Németországban már a lakásokba is behatolnak, nálunk az NVVH az új ÁVH – de a minta ugyanaz
A Bundestag pénteken elfogadta a titkosszolgálati reformot, amely lehetővé teszi a lakásokba való titkos behatolást, a kibertámadásokat és akár 16 éves fiatalok beszervezését. Miközben a németek a „biztonsággal” indokolják a jogkörök bővítését, Magyarországon az NVVH az „új ÁVH” kirakatakcióival ugyanezt a folyamatot hajtja végre.
A német Bundestag 2026. november 13-án elfogadta azt a vitatott reformot, amely alapjaiban változtatja meg a titkosszolgálatok működését. A szavazás eredménye: 308 igen, 190 nem, 71 tartózkodás. A törvény értelmében a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) és a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) mostantól nem csupán megfigyelhet, hanem aktívan be is avatkozhat az emberek életébe.
A VilágHelyzete által is ismertetett új jogosítványok között szerepel a magánlakásokba való titkos behatolás, a kibertámadások és adattörlések végrehajtása, valamint 16–17 éves fiatalok titkos informátorként való beszervezése is. A kormány a reformot a terrorizmus, a kibertámadások és az orosz fenyegetés elleni védekezéssel indokolja.
A német lépés azonban nem elszigetelt jelenség. A „mutatványos bódé” koncepciója itt is érvényes: a biztonsági fenyegetésekre hivatkozva a jogállamiság és a magánszféra védelme csúszik lejtőn – és ez a folyamat nem áll meg a német határoknál.
Az NVVH: az „új ÁVH” ugyanezt teszi, csak kirakatban
Magyarországon az NVVH (Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal) működése pontosan ezt a mintázatot követi. A hivatalt a „vagyonvisszaszerzés” és a „korrupció elleni harc” nemes ürügyével hozták létre, de a valóságban a hatalom eszközeként lép fel a politikai ellenfelekkel szemben.
A múlt heti Seszták-ügyben az NVVH „új ÁVH”-ként működött: hajnali razziák, erdőkben „talált” milliárdok, gumikesztyű nélküli pénzszámolás, majd a bizonyítékok megsemmisítése. Ahogy Bayer Zsolt rámutatott: „Nincs olyan hülye, aki ennyi lopott pénzt a huszonegyedik században erdőkben ás el.” Vagy vallomás volt, vagy a hatóságok maguk ásták el a pénzt, hogy később látványosan megtalálják.
A német titkosszolgálatok most „aktív beavatkozó” jogkört kapnak. Az NVVH pedig már egy olyan „aktív beavatkozó” szervvé vált, amely a hatalom akaratát hajtja végre, a jogi procedúrákat (pl. a bírósági döntést a pénz sorsáról) megkerülve. A korábbi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy a Seszták-ügyben két üres páncélszekrényt találtak, amelyekben a gyanú szerint akár 9 milliárd forint készpénzt tarthattak. Most, amikor végre találtak valamit, a bizonyítékokat a bemutatás pillanatában tették tönkre.
Európa és a „biztonsági” lejtő
A német reformot alkotmányjogászok és a Zöldek is támadják. A kritikusok szerint a titkosszolgálatok új beavatkozási lehetőségei gyengítik a második világháború után kialakított történelmi garanciákat, amelyek éppen a Gestapo és a Stasi visszatérését voltak hivatottak megakadályozni. Alexander Dobrindt német belügyminiszter visszautasította a „titkosrendőrség” kialakulására vonatkozó vádakat, mondván: a reform a demokratikus állam védelmét szolgálja.
Csakhogy a kérdés ugyanaz, mint Magyarországon: ki ellenőrzi azokat az állami szerveket, amelyek titokban léphetnek be magánlakásokba, férhetnek hozzá digitális adatokhoz, avatkozhatnak be informatikai rendszerek működésébe, és akár fiatalkorúakat is alkalmazhatnak informátorként?
A magyar NVVH és a német titkosszolgálati reform között a párhuzam félelmetesen pontos. Mindkettő a „biztonság” és a „jogállamiság” nevében épít le garanciákat. Mindkettő a „látványtechnikai felszínt” erősíti: a németeknél a terrorizmus és az orosz fenyegetés rémével, nálunk a „maffia vége” és az „erdőben elásott milliárdok” színjátékával.
Szerző: Kónya Cecília
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kiemelt képen: A Bundestag épülete / Forrás: Illusztráció
#Németország #Titkosszolgálat #NVVH #ÚjÁVH #NIF
