Dr. Polgárdy Géza: Az orosz-ukrán csatározásokról, – kicsit másképpen
A világ, de a magyar sajtó is, tele van a hírrel, hogy hű meg ha, Putyin, és a csúnya, rossz oroszok megtámadták szegény, szegény, vétlen és védtelen ukránokat, tehát meg kell büntetni a kegyetlen agresszort, gyorsan elő az oroszokat érzékenyen sújtó szankciókkal! Másképpen fogalmazva: egyrészről vannak a szép, okos és jogtisztelő ukránok, másfelől van a velejéig jogtipró, ezért elítélendő orosz agresszor.
Szerény véleményem szerint érdemes kicsit árnyalni ezt a meglehetősen egyoldalú és teljesen hamis képet.
Mondanivalómat a velejéig sovén ukrán állammal kell kezdenem, amely Putyin szerint népirtással viszonyult az Ukrajna délkeleti részén élő több millió orosz nemzetiségű népességgel szemben. Igen, Donbasz és Luhanszk több milliós orosz nemzetiségű ukrán állampolgárát ez a fene nagymértékben jogtisztelő mai ukrán vezetés erőszakosan asszimilálni akarta és akarja. Természetesen nem csupán az Ukrajna, e tákolmány ország orosz lakosságát kívánja erőszakosan asszimilálni az ország mai vezetése, hanem a területén élő magyar, román, lengyel és más nemzettöredékeket is. Ezért olyan jogszabályokat alkotott Ukrajna, amely teljes mértékben ellehetetleníti nemzeti kisebbségeinek a nemzetisége megtartását korábban biztosító létezését. Mi, magyarok jól ismerjük az olyan, un. „nemzetállamokat” amelyeknek a területén többféle nemzetiség is él, de a nevezett országok alkotmánya nem vesz róluk tudomást, meg sem említi őket, hanem levegőnek nézi, és nagy büszkén kijelenti, hogy márpedig ő nemzetállam, teljesen egynemű és homogén, még a látóhatárán sem él másféle népesség.
Mivel mindenkinek a maga fájdalma a legnehezebben elviselhető, orosz támadás ide, orosz támadás oda, részemről nem a Putyin elnök említette és az orosz kisebbséget célzó népirtást akarom csupán emlegetni, hanem a kárpátaljai magyar kisebbséget ért, magyarkénti megsemmisítését célzó ukrán törekvéseket. Hiszen még az átkos szovjet időkben is több joga volt a kárpátalján élő, őshonos magyar nemzetrésznek, mint amit manapság „élveznek.”
Az ukrán szándék világos! Fel kell számolni azt, hogy a ma már a százezret is alig meghaladó kárpátaljai magyarság (hiszen a korábbi százötvenezres itt élt magyarság csaknem egyharmada elhagyta szülőföldjét az erőszakos ukránosítás miatt!) az óvodától az egyetemig anyanyelvén (is) tanulhasson, hogy újságjai, színháza, stb. legyen. Ahogyan az Ukrajna területén élő több millió orosz is, csak mint ukránként kell a sovén ukrán államnak, ugyanúgy a kárpátaljai magyarok is csak mint ukránok létezhetnek ebben a jogtipró ukrán államban!
Így mentek a dolgok évek óta! A magyar külpolitika mindent megtett, hogy ahol tudta, segítse ezt az ukrán államot. A vírus kapcsán lélegeztető gépeket ajándékoztak a kárpátaljai magyarokat eltüntetni akaró, őket erőszakosan ukránosító velejéig sovén államnak. Aztán ukrán gyerekek nyaralását bizto-sították Hazánkban, s így tovább. A magyar államvezetés számtalan gesztust tett a sovén ukrán államnak, – természetesen azt a hátsó gondolatot sem zárva ki, hogy jótettért cserébe jót várna, azaz, hogy hagyják meg a ma már a százezret alig meghaladó kárpátaljai magyarság korábban szerzett jogait, – de hiába. Az ukránok kevés ígéretet tettek a magyaroknak, de még ezt a keveset sem tartották és tartják be!
Visszatérve jelen írásunk kiinduló szavaira, helytelen az a beállítás, hogy a szép és jó ukránokat galádul megtámadta az orosz „medve.” A képet árnyalni kell, és rá kell mutatni, hogy az Ukrajnát ért un. „orosz agresszió” nem előzmények nélkül való. S ha szívem szerint akarom e pár sort befejezni, akkor le kell írnom, hogy Ukrajna most azt kapta, amit éveken keresztül kiérdemelt! Lehet sajnálkozni, hogy jaj, jaj, szegény ukránok, lehet értük oroszlánkönnyeket ejteni, de ez az „orosz agresszió” semmiképpen sem előzmények nélkül való. Hangsúlyozom, hogy az ukránoknak hosszú idő állt rendelkezésükre, hogy a területén élő nemzeti kisebbségeknek biztosítsák az általuk megmaradásuk érdekében joggal elvárt jogokat! De nem ezt kapták, hanem a sanyargatást. A sovén ukrán állam legszívesebben még a levegőt is elszívta volna az orosz, magyar, lengyel és más kisebbségei elől!
Most tessék, élvezzék mindennek jutalmát!
A szerző nyugd. jogász, közgazdász, szociológus, – de aktív közíró