Akár szavazati jogától is megfoszthatták volna hazánkat az EU-csúcson egy ukrán politikus szerint

Ismert: a magyar kormányfő csütörtök este inkább kivonult az állam- és kormányfők tanácskozásának helyet adó teremből, így nélküle meg tudták szavazni, hogy a háborúban álló ország elkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az unióval. A miniszterelnök Ukrajna újabb pénzbeli támogatásába azonban nem ment bele.

Orbán később a Kossuth rádióban elmondta: 8 órán át győzködte kollégáit, de később nem akart részt venni a rossz döntésben, ugyanakkor egyedül nem is akarta megakadályozni azt. Leszögezte: a további folyamatban még így is 75 alkalma lesz neki, illetve a magyar parlamentnek is akadályt emelni Ukrajna EU-s csatlakozása elé.

A csütörtöki döntés még nem jelent konkrét jogsérelmet Magyarország számára, ezért sem kívánta azt megakadályozni Orbán.

Más kérdés, hogy ez az uniós jog, az alapszerződések és az évtizedes gyakorlat lábbal tiprása lett volna, amit nem tudni, hogyan akarták volna kivitelezni, ugyanis Stefanisnya erről nem beszélt.

Az Európai Unió állam-és kormányfőket tömörítő Európai Tanács nevű intézményében ugyanis annak 70-es évekbeli létrejötte óta kialakult szokás – ami jogilag is le van fektetve –, hogy bizonyos nagyobb súlyú döntések (ilyen például egy új ország csatlakozása az EU-hoz) csak teljes egyetértéssel születhetnek, ha mindenki beleegyezik.

Ezt hívja a köznyelv vétójognak, és ezt akarja most megszüntetni az Európai Parlament és Guy Verhofstadt.

MH

Kiemelt képen: Orbán Viktor miniszterelnök (b) az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozására érkezik Brüsszelben 2023. december 14-én. Jobbról Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke  / Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán