Hivatalosan 1848 márciusában rendelték el nyilvános ünnepek alkalmával az összes magyar közintézményben a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát.
A Múlt-kor beszámolt arról is, hogy 2014-ben az Országgyűlés úgy határozott, hogy ez a két szimbólumunk külön ünnepnapot érdemel, ennek köszönhetően 2015-től március 16-át országszerte a magyar zászló és címer napjaként tartjuk számon.
Zászlót már az ókori népek is használtak, elsősorban a hadviselésben volt fontos szerepe.
Amikor egy zászló három különböző sávból áll, annak trikolór a neve, – és sok más nemzethez hasonlóan hazánk zászlója is ilyen. Nekünk, magyaroknak, sokat jelentenek ezek a színek, hiszen nincs olyan magyar, akinek láttukon ne dobbanna meg a szíve egy sporteseményen, ne érezne büszkeséget, amikor dobogón állnak legjobbjaink.
A piros, fehér és zöld színek mindannyiunkban az összetartozás érzését keltik.
A zászló elsődleges célja egy nép vagy egy ország szimbolizálása és a színekhez mindig különleges jelentések párosulnak. A fehér szín legtöbbször a békét jelenti, a piros a veszély, a forradalom és a bátorság színe, míg a zöld pedig a termőföldet, a biztonságot és a reményt jelképezi.
Érdekesség, hogy a nemzeti színeinket hivatalosan nem is úgy kellene sorolnunk, hogy piros-fehér-zöld, hanem vörös-ezüst-zöld.
Magyarország himnuszát, zászlaját, és címerét a büntetőjogi védelem illeti meg, azaz a nemzeti jelképek megsértését, szándékos rongálását a Büntető Törvénykönyv bünteti. Aki ezeket megsérti, rongálja, akár börtönbe is kerülhet.
Erről Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési képviselője is megemlékezett közösségi oldalán.
