KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Nemzetközi reakciók az Izraelt ért iráni támadásra

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) összesítése szerint Irán összesen legalább 320 drónnal és rakétával támadta meg Izraelt, amelyeknek a 99%-át elfogták. Az offenzíva csak kisebb károkat okozott, de figyelmeztetés volt Izrael számára, hogy ha kell, akkor Irán akár saját területéről is képes támadásokat végrehajtani. Az ezzel kapcsolatos nyugati reakciók java része Izraelt támogatta, míg a globális dél államai az esetleges eszkaláció elkerülését propagálták. Viszont voltak olyan államok is, amelyek nem ítélték el Iránt, és főképpen a korábbi ENSZ-határozatok végrehajtását sürgették.

A továbbiakban a legfontosabb nemzetközi szervezetek és a földrajzi régiók szerint csoportosított egyes államok vezetőinek hivatalos reakcióit tekintjük át:

Nemzetközi szervezetek és intézmények

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár

A főtitkár elmondta: „Határozottan elítélem azt a súlyos eszkalációt, amelyet az Iráni Iszlám Köztársaság ma este Izrael ellen indított nagyszabású támadása jelent. Ezen ellenségeskedések azonnali beszüntetésére szólítok fel! Mélyen aggaszt a pusztító, egész régióra kiterjedő eszkaláció nagyon is valós veszélye. Arra buzdítok minden felet, hogy a lehető legnagyobb önmérsékletet [tanúsítva] kerüljenek el minden olyan akciót, amely a Közel-Keleten több fronton komoly katonai összecsapásokhoz vezethet. Többször hangsúlyoztam, hogy sem a régió, sem a világ nem engedhet meg magának egy újabb háborút.”

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel

Charles Michel X-oldalán azt írta: „Határozottan elítélem az Irán által Izrael ellen indított támadást. Mindent meg kell tenni a további regionális eszkaláció megelőzése érdekében. El kell kerülni a további vérontást. Partnereinkkel továbbra is szorosan követni fogjuk a helyzetet.”

Josep Borell, Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

Jusep Borell kifejtette: „Az EU határozottan elítéli az Izrael elleni elfogadhatatlan iráni támadást. Ez példátlan eszkaláció, és súlyos fenyegetést jelent a regionális biztonságra.”

Európa

Risi Sunak brit miniszterelnök

A brit miniszterelnök kifejtette: „A leghatározottabban elítélem az iráni rezsim Izrael elleni meggondolatlan támadását. Ezek a csapások feszültséget szítanak és destabilizálják a régiót. Irán ismét bebizonyította, hogy szándékában áll káoszt szítani […]. Az Egyesült Királyság továbbra is kiáll Izrael és minden regionális partnerünk, köztük Jordánia és Irak biztonsága mellett. Szövetségeseinkkel együtt sürgősen dolgozunk a helyzet stabilizálásán és a további eszkaláció megelőzésén. Senki sem akar több vérontást látni.”

Annalena Bearbock német külügyminiszter

A német külügyminiszter azt mondta: „Irán drónokat és rakétákat lőtt Izraelre. Határozottan elítéljük a folyamatban lévő támadást, amely egy egész régiót káoszba dönthet. Iránnak és meghatalmazottjainak azonnal le kell állítaniuk ezt!”

Stephane Sejourne francia külügyminiszter

A francia külügyminiszter is hasonló álláspontot képvisel: „Franciaország a leghatározottabban elítéli az Irán által Izrael ellen indított támadást. Azzal, hogy ilyen példátlan akció mellett döntött, Irán új lépést tesz destabilizáló akcióiban, és vállalja a katonai eszkaláció kockázatát.”

Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök

Pedro Sanchez elmondta: „A legmélyebb aggodalommal követjük a közel-keleti eseményeket. Állandó kapcsolatban állunk a régióban lévő nagykövetségeinkkel, amelyek továbbra is nyitva állnak a térségben élő spanyolok támogatására.”

Mark Rutte holland miniszterelnök

A holland miniszterelnök azt közölte: „Nagyon aggasztó a helyzet a Közel-Keleten. A mai napon Hollandia és más országok hangos és világos üzenetet küldött Iránnak, hogy tartózkodjon Izrael megtámadásától. Hollandia határozottan elítéli Irán Izrael elleni támadásait. Meg kell akadályozni a további eszkalációt. … Mi továbbra is nagyon szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.”

Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter

A dán külügyminiszter elmondta: „Dánia határozottan elítéli Irán Izrael elleni bejelentett támadását. Arra kérek mindenkit, hogy tanúsítson önmérsékletet és enyhítse a helyzetet. Irán destabilizáló szerepe a Közel-Keleten elfogadhatatlan – és ez a támadás is.”

Espen Barth Eide norvég külügyminiszter

A norvég külügyminiszter hasonlóan nyilatkozott: „Elítélem az Izrael elleni illegális és veszélyes iráni támadást. Ez tovább rontja a már amúgy is rendkívül ingatag helyzetet. Meg kell akadályoznunk az erőszak további eszkalációját a Közel-Keleten. Felszólítok minden felet a maximális önmérsékletre.”

A Cseh Köztársaság Külügyminisztériuma

A cseh külügy reakciója: „Csehország határozottan elítéli Irán destabilizáló magatartását és megbízottjait, akik úgy döntöttek, hogy megtámadják Izraelt. Ismételten hangsúlyozzuk Izrael önvédelemhez való jogát. Irán hosszú távú agresszív magatartása megakadályozza, hogy a közel-keleti régió békében és biztonságban éljen.”

Oroszország és a Dél-Kaukázus

Azerbajdzsán

Azerbajdzsán és Irán szomszédos országok, és utóbbi területén jelentős azeri népesség él. A két ország viszonya messze áll a felhőtlentől, viszont Teherán és Baku több területen is konstruktívan tud együttműködni, hivatkozva a pragmatikus politikára és az üzleti érdekekre. Ennek értelmében nem meglepő, hogy a hivatalos azeri álláspont a kérdésben az eszkaláció elkerülésére irányult: „Azerbajdzsánt mélyen aggasztja az Irán és Izrael között növekvő feszültség. Felszólítunk minden felet, hogy tanúsítsanak önmérsékletet és kerüljék el a veszélyes eszkalációt, amely tovább destabilizálhatja a közel-keleti helyzetet” – áll az azeri külügy közleményében. Ezzel együtt a Reuters értesülései szerint egyes bakui körök azt fontolgatják, hogy Izraellel lépnek szövetségre Iránnal szemben, és egy esetleges Izraeli csapás esetére Azerbajdzsán biztosítaná bázisai, valamint kém-drónjai használatát Izrael számára.

Ez is érdekelheti:  A legerősebb osztrák párt listavezetője szívesen látná Orbán Viktort az EP élén

Örményország

Az örmény sajtóban is megjelentek hírek az Izraelt ért támadásról, viszont állásfoglalásra nem került sor. Örményország jó viszonyt ápol Iránnal, így elítélni annak lépéseit nem áll érdekében, ezzel együtt nyíltan kiállni mellette – a nyugati partnerei szempontjából – kellemetlen lehet Jerevánra nézve.

Oroszország

Az orosz reakció várhatóan lavírozó. Az elérhető sajtóközleményekből kivehető Moszkva azon kommunikációja, hogy a Kremlt aggasztja a közel-keleti konfliktus súlyosbodása, és az orosz fél a helyzet békés megoldása mellett áll. Ezt Dmitrij Peszkov nyilatkozata is alátámasztja: „Felszólítjuk a térség összes országát, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, ezért természetesen azt javasoljuk, hogy minden nézeteltérést kizárólag politikai és diplomáciai módszerekkel oldjanak meg.” Oroszország szorosan együttműködik Iránnal, ezzel együtt a kialakult konfliktusban igyekszik a békés megoldást hangsúlyozni, ezzel a nyugatnak is üzenve, amely Oroszországgal szemben inkább a katonai megoldást helyezi kilátásba Moszkva szerint. Ezzel együtt Oroszország elítélte Izrael Irán damaszkuszi konzulátusára mért csapását, felhívva a figyelmet arra, hogy az ilyen intézkedések csak tovább súlyosbítják a közel-keleti válságot.

Kelet-Ázsia

Kína

A Kínai Külügyminisztérium vasárnap „mély aggodalmának” adott hangot a konfliktus kiéleződése miatt. „Kína mély aggodalmát fejezi ki a jelenlegi eszkaláció miatt, és nyugalomra és önmérsékletre szólítja fel az érintett feleket a további eszkaláció megelőzése érdekében. Kína felszólítja a nemzetközi közösséget, különösen a befolyásos országokat, hogy játsszanak konstruktív szerepet a regionális béke és stabilitás fenntartásában.” Bár a közlemény nem részletezte, mely „befolyásos országokra” vonatkozik, Wang Yi kínai külügyminiszter az amerikai kollégájával, Antony Blinkennel folytatott pénteki telefonbeszélgetése során sürgette az Egyesült Államokat, hogy játsszon „építő szerepet” a Közel-Keleten. Vasárnap délelőtt Kína iráni nagykövetsége emlékeztette a kínai állampolgárokat, hogy „erősítsék meg a biztonsági óvintézkedéseket”, mivel „az iráni helyi helyzet egyre súlyosabb és összetettebb”. A kínai külügyminisztérium szerint az eszkaláció a gázai konfliktus tovagyűrűzésének legújabb megnyilvánulása, ezért most sürgető feladat az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2728-as határozatának végrehajtása és a gázai konfliktus mielőbbi lezárása.

Kína nem ítélte el Iránt a hétvégi támadás miatt – ellentétben az Egyesült Államokkal és más nyugati szövetségesekkel. És bár Kína őszintén aggódik amiatt, hogy egy szélesebb körű konfliktus milyen kockázatot jelent a térségbeli befektetéseire és kereskedelmére – különösen energiaügyleteire –, úgy véli, hogy a kiváltó ok a gázai konfliktusban rejlik.

Japán

Japán határozottan elítélte Irán Izrael elleni megtorló támadását, és azt az események eszkalációjának nevezte, és mély aggodalmát fejezte ki a helyzet miatt. „Ez a támadás tovább rontja a jelenlegi közel-keleti helyzetet. Mélyen aggódunk, és határozottan elítéljük az ilyen jellegű eszkalációt” – áll a közleményben. Japán számára különösen fontos a béke és a stabilitás, a kormány továbbra is megteszi a szükséges diplomáciai lépéseket, hogy megakadályozza a helyzet romlását. Japán olajimportja nagymértékben támaszkodik a Közel-Keletre, nyersolajának 95%-a a régióból származik. Japán hagyományosan Iránnal szemben is barátságos nemzet, Fumio Kishida miniszterelnök szeptemberben találkozott Ebrahim Raisi iráni elnökkel, hogy megvitassák Irán nukleáris programját.

Dél-Korea

A dél-koreai kormány vasárnap közleményt adott ki, amelyben elítélte Irán közvetlen drón- és rakétatámadását Izrael területe ellen, és minden érintett felet önmérsékletre szólított fel. „A kormány határozottan elítéli Irán Izrael elleni, helyi idő szerint április 13-án végrehajtott hatalmas támadását” – olvasható a dél-koreai külügyminisztérium szóvivőjének nevében kiadott közleményben. „A kormány szoros aggodalommal figyeli a helyzetet, és minden közvetlenül érintett felet önmérsékletre szólít fel, hogy megakadályozza a helyzet súlyosbodását”. A Külügyminisztérium emellett megbeszélést tartott az izraeli koreai állampolgárok biztonságának áttekintése és a biztonság megerősítését célzó intézkedések megvitatása érdekében.

Dél-Ázsia

India

Az Izraelt ért iráni támadást követően Randhir Jaiswal, az indiai külügyminisztérium szóvivője elmondta: „Komolyan aggódunk az Izrael és Irán közötti ellenségeskedés eszkalálódása miatt, amely veszélyezteti a régió békéjét és biztonságát”. A nyilatkozat ezt követően úgy folytatódik, hogy „azonnali de-eszkalációra, önmérsékletre, az erőszaktól való visszalépésre és a diplomácia útjára való visszatérésre szólítunk fel”. Az indiai kormányt nem érte váratlanul a támadás, már április 12-től számításba vette annak lehetséges bekövetkezését, ezért nem is tanácsolta az indiai állampolgároknak, hogy a térségbe utazzanak. A konfliktus eszkalációja komoly aggodalom a Modi kormányzat számára, hiszen Indiának fontos stratégiai kapcsolatai vannak Iránnal és Izraellel is, vagyis évtizedek óta képes egyensúlyozni a két fél között. Ugyanakkor, ha a konfliktus kiszélesedik, nehéz lesz fenntartania az ambivalens álláspontot, ezért is tekinthető az eszkaláció megelőzése fontos nemzeti érdeknek a világ legnépesebb országa számára.

Pakisztán

A pakisztáni külügyminisztérium nyilatkozata kifejezte Iszlámábád mélységes aggodalmát, egyben a helyzet stabilizálásának és a béke helyreállításának szükségességét: „A mai fejlemények a diplomácia összeomlásának következményeit mutatják”. A pakisztáni kormány szerint jelentős nemzetközi erőfeszítésekre van szükség, hogy megakadályozzák az ellenségeskedések kiterjedését a régióban, továbbá felszólított „minden felet a legnagyobb önmérsékletre és a de-eszkaláció felé való elmozdulásra”.

Ez is érdekelheti:  Kormányinfó - Gulyás Gergely: Magyarország továbbra sem ad ki senkit Ukrajnának (videó)

Dél-Ázsia kisebb országai számára a közel-keleti események nem bírnak nagy jelentőséggel, azonban az események rájuk is kihatnak, hiszen Bangladesben például jelentős Izrael ellenes tüntetésekre került sor a muszlim lakosság részéről az iráni támadást követően és a sajtó is részletesen foglalkozott a közel-keleti történésekkel.

Közép-Ázsia

Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtójóorgánumai, függetlenül attól, hogy kormánypártiak vagy ellenzékiek, az általánosnál mélyrehatóbban nem foglalkoztak az Irán által Izrael irányába indított drón- és rakétatámadással. A hírek között természetesen szerepet kapott a történés, mint a globális politikai egyik fontos eseménye, azonban ezek az angolszász (elsősorban az amerikai) vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak.

A közép-ázsiai sajtó természetesen figyelemmel kísérte az események következményeit, azonban sokkal inkább koncentrált a regionális és belföldi eseményekre. Az Izraelt ért iráni dróncsapással ellentétben például a kazah média figyelmét az ország mintegy hét régióját sújtó hatalmas árvizek miatti kitelepítésekkel kapcsolatos események és intézkedések foglalkoztatták.

A türkmén média elsősorban azokkal a hírekkel foglalkozott, melyek szerint Türkmenisztán 2025-ben valószínűleg átveszi az ENSZ Közép-Ázsia gazdaságaira vonatkozó különleges programjának (SPECA) elnöki posztját.

Az üzbég média figyelme inkább az üzbég gazdasággal kapcsolatos pozitív fejleményekre fektette a hangsúlyt.

Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média az Irán által Izrael irányába indított dróntámadással nem foglalkozott jelentősen. Az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre belpolitikai történésekre és katasztrófákra, amelyek a régió rövid és hosszútávú jövőjét szorosan érintik.

Délkelet-Ázsia

A szingapúri ASEAN Studies Centre at ISEAS – Yusof Ishak Institute a délkelet-ázsiai magán- és közszférában, a tudományos életben és az agytrösztökben dolgozók körében célzottan végzett friss felmérése szerint a délkelet-ázsiai véleményformálók számára a fő geopolitikai aggodalmat a közel-keleti biztonsági helyzet romlása jelenti. Szerintük a szélsőséges tevékenységek intenzitásnövekedése, a nemzetközi jogba és a szabályokon alapuló rendbe vetett bizalom csökkenése és a hazai társadalmi kohézió eróziója lehetnek a közel-keleti konfliktus legsúlyosabb hatásai Délkelet-Ázsiára.

Az Izrael–Irán kölcsönös csapásmérések földrajzilag ugyan távol esnek Délkelet-Ázsiától, de az akut hatások a térségben tartózkodó délkelet-ázsiai állampolgárokon, a vallási és politikai affiliációkon, továbbá az ellátási láncok megszakításain keresztül közvetlenül érezhetők, ami kihathat a délkelet-ázsiai fenyegetettség-percepciókra, a politikai klíma és a közhangulat alakulására, valamint az energia- és élelmiszerárakra is. Ennek megfelelően a legtöbb délkelet-ázsiai kormány (például Malajzia, Indonézia, Szingapúr, Thaiföld, Fülöp-szigetek) az aggodalmának hangot adó külön közleményben reagált Irán első közvetlenül Izraelt érő csapásmérésére, mely megnyilatkozások jellemzően a nemzetközi jog tiszteletben tartására és a nézeteltérések diplomáciai úton történő békés rendezésére szólították föl a feleket a nemzetközi közérdekre hivatkozva. Az iráni (ellen/)támadás jogosságának kérdésében egyedül Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök minősítette az akciót legitimnek.

A tipikus délkelet-ázsiai reakciónak jóllehet Indonézia formális válasza tekinthető. Joko Widodo indonéz elnök hangsúlyozta, hogy a felek önmérsékletére és a nemzetközi diplomáciai erőfeszítésekre is szükség van a konfliktus eszkalálódásának megakadályozásához, mivel a háború senkinek sem válna előnyére. Az indonéz külügyminiszter az Európai Unió és a Közel-Kelet országait is sürgette, hogy használják ki befolyásukat a konfliktus terjedésének megfékezésére; és kiemelte a külügyminiszterek közötti folyamatos kommunikáció fontosságát a de-eszkaláció előmozdítása és a konfliktus közel-keleti dinamikájának figyelemmel kísérése érdekében.

A délkelet-ázsiai államok a közlemények kiadásán felül jellemzően óvatosságra intették a térségben tartózkodó vagy a Közel-Keletre tartó állampolgáraikat és készültségbe helyezték az érintett diplomáciai képviseleteiket. Az iráni–izraeli konfliktus további alakulása tekintetében a délkelet-ázsiai országok előreláthatólag továbbra is a de-eszkaláció céljával törekednek majd fellépni, miközben saját állampolgáraik személy- és vagyonbiztonságát is szem előtt tartják.

Amerikai kontinens

Egyesült Államok

Joe Biden amerikai elnök kifejtette, hogy elkötelezettek Izrael biztonsága iránt az Iránból és annak meghatalmazottjaitól származó fenyegetésekkel szemben.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök

Kanada egyértelműen elítéli Irán légi támadásait Izrael ellen. Kitartunk Izrael mellett. A Hamász október 7-i brutális támadásának támogatása után az iráni rezsim legújabb lépései tovább destabilizálják a térséget, és megnehezítik a tartós békét. „Ezek a támadások ismét azt mutatják, hogy az iráni rezsim semmibe veszi a térség békéjét és stabilitását. Támogatjuk Izrael jogát, hogy megvédje magát és népét ezekkel a támadásokkal szemben.”

Gustavo Petro kolumbiai elnök

A kolumbiai elnök azt mondta: „Megjósolható volt; most éppen a harmadik világháború előjátékában vagyunk, amikor az emberiségnek újjá kell építenie gazdaságát a gyors dekarbonizációs cél felé. Az Egyesült Államok támogatása a népirtáshoz fellobbantotta a világot… Az Egyesült Nemzetek Szervezetének sürgősen össze kell ülnie, és azonnal el kell köteleznie magát a béke mellett.”

Javier Milei argentin elnök

Ez is érdekelheti:  Halálos hajóbaleset történt Verőcénél - több halott és eltűntek is vannak

Javier Milei elnök hivatala szolidaritását és megingathatatlan elkötelezettségét fejezte ki Izrael Állam iránt az Iráni Iszlám Köztársaság támadásait követően. Az Argentin Köztársaság elismerte a nemzetek jogát arra, hogy megvédjék magukat, és határozottan támogatja Izrael Államot szuverenitásának védelme, különösen a terrort hirdető és a nyugati civilizáció elpusztítására törekvő rezsimekkel szemben.

Paraguay elnöke, Santiago Pena

Paraguay elnökének közleményében az áll, hogy: „Ilyen nehéz időkben teljes támogatásunkat fejezzük ki Izrael népe iránt, és aggódunk amiatt, hogy fokozódik az erőszak a régióban. Továbbra is tartjuk a kapcsolatot a régióban lévő nagykövetségeinkkel, hogy honfitársainkat szolgáljuk.”

Alberto van Klaveren chilei külügyminiszter

A chilei külügyminiszter elmondta, hogy: „Aggodalmunkat fejezzük ki a közel-keleti feszültség súlyos eszkalációja és az Izrael elleni iráni támadások miatt. Chile elítéli az erőszak alkalmazását, és megvédi a nemzetközi humanitárius jogot, amely védi a polgári életet a fegyveres konfliktusokban.”

Mexikó Külügyminisztériuma

A mexikói kormány mély aggodalmának adott hangot Irán támadása miatt. Mexikó elítéli az erőszak alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokban, önmegtartóztatásra és megoldások keresésére szólítja fel a feleket. Mexikó is hangsúlyozza a nemzetközi jog tiszteletben tartásának fontosságát a nemzetközi béke és biztonság érdekében.

Közel-Kelet

Izrael

Az izraeli miniszterelnök kifejtette, hogy „Az elmúlt években, és különösen az elmúlt hetekben Izrael Irán közvetlen támadására készült. Védelmi rendszereink bevetésre kerültek; készen állunk minden forgatókönyvre, mind védekezésben, mind támadásban. Izrael Állam erős.”

„Nagyra értékeljük, hogy az Egyesült Államok Izrael mellett áll, valamint [szintén nagyra értékeljük] Nagy-Britannia, Franciaország és sok más ország támogatását. Egyértelmű alapelvet határoztunk meg: aki árt nekünk, ártunk neki. Megvédjük magunkat minden fenyegetéssel szemben.”

Egyiptom

Az Izraelt ért iráni drón- és rakétatámadásokra válaszul az egyiptomi Külügyminisztérium bejelentette, hogy minden érintett féllel kapcsolatba lép a feszültség csökkentése érdekében. Az egyiptomi minisztérium önmérsékletre szólította fel az összes felet.

Katar

A katari külügyminisztérium az eseményre reagálva közölte, hogy Dohát rendkívül aggasztják a térségben zajló jelenlegi fejlemények. Katar arra is felszólította a nemzetközi közösséget, hogy haladéktalanul lépjen fel a régióban tapasztalható feszültség csökkentése érdekében.

Jordánia

Bisher Khasawneh miniszterelnök kijelentette, hogy a térségben bekövetkezett minden eszkaláció „veszélyes utakhoz” vezet, és azt mondta, hogy valamennyi fél részéről csökkenteni kell az eszkalációt. A kabinethez intézett megjegyzéseiben Khasawneh kijelentette, hogy az ország fegyveres erői szembeszállnak bármely párt minden olyan kísérletével, amely a királyság biztonságát akarja veszélyeztetni.

Libanon

A libanoni Hezbollah csoport dicsérte Irán Izrael elleni támadását, és „bátor” döntésnek minősítette. Az Irán által támogatott Hezbollah nyilatkozatában hozzátette, hogy Irán a „fenyegetés, megfélemlítés és nyomásgyakorlás” ellenére gyakorolta törvényes jogait.

Szaúd-Arábia

A szaúdi külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben aggodalmának adott hangot a „katonai eszkaláció” miatt, és felszólított „minden felet a lehető legnagyobb önmérsékletre…”.

Törökország

Törökország nem akarja a feszültség további eszkalálódását a térségben Irán Izrael elleni drón- és rakétatámadása után – mondta Hakan Fidan török külügyminiszter vasárnapi telefonhívásában iráni kollégájának.

Jemen

A jemeni fegyveres húszi mozgalom vasárnap kijelentette, hogy Irán Izrael elleni támadása jogos cselekedet volt, válaszul arra az izraeli csapásra, amelyet április 1-jén Irán damaszkuszi konzulátusára mért. A húszi szóvivő hozzátette, hogy a jemeni csoport október 7-e óta áll közvetlen konfrontációban Izraellel, amikor rakétákkal és drónokkal támadta meg a dél-izraeli Eilat kikötőt, és megakadályozta, hogy izraeli hajók áthajózzanak a Vörös-tengeren.

Egyesült Arab Emírségek

A külügyminisztérium vasárnapi közleménye szerint az Egyesült Arab Emírségek a lehető legnagyobb önmérséklet gyakorlására szólított fel, hogy elkerüljék a veszélyes következményeket a Közel-Keleten. Az Egyesült Arab Emírségek a konfliktusok párbeszéden és diplomáciai csatornákon keresztül történő rendezésére is felszólított.

Szíria

Fajszal Mekdád szíriai külügyminiszter egy telefonhívásban azt mondta iráni kollégájának, hogy „Irán válasza… legitim joga az önvédelemhez” – írja a SANA állami hírügynökség.

Konklúzió

Felfedezhető egy séma, miszerint a nyugati országok főként Izraelt támogató nyilatkozatokat tettek közzé, viszont a közel-keleti és dél-amerikai államok között bőven akadtak olyanok, amelyek nem ítélték el Iránt. Jellemzően a nyugati világon kívül az eszkaláció elkerülésére szólítottak fel, és nyugalomra intették a feleket. Hasonlóképpen volt ez a Hamász 2023. október 7-i támadását követően is, amikor a Nyugat mély megrendülésének adott hangot, de a keleti blokk, egyes dél-amerikai, valamint ázsiai országok inkább a mihamarabbi béke előmozdítását emelték ki nyilatkozataikban.

Az elemzést készítették: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Szakáli Máté, Tárik Meszár, Veres Szabolcs és Zoltai Alexandra

Eurasia Center

Kiemelt kép: illusztráció / izraeli katonai vezetők tanácskoznak

 

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük