KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Eurasia Center: A geopolitikai mozgások mesterei?

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A geopolitika és diplomácia egy összetett, egymásra épülő és egymást kiegészítő része a nemzetközi kapcsolatok rendszerének. Egy ország – de akár egy régió – számára is a diplomáciai és külpolitikai lépések meghatározóak az ország jövőjét illetően. Kiváltképpen igaz ez abban az esetben, ha olyan régiókról van szó, amelyek nagyhatalmak szomszédságában és geopolitikai útkereszteződések mentén helyezkednek el. Ilyen régió Ázsiában a közép-ázsiai térség is, amely megpróbál a mai geopolitikai és világgazdasági változások közepette egyensúlyozni a régió három domináns ereje Oroszország, Kína és Törökország között.

Többek között emiatt az egyensúlyi helyzet – Közép-Ázsia kapcsán nevethetjük ezt multipoláris politikának is – kapcsán 2024. április 15-én került sor az Öböl-menti Arab Államok Együttműködési Tanácsának és a közép-ázsiai ötök – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – külügyminisztereinek csúcstalálkozójára, amelynek az üzbég főváros, Taskent adott otthont.

A találkozót joggal nevezhetjük figyelemre méltó eseménynek, mivel a két régió kapcsolata (Közel-Kelet és Közép-Ázsia) korábban egyáltalán nem volt szoros.

Ha Közép-Ázsiából nézzük a Közel-Keletet akkor a régió országai számára a Közel-Kelettel történő diplomáciai, gazdasági és befektetési párbeszédeknek két tárgyalási platformja van. Ez egyik az Arab Liga, a másik az Öböl-menti Arab Államok Együttműködési Tanácsa. Ezek a legbefolyásosabb és legjelentősebb intézmények, azonban feladatukat tekintve eltérőek. Ha sarkosan szeretnénk fogalmazni a Liga egyesíti mindazt, ami „arab világnak” nevezhető, nem „iszlám” formátum, nem területi-gazdasági, hanem arab.

Az Arab Liga az arab országok magja mellett Libanont, Szíriát és Irakot, de Egyiptomot, Marokkót, Mauritániát, Szudánt, a Comore-szigeteket és Tunéziát is magába foglalja. Valójában az országok nem földrajzi alapon, hanem elsősorban a történelmi és kulturális azonosulás elve alapján szerepelnek az Arab Ligában.

Ezzel szemben az Öböl-menti Arab Államok Együttműködési Tanácsa hat szomszédos államot foglal magába a Perzsa-öböl partja mentén. Ezek az országok az Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd-Arábia, Katar, Bahrein, Kuvait és Omán. Szintén, ha sarkosan szeretnénk fogalmazni, akkor a Tanács országainak együttműködése a szénhidrogéntermelés tényezőjéhez, árazásához és logisztikájához kapcsolódik. Azonban a „hatok” más területen is, mint például a beruházások, a védelmi tevékenységek, a határ-, a migrációs kérdések vagy épp a kulturális kérdések terén is kiváló kapcsolatokat ápolnak egymással.

Ez is érdekelheti:  NJSZ: Elhunyt nemzeti jogvédő ügyvéd barátunkra, dr. Balsai Szabolcsra emlékezünk

Mi volt a taskenti találkozó célja?

A válasz egyrészt kézenfekvő. Mégpedig az, hogy a Közép-Ázsiai országoknak befektetésre van szükségük gazdaságaik modernizálásához. Emellett a gazdasági és politikai kapcsolatok diverzifikálásával egyfajta gazdasági ellensúlyt is képesek lehetnek felépíteni Kína és Oroszországgal szemben.

Közép-Ázsiának a Közel-Kelet irányába történő nyitása nem egyedi, mivel sokan „használják” a régiót befektetőként. Például Törökország is így tett. Erdogan török elnök is a Közel-Keletre ment befektetési forrásokért. Oroszország pedig egy pénzügyi transzfer központként működik együtt a térség országaival.

Az arab befektetések Közép-Ázsiában mindig jelen voltak azonban nagyon szerény mértékben (évente 80-120 millió dollár országonként). Azonban ebben a kevés részesedésben is a közel-keleti közvetlen befektetések mennyiségét tekintve különös előnyben volt Türkmenisztán, amely az Egyesült Arab Emírségek alapjaival együttműködve sikeresen rekonstruálta Türkmenbashi kikötőjét, illetve több repülőteret is az országban a Közel-Keletről régióba irányuló támogatások segítségével. Ezen kívül a türkmén polimergyártást is – amely ma a közép-ázsiai régión belül vezető szerepet tölt be – hasonló támogatásból sikerült modernizálni. Emellett a türkmén nyersanyagkitermelő szektorban Abu Dhabinak meghatározó részesedése van.

A korábbi dzseddai találkozónak, amely az öt közép-ázsiai ország és az Öböl-menti Arab Államok Együttműködési Tanácsa között zajlott 2024 elejére már látható jelei lettek. Ugyanis Üzbegisztán mintegy 12 milliárd dollár értékben kötött megállapodásokat Szaúd Arábiával, és Kazahsztánnak is szintén csaknem 12 milliárd dollár értékben sikerült megállapodásokat aláírnia rijádi alapokkal. Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy nagyon nagy beruházási csomagokról van szó, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy ezek a befektetések a 2023–2030 közötti időszakra oszlanak el.

De miért is működnek együtt a felek?

Hogy megértsük miért is váltak érdekelté a közép-ázsiai ötök az Öböl-menti hatok számára érdemes a közép-ázsiai regionális (regionális integráció) folyamatokra és az ebből fakadó politika egyes pontjaira tekinteni. Ebből az derül ki, hogy míg korábban bizonyos feltételek (stabilitás) nem voltak adottak, mára ezek kialakultak.

A térségben zajló regionális integrációs folyamatok eredményeként – melyben sem a katonai, sem pedig a régióval foglalkozó szakértők nem hittek, mivel úgy vélték túlságosan nagy az egyes országok közötti ellentétek – az öt országból álló csoport, fokozatosan egyetlen régióként kezdett el funkcionálni, és folyamatosan megpróbálja megoldani az összetett belső regionális kérdéseket (például Kirgizisztán és Tádzsikisztán közötti határvita) külső moderátorok nélkül. Emellett a regionális riválisok (Kazahsztán és Üzbegisztán) is egyre szorosabb stratégiai partnerségre törekednek egymással. Sőt ennek ez ötösnek még az éveken át kifejezetten külön utas politikát választó és a semlegességet „fogadó” Türkmenisztán is állandó és aktív résztvevője lett.

Ez is érdekelheti:  Dobrev Klára több mint húsz éves szabálytalan szerződések megkötésével vádolja a köztársasági elnököt, reagált a Sándor-palota

A következő fontos szempont a belpolitikai lépések (elsősorban a reformok), amelyek, de facto új konszenzust hoztak létre a régióval kapcsolatban abban a kérdésben, hogy mennyire stabil partner lehet. Itt érdemes megemlíteni, hogy Üzbegisztán és Kazahsztán teljes körű politikai reformon, alkotmánymódosításon és elnökválasztáson ment keresztül az elmúlt években. Bár különböző modellek szerint, de ez garantálta a társadalmi és politikai stabilitást mindkét ország számára. Itt érdemes hozzátenni, hogy Kirgizisztánban megrendült ugyan az elit egy puccskísérletet miatt, amit azonban meghiúsítottak. Emellett Tádzsikisztánban és Türkmenisztánban is elég stabil (nem diktatórikus) a politikai és gazdasági berendezkedés.

Hogyan tovább?

A taskenti külügyminiszteri és a 2023-as dzsiddai elnöki csúcstalálkozók azt mutatják, hogy az Öböl-menti hatok szívesen fektetnek be a közép-ázsiai infrastruktúrába.

Annak ellenére, hogy Oroszország és Kína ma szoros partnerek – akik Közép-Ázsiában is aktívan gazdaságilag (elsősorban Kína) és politikailag (elsősorban Oroszország) jelen vannak – ennek ellenére a közép-ázsiai országok vezetői igyekeznek diverzifikálni kapcsolataikat, melyre a Perzsa-öböl államai kiváló lehetőséget nyújtanak. Azonban a Közel-Kelet irányába történő közép-ázsiai közeledés sem Kína, sem pedig Oroszország számára nem feltétlenül hátrányos. Ugyanis az, hogy Közép-Ázsiába az Öböl-menti államok és a hozzájuk köthető pénzügyi alapok[*] befektetéseinek megnövekedése kedvező lehet Moszkva és Peking számára is, akinek a Közép-Ázsiába irányuló fejlesztéseit a magas számok határozzák meg.

Ugyanakkor nem valószínű, hogy az arab vektor jelentős hatással lesz a térség országainak Oroszországgal vagy Kínával fenntartott kapcsolataira, mivel Tanács országainak regionális súlya össze sem hasonlítható a közép-ázsiai hagyományos orosz vagy a gazdaságilag meghatározó kínai befolyással, de még kétséges az is, hogy milyen mértékben képes kiegyenlíteni a török közép-ázsiai kulturális szerepvállalást, amely a türk világ víziójában manifesztálódik. Ami nagyon valószínű, hogy a közép-ázsiai országok és az Öböl-menti országok közötti növekvő kapcsolatok ugyanazon a szinten, a helyi beruházások  és a különböző gazdasági projektek szintjén valósulnak majd meg. Ugyanis a Tanács tagjai számára Közép-Ázsia befektetésként és nem a geopolitika szempontjából lehet partner.

Ez is érdekelheti:  Agresszív ukrán mozgósítás - Harkovban törvényen kívülivé váltak a területi toborzási központ "emberei"

Példa a régió országainak diplomáciai érzékére

Míg a közép-ázsiai országok külügyminiszterei 2024. április 15-én Taskentben találkoztak az Öböl-menti Arab Államok Együttműködési Tanácsának vezetőivel addig három nappal korábban Belorusszia fővárosa, Minszk adott otthont Közép-Ázsia – Oroszország külügyminisztereinek hetedik találkozójának. A minszki eseményen mind az öt közép-ázsiai ország – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – és Oroszország külügyminisztere, Szergej Lavrov is személyesen vettek részt. A találkozó során a platform résztvevői megbeszélést folytattak a hatoldalú együttműködés helyzetéről és a partnerségek fejlesztésének kilátásairól. Az ülésen résztvevők a globális politika és gazdaság gyors változásaival összefüggésben különösen fontosnak ítélték meg a közép-ázsiai országok és Oroszország közötti párbeszédek fontosságát. A találkozón résztvevő külügyminiszterek meghatározónak vélték, hogy a Közép-Ázsia-Oroszország csúcstalálkozó eredményeinek megvalósítását szolgáló közös akcióterv és a Megelőző gazdaság elnevezésű program, amely a közép-ázsiai országok és Oroszország közötti ipari együttműködést ösztönzése céljából született tovább folytatódjon. Ezen kívül a minszki megbeszélésen szó esett még a Közép-Ázsia és Oroszország közötti társadalmi-gazdasági fejlődést célzó kérdésekről és a közép-ázsiai munkaerőmigráció oroszországi helyzetéről is.

E két találkozó is jól példázza, azt hogy a földrajzi determináltság, a négyhatalmi közelség, valamint a formálódó nemzeti és regionális identitás mellett mannyire fontos egyes országoknak, hogy megfelelő módon legyenek képesek lavírozni a diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok ingoványos mezején. Az elért eredmények azt mutatják, hogy a közép-ázsiai ötök eddig ezt a feladatot elég jól képesek megoldani.

A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs

Eurasia Center


[*] Általánosságban elmondható, hogy az Öböl-menti országok jelenleg befektetési szempontból nagyon erős helyzetben vannak. A befektetések terén a régióban négy megkerülhetetlen alap van, ahol a tőke koncentrálódik: az SFH (Szaúd-Arábia), a QIA (Katar), az Abu Dhabi Investment Authority (Egyesült Arab Emírségek), a KIA (Kuwait). Ezek az alapok mintegy rendelkezik 2,2 billió dolláros forrással rendelkeznek.

 

Kiemelt kép: volt szovjet tagköztársaságok / Kép: EurasiaCenter

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük