KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Dr. Héjjas István: Kétségek a klímaelmélet körül

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A hivatalos klímaelmélet szerint az éghajlat melegedését főleg az ipari eredetű széndioxid okozza, és ha nem tudjuk ennek emisszióját korlátozni, lehetőleg „klíma-semlegesen” zérus szintre csökkenteni, katasztrofális globális melegedésre kell számítani. Ez azonban több szempontból is vitatható.

Az elmúlt 600 millió év kb. 95 százalékában az éghajlat sokkal melegebb volt, mint most, az átlagos hőmérséklet gyakran érte el a 22-23 C fokot, szemben a mai kb. 15 C fokkal, és a levegő széndioxid  tartalma is sokkal nagyobb volt, mint most. Nem voltak gleccserek, az Északi Tenger nagy része télen (hat hónapig tartó folyamatos sötétségben) befagyott, tavasszal és nyáron (hat hónapig tartó folyamatos napsütésben) felolvadt. Ha ez az állapot akkor nem okozott klímakatasztrófát, most sem okozhat.

Márpedig nem okozott. A meleg, széndioxid dús levegőben hatalmas növényzet alakult ki, bőséges táplálékot biztosítva az állatvilág számára. Nőtt a biológiai sokszínűség, új fajok alakultak ki. Az utóbbi 65 millió évben azonban a hőmérséklet kb. 8 fokot csökkent, és kb. 2 millió évvel ezelőtt megkezdődött egy nagy jégkorszak, amely a mai napig tart. Ez azt jelenti, hogy jelenleg jégkorszakban élünk, miközben aggódunk a melegedés miatt.

A 2 millió év óta tartó jégkorszakban voltak nagyon hideg időszakok, amikor a kiterjedő sarkvidéki jegesedés miatt Európa nagy részét több száz méter vastag jég és hó borította, és voltak a mostanihoz hasonló „interglaciális” korszakok, amikor a jegesedés visszahúzódott. A nagy eljegesedések átlagosan kb. 100 ezer évig tartottak, míg az interglaciális időszakok időtartama általában csak pár ezer év.

Nem tisztázott, mi okozza a hőmérséklet ingadozásokat. Milutin Milankovics elmélete szerint, (amelyet Bakács György pontosított), a fő ok az, hogy ciklikusan változik a Föld keringési pályája a Nap körül, és változik a forgási tengely dőlési szöge is 22,1 és 24,5 fok között:

Ez is érdekelheti:  Kíméletlenül zajlik a kényszersorozás Kárpátalján, ahol sokszor feldühödött nők zavarják el az egyenruhásokat

A dőlés egyetlen fokos megváltozása esetén az éghajlati övek kb. 110 kilométerrel eltolódnak a sarkok felé vagy az egyenlítő felé. Ha pl. az északi féltekén az éghajlati övek dél felé tolódnak, Olaszországban nem érik be az olajbogyó, ha pedig észak felé tolódnak, Norvégiában is lehet szőlőt termelni.

A mai napig tartó interglaciális időszak (holocén) kb. 11 ezer évvel ezelőtt kezdődött. Néhány évtized alatt zajlott le Európában egy kb. 6-8 fokos hőfokesés, majd ezt követte, ezer évvel később, néhány évtized alatt egy kb. 7 C fok mértékű hirtelen melegedés. Hasonlóan gyors hőmérséklet változások azóta nem fordultak elő.

A holocén kezdetén a gyors globális felmelegedés tette lehetővé a mezőgazdasági termelést, ezzel az emberi civilizáció kialakulását. Az éghajlat azóta is állandóan változik. A mostaninál kb. 4 fokkal volt melegebb a bronzkori meleg időszakban, és kb. 3 fokkal volt melegebb a római kori meleg korszakban.

Példaként említhetjük, hogy Julius Cesar galliai hadjárata idején a római katonák rövid nadrágban vívták a csatákat, a 30 éves háború idején pedig a harcosok több rétegű meleg gyapjú ruhát és vastag meleg sapkát viseltek.

Az utóbbi 10 ezer év leghidegebb időszakára esik az iparosodás kezdete, amelyhez képest most aggódunk a melegedésért.

A hivatalos klímaelmélet szerint a globális melegedés azért okozhat katasztrófát, mert az emberiség túl sok széndioxidot bocsát ki, amely elnyeli, csapdába ejti a felszínről kiinduló infravörös hősugárzás jelentős részét. Azt azonban elfelejtik megmondani, hogy a felszíni hősugárzás spektrumából a széndioxid csak két keskeny hullámhossz sávot nyel el, ezért a teljes kisugárzás legnagyobb része számára a széndioxid átlátszó, és hogy a bolygó felszínének 2/3 része felett állandóan felhőtakaró van, amely széndioxid nélkül is elnyeli a kisugárzás teljes spektrumát.

A hivatalos klímaelmélet figyelmen kívül hagyja a vulkáni tevékenységet is. A vulkánok többsége a földkéreg lemezek törésvonalai mentén található, főleg az óceánok mélyén, ahol sok száz víz alatti aktív vulkán folyamatosan ontja a széndioxidot a tengervízbe. Ezekkel azonban a hivatalos klímatudomány nem foglalkozik. Azt sem tudjuk, hány víz alatti vulkán lehet, és milyen mennyiségű ezek széndioxid emissziója. Nem történt ezzel kapcsolatban semmiféle felmérés, publikációk sincsenek.

Ez is érdekelheti:  Amerikai Abrams tankokat észleltek az ukrán-orosz fronton

A tengervíz széndioxid elnyelő képessége függ a víz hőmérsékletétől. Ha a tengervíz melegszik, az oldott széndioxid egy része kibugyog a levegőbe, hasonlóan a melegedő szódavízhez. Ez lehet az oka annak, hogy egyes időszakokban a melegedés megelőzte és nem követte a levegő széndioxid tartalmának növekedését, amint azt pl. Szarka László Csaba is az akadémiai székfoglaló előadásában bemutatta.

Jégkorszakban élünk, szerencsére annak enyhébb, interglaciális korszakában.

Vajon mire számíthatunk a jövőben? Három lehetőség jöhet szóba:

A) Bizonytalan ideig tovább tart a jelenlegi interglaciális korszak, +/– néhány fokos ingadozással.
B) Hamarosan befejeződik a jelenlegi interglaciális korszak gyors 8-10 fokos lehűléssel.
C) Hamarosan befejeződik a jelenlegi nagy jégkorszak gyors 6-8 fokos melegedéssel.
Senki nem tudja, mi a helyes válasz. A bizonytalanságok ellenére magabiztos jóslatokat hallhatunk a kilátástalan jövőről, ha nem csökkentjük a széndioxid kibocsátást.

Példa néhány jóslatról:

2008. december 14-én Al Gore egy németországi TV interjúban úgy nyilatkozott, hogy 2014-ig az északi sarkvidéken a jég teljesen el fog olvadni.

2009-ben nyilatkozta Károly herceg, hogy már csak nyolc évünk van, hogy megmentsük a Földet. Ugyancsak 2009-ben nyilatkozott Gordon Brown brit miniszterelnök, aki szerint már csak 50 napunk van a Föld megmentésére.

2013-ban az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete (US Navy) közé tette a prognózisát, amely szerint az Arktisz (északi sarkvidék) 2016-ig jégmentes lesz.

Minden történelmi korszaknak volt apokalipszis élménye, félelem a világ végétől, a pusztulástól, amely büntetésül súlyt le az emberiségre, az elkövetett bűneink miatt. Ez történt a késő középkori és kora újkori kis jégkorszakban is, amikor zsidókat gyilkoltak le és boszorkányokat égettek meg, mert állítólag ők okozták a hideg, nyirkos éghajlatot, a kibírhatatlan időjárást, az árvizeket, a jégveréseket, a pusztító viharokat, a tönkrement gabona terméseket, a tehenek tejének elapadását, a pestis, és fekete himlő járványokat. Nem kellene most is ugyanilyen hibába esni. Érdemesebb természetes okokat keresni.

Ez is érdekelheti:  Jourová bejelentette, az Európai Bizottság támogatja a Tusk-diktatúra tisztogatását

2024. január

Dr. tech. Héjjas István, 

FORRÁSMŰVEK
List of periods and events in climate history,
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_periods_and_events_in_climate_history
History of Earth’s Climate, https://www.dandebat.dk/eng-klima5.htm
Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete, Corvina, 2017.
Jean M. Grove: The Little Ice Age, London/New York, 1988
Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem, Cser Kiadó, 2021
H. H. Lamb: Climatic History and the Future, London, 1977
Félrevezető klímaprognózisok, https://klimarealista.hu/klimaprognozisok-ot-evtizeden-at-baklovesekmellefogasok-alaptalan-panikkeltes-ot-evtizeden-at/
Szarka László Csaba akadémiai székfoglaló előadása a Tudományos Akadémián, 2019. szept. 17.
https://www.youtube.com/watch?v=X1tyzRnbLl0
F. M. Miskolczi: The Greenhouse Effect and the Infrared Radiative Structure of the Earth’s Atmospher,
https://klimarealista.hu/wp-content/uploads/2021/02/DES111.pdf

 

Forrás: Toll és Igazság

Kiemelt kép: wallpaper

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

One thought on “Dr. Héjjas István: Kétségek a klímaelmélet körül

  1. A hivatalos klímaelméletekkel az a baj, hogy szarva közt a tőgyét szinten vannak, Holott valóban melegszik a Föld, és erre kellene fölkészülni! Hogy súlyozhassuk a dolgokat: a Földre érkező energia kisebb mint egy százalékát a Föld növényzete kémiailag, a fotoszintézissel elnyeli, s ennek alig több, mint 10 %-át teszi ki az emberiség teljes energia fölhasználása. Az erdők pedig vészesen csökkennek! Minden erdőirtás további erdők pusztulását okozza!
    Ez az öngerjesztő spirál tényleg átcsaphat egy visszafordíthatatlanul felgyorsuló pusztulásba!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük