Nem a szociális körülmények állnak a jelenlegi franciaországi zavargások középpontjában: a lázongó fiatalok nem pékségeket fosztogattak, hanem márkás ruhaboltokat, és okostelefonokat raboltak – nyilatkozta a Le Figaro című lapban megjelent interjúban Hugues Lagrange szociológus, aki a 2005-ös, szintén migrációs hátterű franciaországi zavargásokat hasonlította össze a jelenlegi, országossá terebélyesedett tüntetési hullámmal.
Bár sokan vonnak párhuzamot a 2005-ös és a jelenlegi franciaországi zavargások között, óriási a különbség. Először is, a 2005-ös zavargások három hétig tartottak, és Seine-Saint-Denis-ből terebélyesedtek ki. A 2023-as zavargások csak egy második szakaszban terjedtek ki erre a megyére, és leginkább Nanterre környékén és a Párizstól nyugatra fekvő településeken voltak aktívak – fejtette ki a szociológus, utalva a 2005-ben kirobbant lázongásokra, amelyekben szintén maghrebi és afrikai hátterű fiatalok vettek részt. Lagrange nem tért ki Marseille-re, ahol a zavargók szolgálaton kívüli rendőröket lincseltek meg.
A 2005-ös franciaországi zavargások főleg Észak-Afrikából bevándorolt,
többnyire muzulmán fiatalok lázongásainak sorozata volt több franciaországi nagyváros lakótelepi elővárosában,
külső kerületében. Két afrikai fiatal véletlen halála után törtek ki összecsapások a rendőrség és a tüntetők között Párizs egyik külkerületében. Az akkori zavaragások is kiterjedtek a Földközi-tengernél fekvő Toulouse-ig.
Példátlan méretű fosztogatás
Lagrange rámutatott: Franciaország mintegy 260, több mint 30 ezer lakosú városa közül 135 érintett városban a zavargások 60 százaléka intézmények, középületek, iskolák, médiatárak, szociális központok és tömegközlekedési eszközök elleni támadásokkal – tehát az állam intézményei elleni agresszióval – járt. Az esetek mintegy 60 százalékában a támadók gyújtogattak is.
Megjelent egy új kategória is 2005-höz képest, amely akkoriban még ritkaság számba ment: a fosztogatással, lopással és kisajátítással járó zavargások. Ez egy új dimenzió, amely
a 135 városból 40-et, azaz a zavargással sújtott városok 30 százalékát érinti. A szociológus szerint ez figyelemre méltó jelenség,
melyet ilyen tömegesen eddig nem tapasztaltak Franciaországban.
Hugues Lagrange, sociologue : "Ces actions n'ont pas une visée politique mais d'appropriation : nous ne sommes pas face aux émeutes frumentaires de l’Ancien régime, quand il s'agissait de voler du pain pour se nourrir : on vole ici des biens de luxe."https://t.co/RmdW7nnsmU
A szociológus szerint egy oximoron, a kapitalizmusellenes fogyasztói társadalom is észlelhető: a társadalom intézményrendszerét fizikailag is megtámadó fiatal randalírozók a fejetlenséget kihasználva már eleve bevásárlókocsikkal érkeztek, és márkás ruhaboltok kirablását tervezték. Szó sem volt arról, hogy például pékségeket támadjanak meg. Az ő „táplálékukat” az elrabolt okostelefonok és a szeszes italok jelentik – tette hozzá.
nem vezethetők vissza teljes mértékben a szociálpolitika hiányosságaira: a munkanélküliség egyébként jelentősen csökkent. Inkább az észak-afrikai és különösen a Szaharától délre fekvő afrikai bevándorlókból álló népesség gettósodásáról van szó.
🇫🇷 PILLAGES : "Pourquoi solliciter les parents des jeunes délinquants à leur demander de cesser les pillages ? Ils font eux aussi partie des pilleurs…" pic.twitter.com/slutmeV193
— Valeurs Occidentales (@ValOccidentales) July 5, 2023
Lagrange azt is észrevette, hogy azokon a területeken, ahol intenzív a kábítószer-kereskedelem, jóval kevesebb a zavargás: a hálózatokat működtető maffiózók utasítják a kisstílű (és persze a zavargásokban aktívan részt vevő) terjesztőket, hogy fogják vissza magukat, különben elveszítik a „munkájukat”. Tudják ugyanis, hogy a zavargások a helyszínre csalják a rendőröket, akik ellenőrzéseket tartanak.
Lopott autóval rabolnak a „tüntetők”
A zavargások egy másik kategóriája, amely 2005-ben alig létezett: a
fosztogatással, lopással és kisajátítással járó zavargások
– emeli ki a szociológus.
Des collégiens ont bruler leur collège pour plus allez à l'école à Strasbourg
Az erőszak egyértelműen fokozódik, s a korábbi megmozdulásoknál jóval elterjedtebb a lopott autók használata. (Az eltulajdonított járművet faltörő kosként használják, így zúzzák be például az éjszakára bezárt bevásárlóközpontok bejáratát –a szerk.) Marseille-ben a sörétes és vadászpuskák mellett már Kalasnyikovokkal is lövöldöztek a randalírozók, ami aggasztó, bár szerencsére kivételes fejleménynek tekinthető – mutat rá Lagrange.
hirado.hu
Kiemelt kép: Fosztogatók által bezúzott kirakatüveg Párizs közelében levő Montreuil-ben 2023. július 1-jén, a nanterre-i incidens után négy nappal (Fotó: MTI/EPA/Julien Mattia)
Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg.Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.
