társadalom, a társadalmi erkölcs, a tisztánlátás és a bírálat joga is. A jó szándékú bírálatot azok nem hallják meg, akiknek meg kellene hallaniuk, de a társadalom minden esetben gyilkos indulatokkal esik egymásnak. Legyen akár a Magyar-Varga politikai pamflet vagy Rákay Kálmán 6 milliárdos budapesti westernje a téma. Ha a párt megmondja, kinek kell drukkolni és melyik film a jó film, akkor a társadalom épp olyan vehemenciával teljesíti a parancsot, amint a másik oldal az Orbán-gyűlöletet. Csakhogy: amíg a másik oldal Orbán-gyűlöletében egységes, a nemzeti oldal képes Bencsik András nyakát is elvágni, ha az elsőfilmes Rákay Kálmánka filmjéről elmondja a véleményét. Bencsik Gáborról ne is beszéljünk. Őt a Vérmezőn fejezné le a sok „elkötelezett filmesztéta”.

És ez rettenetes! A nemzetben gondolkodó magyar társadalomnak ugyanis nem az volna a dolga, hogy egymást belezze ki, ha esetleg egy rossz politikai döntésről, egy filmről vagy egy beruházásról eltérő véleményt mond valaki a saját oldaláról, hanem a vita! A békés, előremutató és értelmes vita! Többen sérelmezik, amikor prolizom a társadalom bizonyos megnyilvánulásait, de mi ez, ha nem proli virtus? A közösségi oldalakon olyan társadalom rajzolódik ki, amely nem csak elképesztő, de tragikus is a jövőt illetően. Mert a magyar társadalom beteg! Nincs józan ítélőképessége, nincs erkölcsi normája, nincs igénye a logikus és tisztességes vitára. A társadalom kiváló keresztmetszete a Magyar-Varga ügy, a Magyar-féle, feltehetően amerikai pénzen szervezett politikai árulás – egy magyarországi Majdan előkészítése! – és annak megítélése, valamint a rettenetesen primitív és dilettáns kormánypárti médiareakció minderre. A 6,5 milliárdos Rákay-film Bencsik fivérek általi megítélése is keresztmetszet, csak az, a kulturális szférát és annak társadalmi megítélését feltáró keresztmetszet, amiben nem Bencsikék tévedtek!

Mert mind politikai, mind társadalmi, mind kulturális téren, rendre súlyos hibák jelentkeznek, amelyeket senki nem akar, vagy nem tud rendezni, vagy műveltség híján észre sem vesz… Mindez azonban nem ok, hanem következmény. Az 1945 óta eltelt évtizedek következménye. Ennek azonban, 1989-óta nem volna szabad így lennie…, ha rendszerváltás lett volna és rend is lenne. Persze, a hazafiság fogalmát is tisztázni kellene. Mert azt nem Rákay, nem e sorok írója, és nem a Bencsik fivérek határozzák meg. A hazafiság axiómája, sokkal nagyobb nevekben – mint példaképekben – testesült meg. És amikor hazafiságról beszélünk, akkor ott van mindenkinek a személyes hazafisága is…, mert remélhetőleg, valamit merítettünk mindnyájan abból a számos példából, amelyet nagyjaink hagytak ránk, amit tettek a hazáért a nemzetért, politikamentesen. Mert a hazafiságnak pont az az értéke, hogy az ember leveti magáról a politika koszos gúnyáját, és csak egy ferde keresztű Koronát, csodálatos népviseletekbe öltözött magyar embereket, meg egy gyönyörű, tengerig tartó ország térképét látja maga előtt… és mindezt ingyen szereti…

Ez is érdekelheti:  Ukrajnában már lőnek a "toborzók" az ellenálló mozgósítottakra

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: Bencsik András és Rákay Kálán (Philip)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

One thought on “Stoffán György: A „hazafiság” értelmezései… Bencsik fivérek vs. Rákay Kálmán

  1. részlet:
    Érdekes az a szellemi és erkölcsi leépülés, amely a magyar társadalomban, a politikai hovatartozás és e hovatartozás minősége, megfogalmazása körül ma tapasztalható. A társadalom polarizációja immár olyan élesen rajzolódik ki, ahogyan talán a történelem során talán csak egyszer, a II. világháborút követő Kelet-Európában, amikor egy aljas és embertelen háborús világ után, egy aljas és embertelen „békés”, kommunista világ következett.
    Most, harmincnégy évvel az úgynevezett rendszerváltás után is hasonló a helyzet, bár az erkölcsi, nemzeti, elkötelezettségi minőség már homlokegyenest más. A társadalom összetétele is úgy változott meg, mint a budai Rózsadomb lakosságáé.
    Amíg a II. világháborút követő időszakban, ezer év hagyományának teljes megsemmisítése ellen küzdött a társadalom az elkötelezettségben e téren megmaradt hányada, addig ma nem tudja, miért küzd. Ugyanis, mások küzdöttek akkor és mások küzdenek ma, mert amint említettem, a társadalom összetétele teljes mértékben megváltozott és skizofrén lett, hiszen a kommunizmus magyarellenes törvényeiből jó néhány megmaradt. :::”””
    Innen idéztem: internetfigyelo stoffan-gyorgy-a-hazafisag-/
    Stb. a linkben! Észrevételem: És a királyságon túl a demokrácia összehasonlításában un. Köztársaságban – a rákosit SE leszámítva, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEM HAZUDOTT DEMOKRÁCIÁT – HA NEM LEÍRTA ÉS KIMONDTA, HOGY PROLETÁRDIKTATÚRA CCCP. ALAPOKON (azaz nem, proli ha nem koncsi uralom volt) !!!!!! dettó MINT MAI BŰNÖZŐK, kifinomult módszerekkel, de előbb vagy utóbb belelövet a tömegbe, mint tette Gyurcsány apósa nyomdokán… és kétséged ne legyen orbán is megteszi, hisz vérében van…ha arra kerül a sor…
    Tovább a cikk:
    Ha a Trianonban, diktatórikus módon idegen megszállás alá vont Magyar Királyság társadalmát összehasonlítjuk a mai magyar társadalommal, érdekes képet kapunk. A Magyarstb.stb.stb.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük