KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Az EU egy titkos jelentésében beismerte, hogy mindenkit becsapott

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Nemrég került nyilvánosságra az a terjedelmes összeállítás, amely betekintést enged abba a politikai boszorkánykonyhába, ahol az Oroszország elleni szankciókat kifőzik. Ha ez még nem lenne elég, fény derült arra is, hogy Brüsszel már két éve az orránál fogva vezeti az egész uniós közösséget, mert nem mond igazat az EU szankciós politikájáról. Az egész brüsszeli politika teljesen komolytalan, de leginkább borzalmasan felelőtlen.

„Sok orosz személyt csak nyilvánosan elérhető adatok alapján tettek fel az Európai Unió szankciós listájára, amelynek tartalmát egy egyszerű Google-kereséssel gyűjtötték össze, többek között megkérdőjelezhető online bulvárcikkekből vagy névtelen blogokból, de még a Wikipédiát is forrásként használták – állítják azok az ügyvédek, akik az EU által szankcionált egyének jogi képviseletét látják el az uniós közösségen belül.

A Politico Európával foglalkozó internetes felülete nem is olyan régen egy terjedelmes és kritikus összeállítást hozott nyilvánosságra, amely betekintést enged abba a politikai boszorkánykonyhába, ahol a Putyinhoz közelinek ítélt személyek, az úgymond oligarchák ellen „kifőzik” a büntető intézkedéseket.

Az összeállítás írójának, Leonie Kijewskinek arra a kérdésére, hogy egy Wikipédia-cikk megfelelő bizonyíték-e a szankciók alkalmazására, egy uniós diplomata azt mondta: nincs közös definíció arra vonatkozóan, hogy ez elfogadható-e, vagy sem.

„Az Ukrajnát ért orosz inváziót követően az EU által felhasznált bizonyítékok szándékosan csúsztatnak, amivel nyomást akarnak gyakorolni a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló egyénekre” – vonja le következtetését az oldal. Az elemzés kitér arra is, hogy az orosz személyek elleni szankciós határozatok tartalmát az EU titkosítja. Viszont azok a „bizonyítékok”, amelyek alapján az EU különböző intézményei bármely orosz személyt a szankciós listára tehetnek, szabadon hozzáférhetőek.

Vannak a sajtóból, például a The Financial Timesből kimásolt cikkek, de felhasználják az EU által hitelesnek vélt orosz és ukrán portálok anyagait is. Rögtön tegyük hozzá, hogy ezeket az oldalakat fordítóprogram segítségével használják fel, ami már önmagában is problematikus.

Ez is érdekelheti:  A románok nyakunkra hozzák a háborút, könnyen orosz célponttá válhatnak

A portál példaként említi, hogy az egyik szankciós jelentés idézi az orosz kormánnyal állítólag kapcsolatban álló, ismert életmódmagazin cikkét, amelyet az EU szervei a Kreml propagandájának minősítettek. Ezt azonban elég „szabad” gondolkodásra vall, mert az oldal nagyrészt ételrecepteket közöl.

A fent idézett összeállítás nem felejti el megemlíteni, hogy az EU által összeszerkesztett dokumentumok egy része olyan szövegekre támaszkodik, amelyeket, úgy tűnik, sebtében rángattak ki az internetről.

Miután láttuk, hogy az EU-ban milyen „alapos” kutatómunka folyik az orosz elnök környezetéhez tartozónak vélt emberek brutális szankcionálásának alátámasztására, térjünk át az Oroszország elleni büntetőintézkedések hatásának vizsgálatára. Annál is inkább, mert Brüsszelben már éjt nappallá téve dolgoznak az Oroszország elleni 14-dik szankciós csomag kimunkálásán.

Minden egyes szankciós csomag elfogadása előtt az EU vezetői olyan propagandát folytatnak, amelynek hallatán az ember azt hiheti, hogy Oroszország ettől meg fog törni. Viszont eddig Moszkva mindig távol maradt a szakadéktól.

Most sincs másként és ennek okát a belgiumi Bruegel gazdasági kutatóközpont három okra vezeti vissza. Az összefoglaló szerint az első ok, amiért Oroszország ellen az uniós szankciók hatástalanok, hogy az EU nagymértékben függött a Moszkva által szállított energiahordozóktól, amiről csak fokozatosan tud leszakadni. A háború első évében az EU 140 milliárd eurót fizetett Oroszországnak az energiahordozókért. Az első háborús évet az orosz gazdaság „mosolyogva” viselte el. Miután a Kreml más árucikkekkel jelentős mértékben nem kereskedett Európával, a szankcióknak így semmi értelme.

A második ok, amiért Moszkvában alig érzik az EU büntetőintézkedéseinek hatását, hogy Oroszország keleten, főleg Kínában, Indiában és Törökországban új exportpiacokat talált energiahordozói számára.

A harmadik tényező, hogy a háború kezdetén megkétszereződött a globális érdeklődés a banki digitális valuták nagykereskedelmi célú felhasználása iránt. Ez azt is jelentette, hogy csökkent a dollártól és az eurótól való függés. A szankciók ellenére Oroszországot így nem lehetett „devizablokád” alá vonni.

Ez is érdekelheti:  Mély megvetéssel fogadta Macront Meloni

Most akkor tegyük fel azt a kérdést: Az EU-ban mindezt nem tudták előre? A választ Christopher Davis, a Magyar Hírlapnak 2022 októberében adott interjújában már előzőleg megadta. Az Oxfordi Egyetemen professzora szerint „Oroszország ellen már 1917 óta folyamatos háborús szankciók vannak életben, és ennek ellenére mégsem sikerült megtörni a hatalmas országot. A Nyugat részéről nem volt túl észszerű, hogy Oroszországgal gazdasági hadviselésbe bonyolódott és szankciókat hozott a Kreml ellen. Mindezt spontán döntések alapján és nem tervezetten történt. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a gazdasági szankciók nem váltották be kitervelőik elvárásait. Oroszország már több mint 100 éve együtt él a szankciókkal. Specialistákká váltak az ügy kezelésében, rengeteg tapasztalatuk van” – mondta az Oroszország szakértő, aki PhD-jét szovjet témából írta.

A professzor szerint a legfőbb problémát az okozta, hogy az Európai Bizottság nem készített hatástanulmányt a szankciók bevezetése előtt. Nem számoltak az élelmiszer és az energia árának emelkedésével. És ezzel együtt azzal sem, hogy a szankciók milyen hatással lesznek az EU lakosságára.

Végkifejletnek is nevezhetnénk Christopher Davis azon megállapítását, az „EU utólag készített egy titkos tanulmányt, amelyet nem osztottak meg az uniós polgárokkal. Eszerint túl gyorsan hozták meg a döntéseket, és mindezt politikai nyomásra tették, nem volt előzetes gazdasági hatástanulmány. Az EU nem csinált semmilyen tervet a szankciók hatásáról, véletlenszerűen döntött.”

Akkor az elmúlt majdnem két és fél évben miről beszéltünk?

G. Fehér Péter – Magyar Hírlap

Kiemelt kép: egyszer majd csak kipukkad / Fotó: EPA/FELIPE TRUEBA

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük