ENSZ: Greta Thunberg ökobaromsága mehet, a halállistás Faina Savenkova békefelhívása kidobva

Isten hozta Ukránberényben!

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Mi történik, ha egy 27 ezres kisvárosban megjelenik pár ezer vendégmunkás? Feszültség üti föl fejét a Zagyva partján, parkbéli vigasságok, „egészségmegőrző” séták és szláv melankólia. A jászberényiek többségének nem tetszik a helyzet, úgy látják, kezdetnek az is jó lenne, ha a bennszülöttek és a jövevények tisztáznák az együttélés alapszabályait.

Katonás férfiak róják a piacteret és a Zagyva partját, hogy jelezzék, ki az úr a háznál. A menetet „egészségi sétának” nevezi a Magyar Önvédelmi Mozgalom nevű csoport; a jászberényiek közül sokan helyeslik a járőrözésüket, és ők sem rejtik véka alá, hogy a romló közbiztonság miatt figyelnek jobban egészségükre. Jászberényben és környékén ugyanis több ezer ukrán vendégmunkás dolgozik, mellettük pedig szép számmal vannak szerbek és indiaiak is. Mivel az ukránokat foglalkoztató nagyvállalatok a sajtó érdeklődésére sem közölnek pontos adatokat dolgozóikról, így csak különféle becslésekre lehet alapozni, ha szeretnénk kideríteni, hányan tartózkodnak a városban. Azt sikerült megtudnunk, hogy legalább 3-4 ezren, legfeljebb 5-6 ezren lehetnek.

Aggódó helyiek

Mi is körbesétáljuk a települést, de nem egészségi okokból, a helyiek ugyanis arra panaszkodnak, hogy a vendégek közül sokan „nem tudnak viselkedni”. Dorbézolnak, szemetelnek, belekötnek a helyiekbe, nőket zaklatnak és így tovább. Bár súlyos atrocitások nem jellemzők, 2019 novemberének végén két harmincas éveiben járó ukrán férfi Jászberény egyik utcáján minden előzmény nélkül többször megütött és megrugdosott egy helyi lakost. A police.hu szerint a támadók elvették a 48 éves férfi mobiltelefonját, közel tízezer forint készpénzét, valamint több doboz cigarettáját. Az elkövetőket gyorsan elfogták. Ám az utcán és a közösségi médiában hangoztatott panaszok ellenére kevés feljelentés érkezik a rendőrségre.

Ilyenkor jöhetne ama közhely, hogy a jászberényiek idegengyűlölők, pedig ezt mindenki kikérte magának, akivel szóba elegyedtünk. Semmi gondjuk nincs azzal, hogy a környékbeli nagyüzemekben – Samsung, Jász-Plasztik, Ferroplast és a többi – vendégmunkások dolgoznak, elvégre a pénzük egy részét helyben költik el, inkább azt kifogásolják, hogy nem hajlandók beilleszkedni a város életébe.

– Hogyha én egy idegen országba megyek dolgozni, megpróbálom követni a helyi normákat, eszembe sem jutna hangoskodni vagy bajt keverni, meg kellene tanulniuk viselkedni, mert esti murijukkal elijesztik a vevőimet – mondja egy helyi vállalkozás tulajdonosa, egy másik boltos pedig azt kifogásolja, hogy sokszor féktelenül isznak, olykor egymással is verekednek. Egy fiatal férfitól megtudjuk, hogy télen egy részeg ukrán vendégmunkás feküdt a park bokrai között, ezért kihívta a mentőket, majd odament hozzá, hogy lássa, rendben van-e. Ám az ittas munkás megtámadta a mentősöket, közösen kellett lefogniuk.

Dobrán Gyula       Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

A parkban két sörözgető ukrán vendégmunkással próbálunk szóba elegyedni. Rossz angolsággal elmondják, hogy a Dnyeper mentéről jöttek négy hónapja, szeretik itt, jó a munka, az otthoniak pedig hál’ istennek megvannak. Egyelőre nem terveznek visszamenni – egyikük a legtermészetesebb mozdulattal hajítja hátra a cigarettacsikket a sétányra –, nyilván besoroznák őket. Tolmács nélkül nagyjából ennyire futja. Meg is találtuk a helyiekkel való konfliktus egyik okát: a kommunikáció hiányát.

„Az a baj, hogy ez a probléma el van hallgatva” – mondta Budai Lóránt jobbikos polgármester egy 2019-es riportban, majd elpanaszolta, hogy „műszak után, este a Tescónál alig hallani magyar szót”. Sürgette a vendégmunkáshelyzet alaposabb felmérését, megjegyezvén: „az a baj, hogy a munkáltatók nem fizetik meg a magyar munkaerőt. Arra szeretném sarkallni őket az önkormányzati segítség eszközeivel, hogy ezt a jövőben tegyék meg.” Budait még abban az évben polgármesterré választották, és mint a helyiektől megtudtuk, a füle botját sem mozdította, hogy megoldja a helyzetet.

– Amíg ellenzékben voltak, folyamatosan gáncsoskodtak, egyetlen alkalmat sem mulasztottak el, hogy rászálljanak a polgárőrségre, ennek hatására szétesett a szervezet. Most viszont már szeretnék, ha működne ilyen a településen – mondta Dobrán Gyula, a polgárőrség volt vezetője, Mi Hazánk-os önkormányzati képviselő. Úgy látja, az a gond, hogy egyre több vendégmunkás érkezik, ezért arányaiban is egyre több bajkeverő van közöttük. Ennek ellenére megérti, hogy a nagyvállalkozók profitot szeretnének termelni, de ez nem mehet a közbiztonság rovására. Az önkormányzati képviselő szerint a jászberényiek egyre türelmetlenebbek, ráadásul Budai Lóránt régen azt hirdette, hogy Jászberénybe nem kellenek ukrán munkavállalók.

– Nem tudom, minek köszönhető a pálfordulása, hiszen hosszú éveken keresztül próbálta megakadályozni a fideszes városvezetés tervét, hogy az önkormányzat egyik épületét munkásszállóvá alakítsák. 2019 őszéig azt szajkózta, hogy Jászberény a jászberényieké, és most a szavazóinak rá kellett ébredniük, hogy Budai Lóránt a szemükbe hazudott, ugyanis pontosan az ellenkezőjét teszi annak, amit idáig mondott. Mostanában ő terjeszti a testület elé, ha bármelyik nagyvállalkozó újabb munkásszállót szeretne építeni Jászberényben. Én mindig is elleneztem ezt. Szerintem az itteni nagyvállalkozókat arra kellene ösztökélni, hogy ezeket a munkákat inkább magyarokkal végeztessék el. Egy nagyvállalkozónak nem kell tízmilliárdokat keresnie egy évben, keresse meg a felét, és közben fizessen tisztességes béreket a jászberényieknek – mondta Dobrán Gyula.

Tamás Zoltán     Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Nem éhbérért

Egy kutatás szerint a háború kitöréséig a munkaképes korú ukránok negyede külföldön dolgozott, ám a határt a 18–60 év közöttiek előtt lezárták, így várhatóan hozzánk sem jönnek férfiak a háború végéig, sőt olyanokról is hallani, akik hazamentek. A magyar kormány bizonyos kiemelt területeken és hiányszakmákban nemcsak uniós, hanem harmadik országból is engedélyezi az egyszerűsített munkavállalást, jelesül ukrán és szerb munkavállalók esetében 2017 óta a könnyítéshez az ukránok vízumkötelezettségének eltörlése is hozzájárult.

Az ukránokat munkaközvetítő cégek hozzák az országba, a legtöbben fél, egy vagy két évre szerződnek. A nagy cégek saját munkásszállót üzemeltetnek – ilyen például a volt huszárlaktanya felújított épülete vagy a Zagyva-parti egykori szálloda –, ám a helyiektől megtudtuk, hogy rengeteg illegális munkásszálló működik a városban. Tudnak olyan házról is, amelyben legalább húsz ukrán vendégmunkás lakik. Sok vállalkozó szellemű jász már évekkel ezelőtt ráérzett a befektetési lehetőségre, és elkezdték felvásárolni az üres házakat, ezzel pedig drágulást okoztak az ingatlanpiacon. Sok köztük az „emberkereskedő” is, vannak, akik munkások tovább- vagy bérbeadására specializálódtak (e délibábos jelenség nem csak Jászberényben létezik, pár évvel ezelőtt a fővárosban a privátkopo.hu leplezett le egy kispesti illegális munkásszállót, ahol román, ukrán és szlovák vendégmunkások hajtották álomra a fejüket, és dorbézolásokkal tették pokollá a környéken élők életét).

Vajon megéri az ukránoknak idejönni? Egy korábban multinál dolgozó fiatal hölgy arról számolt be a Demokratának, hogy náluk csak az ukránokat engedték túlórázni, akik ráadásul mindent megtettek azért, hogy jobb lehetőségeket kapjanak, pláne a nők.

A Touring Szálló most munkásszállóként üzemel       Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Ha azt hinnénk, hogy a vendégmunkások éhbérért jönnek Magyarországra dolgozni, tévednénk. Egyik helyi forrástól megtudtuk, hogy egy környékbeli magyar üzemben 250-300 ezer forint körül keresnek az ukrán vendégmunkások, ráadásul van, aki csak akkor vállalja a munkát, ha túlórával együtt megkeresheti a havi 350 ezer nettót. Ha nem sikerül, akkor továbbmennek Csehországba vagy nyugatabbra. Az ukrán vendégmunkások általában szalag melletti, összeszerelő munkát végeznek, nem ritkán 12 órás műszakokban. A nap hátralevő részében nyilván nem tudnak mit kezdeni magukkal, ezért kimennek a parkba, vagy sétálnak a Zagyva partján. És isznak. Mivel pénzt akarnak megtakarítani, nem nyári kertekbe ülnek be, hanem megveszik az italboltban vagy nagyobb üzletekben a sört, a vodkát, az olcsó keserűt vagy a kevertet.

Egyszerű emberek, sokan papucsban járkálnak a városban, ám két kicsípett, virágmintás nyári ruhában sétáló nőt is látunk a folyóparton. Leülnek egy padra, kibontják a dobozos sört, és nézik, ahogyan ugrálnak a békák a tavirózsán. Nem ők okozzák a gondot, nem is a családosok. Az utóbbiak közül vannak, akik már letelepedtek. Ha gyermekeik kicsiként kerültek a városba, és járnak a helyi iskolába, akkor már magyarul is beszélnek. A piac melletti bolt ajtaján cirill betűs felirat is olvasható, éppen egy kis család vásárol be, majd mennek haza a szállásra vagy máshová.

Ad hominem

Budai Lóránt hazudott a kampányban, állítja Tamás Zoltán, a jászberényi Fidesz önkormányzati frakcióvezetője.

– Azt ígérte, hogy tájékoztatókat fog tartani, meg azt mondta, hogy ukrán nyelvű szórólapokat osztogat az együttélés szabályairól. A 2019-es kampányban az ukrán vendégmunkás témával hergelték ellenünk a választókat, majd miután megnyerték a választást, ők akarták megépíteni a munkásszállót. Csakhogy a nagyvállalkozó elállt ettől a lehetőségtől, nem akart a mostani városvezetéssel szerződést kötni. Mi meg szá­mon­kér­tük rajta, mit ígért és ehhez képest mit csinál. Azóta kétszer annyi vendégmunkás van a városban, a köztisztaság, a közbiztonság romlott, és már közszájon forog Budai Lóránt egyik mondata, miszerint „a polgármesteri székből sok minden másképp látszik”. Én a múltkor javasoltam, hogy több közterület-felügyelőt vegyünk föl, akik éjszaka és hétvégén is kinn vannak a terepen, mert igazából akkor adódnak a gondok, hisz napközben mindenki dolgozik – mondja a frakcióvezető.

A képviselő elmondta, hogy a Jászság adja Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági termelésének 60 százalékát, Tamás Zoltán szerint a helyiek is ugyanazokban az üzemekben dolgoznak, és azért van munkaerőhiány, mert folyamatosan nő a termelési kapacitás.

Ukrán felirat a kisbolt ajtaján         Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

2019-ben az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a Világgazdaság című lap kérésére készített adatgyűjtést, amely szerint akkor 43 881 ukránnak volt munkavállalási célú tartózkodási engedélye, az Európai Unión kívülről érkezők közül a legtöbb. Ám ez hullámzó adat, az utóbbi években csökkent, majd ismét növekedett, de az újabb becslések szerint 2020 végén már több ázsiai, mint ukrán vendégmunkás dolgozott Magyarországon, leginkább a vietnámiak és a dél-koreaiak száma emelkedett. Az egyszerűsített formában, vagyis munkavállalási engedély nélkül is alkalmazható ukránok száma visszaesett, ahogy egyébként más EU-n belüli országból érkező munkásoké is. De a létbizonytalanság, az összeomlott ukrán gazdaság miatt valószínű, hogy a háború után sokan ismét útra kelnek, hogy megkeressék a havi betevőt, és Magyarország is vonzó célállomás lehet.

Ebben a helyzetben el lehet várni az önkormányzatoktól, hogy tárgyaljanak a nagyvállalatok vezetőivel, és találjanak közös megoldást a felmerülő gondokra, például arra, hogy a dolgozóknak ne a parkbéli italozás legyen az egyetlen szórakozásuk, valamint sikerüljön megértetni velük, mit gondolnak a jászberényiek az együttélés feltételeiről. A kérdés csak az, hogy ez eddig miért nem történt meg.

Pataki Tamás
Demokrata

Kiemelt kép: Vermes Tibor/Demokrata

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás