Törvényes, de nem etikus… avagy „végkielégítés” magyar módra
Magyar Péter és kormánya úgy döntött, hogy nem fizeti ki azokat a lelépési pénzeket, amelyeket a volt kormányfő, a kormánytagok és államtitkárok számára a törvény előír. Az új miniszterelnök szerint nem érdemlik meg ezt a pénzt… egyéb okok miatt, amelyeket nem részleteznék még idézetként sem.
A volt kormánytagok osztották-szorozták ezt a dolgot, és arra jutottak, hogy ha már nem kapják meg, akkor felajánlják egy kárpátaljai gyermekotthon számára. Kérdés azonban, hogy amit nekik a jelenlegi kormány nem akar kifizetni, azzal rendelkezhetnek-e azok, akik „nem érdemlik meg”? Másrészt, ha a magyar adófizetők pénzéből „nem érdemlik meg”, akkor miért részesítenének előnyben egy olyan gyermekintézményt, amely az elmúlt években több mint 1000 milliárdot kapott a leköszönt kormánytól? Ismerve az utolsó pillanatban kiosztott milliárdok kedvezményezettjeit és a kiosztott összegeket, valóban kérdések merülnek fel a jelzett juttatás, „végkielégítés” kifizetésének jogosságát illetően.
TÁMOGASD ADÓD 1%-ÁVAL A
NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLATOT!
ADÓSZÁM:
19334684-1-05
„A jogvédelem nemzeti ügyünk!”
A 2011-től napjainkig kedvezményezett nagydobronyi intézet több, mint 1000 milliárdos támogatásának teljes elszámoltatása megtörtént-e menet közben? Túl azon, mely intézmények és milyen összegű támogatásban részesültek 2011-től 2026-ig? Azoknak az elszámoltatása megtörtént-e? Jogosnak érzik-e a soktízmilliós végkielégítést azok a politikusok, akik horribilis összegeket osztogattak szét érezvén a bukást, miközben például ugyanebben az időben a NOKSZ-os dolgozók béremelését illetően a köznevelésért felelős államtitkár, dr. Maruzsa Zoltán azt nyilatkozta, hogy arra nincs pénz… marad tehát, a 250 ezres nettó bér.
Nem lett volna etikusabb az, hogy az egyébként is havi milliókat kereső politikusok, maguktól mondtak volna le a nekik törvény által járó, de cseppet sem etikus végkielégítésről?
Az erkölcs, az emberiesség, az alázat úgy tűnik, távol van a politikától, a jóhoz szokott politikustól. Ma pedig ott tartunk, hogy a 30-40 millió körüli végkielégítésekért akár pereskedni is képesek a milliárdos, milliomos politikusok, és itt kibújik a szög ama bizonyos zsákból… eddig sem a salus populi volt a lényeg, amely suprema lex kellett volna, hogy legyen, hanem az önös érdek, a pénz, a jólét és a harács.
A választások után kiderült ügyek elkeserítő csalódások. A nemzetben gondolkodó keresztény magyar értelmiség már évek óta kapaszkodó nélkül maradt. Most meg mindenki igyekszik helyezkedni, vagy hallgat. A gerinchiányosok a közösségi oldalakról törlik a Fideszt dicsőítő anyagaikat, hozzászólásaikat. A másik véglet kitart, és minden bűnre talál magyarázatot vice versa. Pedig, a jelenlegi helyzet egészen egyszerű. Csak egy erkölcsi tükröt kellene magunk elé tartani. Mert úgy tűnik, hogy mindkét oldal azonos szellemi és erkölcsi szinten van. Nincs mit egymás szemére vetni. A pénzimádat, az egymás mocskolása, a gyűlöletkeltés, a harács iránti vágy egészen pontosan ott fejeződik be az egyik oldalnál, ahol a másiknál kezdődik. És ettől az embernek hányingere támad. Nincs mit magyarázni, nincs mit mentegetni egyik oldalon sem.
A választók tekintetében ugyanez a helyzet. Képesek egymásnak ugrani a politikai vezetők hergelése nyomán. Megy a nép-hülyítés, a hazudozás mindkét oldalon, megy a fenyegetés, a félelemkeltés, a gyalázkodás, hiszen egy békés társadalomban a politikusoknak nehezebb kijátszani a társadalmat, félrevezetni az embereket.
És minden a pénzről, a hatalomról és a különböző fertőző, „tájidegen” ideológiákról szól, a legszentebb hagyományok és erkölcsök szétverését célozva. Mert sem hazudozással, sem gúnyt űzve, sem gyűlölködve, sem a nép feje fölött nem lehet létezni, és főleg nem lehet egy országot irányítani. Sem most, sem korábban!
A béke megteremtésének a záloga az őszinteség, a békére való felszólítás, a gyűlölködés megszüntetése, a szeretet és az emberiesség hirdetése, az erkölcsi normák megtartása és megtartatása. És a nép jóléte, azaz, a salus populi… Ma egyikben sem bővelkedünk. Inkább mondhatni, erősödik mindezeknek a súlyos hiánya. Végül: jó volna, ha minden politikus megtanulná azt, ami Mózes kőtábláján szerepelt:
„Ego sum Dominus Deus tuus. Non habebis deos alienos coram me.” („Én vagyok az Úr, a te Istened. Ne legyenek neked idegen isteneid énelőttem.”)
Mert enélkül minden hatalom, minden kormány és minden eszme, ország és nemzet bukásra ítéltetett… és a bukás pedig, mindenki számára fájdalommal jár…
Nemzeti Napló – Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kiemelt kép: AI által generált illusztráció
#StoffánGyörgy #végkielégítés #MagyarPéter #politika #erkölcs #Fidesz #TiszaKormány #saluspopuli #NIF
