A Nemzeti InternetFigyelő 2009 óta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. Ezért 2022 óta a Google korlátozza a keresőben való láthatóságunkat, a Facebook pedig csökkenti az elérésünket. A bevételünk elapadt – de a NIF nem áll meg.
Ha hisztek abban, amit csinálunk, kérjük, támogassatok minket. Minden adomány – akármilyen kicsi – segít. Nem a Google-tól függünk. Hanem tőletek.
Most különösen nagy szükségünk van a támogatásotokra!
Péntek 13-i rákosista színjáték: 6,5 milliárdot mutogatnak, de a bizonyítékot már a bemutatás előtt megsemmisítették
Az NVVH két nap alatt több mint 6,5 milliárd forintnyi készpénzt foglalt le a Seszták-ügyben. Magyar Péter azonnal kihirdette a Fidesz „végét”. Csakhogy a lefoglalt pénzt gumikesztyű nélkül számolták, majd befizették az államkincstárba – a sorszámok és az ujjnyomatok örökre elvesztek.
November 12-én és 13-án a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) országszerte több helyszínen – Budapesten, Pest, Békés és Nógrád megyékben – összehangolt nyomozási cselekményeket hajtott végre a volt nemzeti fejlesztési miniszter, dr. Seszták Miklós ellen folyó büntetőügyben.
A kutatás során nagy mennyiségű készpénzt találtak: erdőkben elásva, mezőgazdasági és raktárépületekben, illetve lakóingatlanban elrejtve, valamint eldugott helyen lévő nagy értékű széfben tárolva. A két napig tartó kutatómunka eredményeként lefoglalt készpénz teljes összege 5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró és 1 257 100 USA dollár.
A készpénzt az NVVH munkatársai a pénteki nap folyamán a Magyar Államkincstárba befizették. A hivatal köszönetet mondott a Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Technikai Főosztályának, a Készenléti Rendőrségnek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak és a Magyar Államkincstárnak a közreműködésért.
Nem sokkal később Magyar Péter a saját Facebook-oldalán közzétette az NVVH videóját, és mellé ezt a szöveget írta: „Íme a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felvételei Orbán Viktor miniszterének, Seszták Miklósnak a földből kiásott milliárdjairól. Az átvételkor a Magyar Államkincstár 12 munkatársa 8 órán át, 5 gépi számlálóval számolta meg a pénzt. Orbán Viktor mától bizonyítottan maffiafőnök. Bukott maffiafőnök. A Fidesz pedig egy bűnszervezet. Oszd meg, ezt minden magyarnak látnia kell!”
Később egy újabb bejegyzésben így fogalmazott: „Ez egy emlékezetes péntek 13. lett. Ma volt a Fidesz nevű bűnszervezet végnapja.”
„Bűnjelként” kezelték, majd eltüntették
A legnagyobb probléma nem is az összeg nagysága, hanem a pénz kezelésének módja. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő jogos és logikus kérdéseket tett fel a videó kapcsán. Ha ez a készpénz egy bűncselekmény bizonyítéka, akkor miért nem vizsgálták meg, mielőtt eltüntették a rendszerből?
Spöttle rámutatott: a bankjegyek sorszámozottak, és a papír évszázadokig tárolja az ujjnyomatokat. Ha a nyomozók valóban bizonyítani akarták volna, hogy ez a pénz Sesztákhoz köthető, akkor rögzíteni kellett volna a sorszámokat, és ujjnyomat-vizsgálatot kellett volna végezni. Ehelyett a közzétett felvételen az látszik, hogy a pénzt számoló munkatársak gumikesztyű nélkül fogdossák a bankjegyeket, majd a teljes összeget befizetik a Magyar Államkincstárba.
„Rendőri szemmel ez a sztori nekem nagyon sántít. Ha ez bűnjel, és befizetik egy pénztárba, akkor ez a bűnjel igazából eltűnik. Egy jó ügyvéd utána azt mondja: Hát kérem, mi volt a pénzeknek a sorszáma? Hova került? Megvizsgálták-e, volt-e rajta ujjnyomat? – Ja, nem vizsgálták meg? Hát akkor hogy mondhatják ezt, hogy ez a pénz egyáltalán az övé volt?”
Spöttle szerint ez a fajta eljárás nem egy profi nyomozásra utal, hanem egy látványos, de szakmailag értékelhetetlen akcióra, amelynek egyetlen célja a politikai haszonszerzés lehet.
Az időzítés: Péntek 13 és az Isztambuli Egyezmény
A bejelentés időzítése több mint gyanús. Nem sokkal korábban a nemzeti oldal szinte fellázadt, amikor a miniszterelnök bejelentette az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának kezdeményezését és a szívhangrendelet módosítását. A KDNP azonnal elutasította a bejelentést, mondván: a miniszterelnökről „kiderült, hogy ő maga a bántalmazó”, és az egész csak terelés.
Most, amikor a nemzeti oldal körében óriási a felháborodás az életellenes lépések miatt, hirtelen előkerül egy 6,5 milliárdos „bizonyíték” a Fidesz ellen. Ez a klasszikus figyelemelterelés tankönyvi példája, miközben az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáról szóló bejelentés jelentős vihart kavart. Másként nem is lehet, minthogy, Magyar Péter ismét megkapta a brüsszeli parancsot, és mint jó szolga, végre is hajtja, a magyarság, a magyar nemzet és a magyar társadalom ellenében.
A Fidesz reakciója
A Fidesz-KDNP rövid közleményben reagált a történtekre:
„A rendszerváltás óta Magyarországon minden választott képviselő arra tett esküt, hogy a törvényeket betartja és betartatja. Aki ehhez nem tartja magát, azzal a Fidesz-KDNP nem tud közösséget vállalni. Bízunk benne, hogy az NVVH által közzétett képeknek semmi közük Seszták Miklóshoz.”
A közlemény óvatos, de egyértelmű: a párt elhatárolódik a bűncselekmény gyanújától, ugyanakkor nem hajlandó elismerni a bizonyítékok hitelességét. Ez érthető, hiszen a bizonyítékok – ahogy Spöttle is rámutatott – már a bemutatás pillanatában használhatatlanok voltak.
Rákosi Mátyás szelleme járja be a parlamentet
Ami a leginkább aggasztó, az a stílus. Magyar Péter nem elégszik meg a tényekkel – azonnal ítéletet hirdet: „maffiafőnök”, „bűnszervezet”, „végnapok”. Ez pontosan az a rákosista retorika, amely az 1950-es években az „imperialista ügynökök” és „osztályellenségeknek” kiszemelt személyek elleni leszámolásokat készítette elő.
Rákosi Mátyás annak idején folyamatosan arról beszélt, hogy az „imperialista erők ügynökeivel le kell számolni”, majd az illegitim parlament hallgatósága felállva tapsolt.
Ma ugyanezt látjuk: egy videó, egy fotó, és máris készen áll a politikai ítélet. A bizonyítékok részletei nem számítanak – csak a látvány és az érzelmi hatás.
Miközben a közbeszédet a „maffia vége” és a 6,5 milliárd forint körüli színjáték uralja, az ország gazdasága csendben, de folyamatosan romlik. A KSH adatai szerint 2026 szeptemberében a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt, ami éves összevetésben emelkedést jelent, és a 225 ezer fős munkanélküli létszám is nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez nem drámai ugrás, de a tendencia egyértelmű: a foglalkoztatás bővülése megállt, és a munkaerőpiac egyre inkább a bizonytalanság felé mozdul.
A beruházások terén a helyzet még aggasztóbb. 2026 első negyedévében a beruházások volumene 0,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, szezonálisan kiigazítva pedig 1,3 százalékos visszaesést mutatott a KSH. A szakértők szerint ez a szám „egy nagyon alacsony szinten való stagnálást” jelent, és a feldolgozóipar, valamint az ingatlanügyletek húzzák le a mutatót. Ami a legfontosabb: a beruházások elmaradása a jövőbeli növekedést is limitálja – ha a cégek nem fektetnek be, akkor a gazdaság nem tud szintet lépni.
Az építőipar pedig különösen rossz képet mutat. 2026 szeptemberében az építőipari termelés 5,6 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, és ami még ennél is beszédesebb: az új szerződések volumene 34,5 százalékkal zuhant.
Ez azt jelenti, hogy a következő hónapokban sem várható fellendülés, hiszen ha nincsenek új megrendelések, akkor a jelenlegi kapacitások is kihasználatlanok maradnak. Az építőipari árak eközben tovább emelkedtek – a harmadik negyedévben 5,5 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest.
A kiskereskedelem ugyan szeptemberben meglepte az elemzőket egy 4,3 százalékos éves növekedéssel, de ez a szám félrevezető:
az élelmiszer-forgalom gyakorlatilag stagnált (0,1 százalékos csökkenés), a növekedés pedig nagyrészt az üzemanyag-vásárlásoknak és a nem élelmiszer jellegű termékeknek köszönhető. Az emberek tehát nem azért vásárolnak többet, mert jobban élnek, hanem mert bizonyos termékekből kénytelenek beszerezni a szükségeset.
Mindeközben a kormány a „maffia végéről” és „bűnszervezetekről” beszél, és arról győzködi a közvéleményt, hogy a Fidesz eleste után minden jobb lesz. A számok azonban mást mutatnak: a beruházások elmaradása, a munkanélküliség emelkedése és az építőipar zuhanása nem egy „új, jobb világ” kezdetét jelzik, hanem egy olyan gazdasági pályát, ahol a növekedés elakadt, és a kilátások egyre bizonytalanabbak.
A hergelés és a gyűlöletkeltés pontosan erre való: elterelni a figyelmet arról, hogy a valódi probléma nem a 6,5 milliárd forint, hanem a mindennapi megélhetés és a jövő kilátásai, ami mellé betársult az önkény és az emberek egymással való szembefordítása. Mindennek eredménye káosz és anarchia lehet. Ez a TSZ-kormány célja? Akár ez is lehet, mert közben szépen, csendben a külföldi helytartók parancsára ki lehet fosztani az országot.
