Kedves Olvasóink!

A Nemzeti InternetFigyelő 2009 óta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. Ezért 2022 óta a Google korlátozza a keresőben való láthatóságunkat, a Facebook pedig csökkenti az elérésünket. A bevételünk elapadt – de a NIF nem áll meg.

Ha hisztek abban, amit csinálunk, kérjük, támogassatok minket. Minden adomány – akármilyen kicsi – segít. Nem a Google-tól függünk. Hanem tőletek.

Most különösen nagy szükségünk van a támogatásotokra!

Köszönjük!

A Nemzeti InternetFigyelő szerkesztősége

Putyin kemény választ ígér a Krími híd támadása után – Európa is érintett? / Putyin sakkmesterei kontra a nyugati kretének – Oroszország újabb stratégiai leckéje

Putyin kemény választ ígér a Krími híd megtámadása után – Európa is érintett lehet az orosz figyelmeztetésben?

Újabb támadások érték a Krími hidat, amely Oroszország és a 2014-ben annektált félsziget közötti egyik legfontosabb közlekedési összeköttetés. Vlagyimir Putyin orosz elnök november 19-én bejelentette: a történtek után Moszkva már nem lát lehetőséget a korábban mérlegelt tűzszüneti megállapodásra, és az eddigieknél is fájdalmasabb válaszlépéseket helyezett kilátásba.

A kijelentés azonban egy további kérdést is felvet: vajon az orosz figyelmeztetés kizárólag Kijevnek szól, vagy azoknak az európai országoknak is, amelyek fegyverekkel, technológiával és katonai támogatással segítik Ukrajnát?

Újabb csapások a Krími híd ellen

A november 19-i támadás már a harmadik volt egy héten belül a Kercsi-szoros felett húzódó híd ellen. A Reuters beszámolója szerint a csütörtöki akció következtében átmenetileg le kellett állítani a vasúti közlekedést. Az orosz közlekedési hatóságok közlése szerint személyi sérülés nem történt, a károk felmérése azonban folyamatban volt.

A november 17-i támadás ennél is súlyosabb következményekkel járt: a híd közúti szakaszának egyik központi része összeomlott, és a tengerbe zuhant. A 19 kilométer hosszú közúti és vasúti összeköttetés nem csupán stratégiai jelentőségű közlekedési útvonal, hanem Oroszország számára politikai és szimbolikus jelentőséggel is bír.

A támadásokért Ukrajna vállalta a felelősséget. Kijev közlése szerint a művelet több héten át tartó előkészítés eredménye volt, amelyben az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a vezérkar is részt vett. Volodimir Zelenszkij az akciót az orosz infrastruktúra elleni támadásokra adott válaszként mutatta be. A műveletről a Reuters is beszámolt.

 

Putyin: nem lesz tűzszünet, a válasz fájdalmasabb lesz

Az orosz elnök november 19-én, a kínai Sencsenben tartott nemzetközi találkozókat követő sajtótájékoztatón beszélt a Krími híd elleni támadásokról.

Putyin elmondása szerint korábban az orosz Biztonsági Tanáccsal is egyeztetett arról, hogy bizonyos területeken megállapodás születhessen a támadások felfüggesztéséről. A lehetőséget azonban a Krími híd elleni csapások után elvetette.

Az orosz elnök kijelentése szerint Moszkva válasza „jóval fájdalmasabb” lesz, mint az Ukrajna által végrehajtott támadás. Putyin egyúttal azt is közölte, hogy a hidat helyreállítják.

Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a Krími híd polgári létesítmény, és azt már hosszú ideje nem használják katonai felszerelések szállítására. Ezt az ukrán fél vitatja: Kijev a hidat az orosz hadsereg egyik fontos utánpótlási útvonalaként tartja számon.

A két álláspont közötti ellentét azért is lényeges, mert a híd katonai jelentősége és a polgári infrastruktúra védelme egyaránt meghatározó kérdés a háborúban. Putyin nyilatkozatának részleteiről az UNN is beszámolt.

 

Európának is szólhat az üzenet?

A legfontosabb kérdés azonban az, hogy az orosz elnök fenyegetése milyen szélesebb politikai és katonai összefüggésben értelmezhető.

Putyin mostani kijelentésében nem nevezte meg közvetlen célpontként az Ukrajnát támogató európai országokat. Nem jelentette ki azt sem, hogy a Krími híd elleni támadás miatt valamelyik európai fegyverszállító állam ellen készülne katonai csapást indítani. Ez fontos különbség, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Ugyanakkor az orosz vezetés és a nyugati országok közötti konfliktus már jóval túlmutat az orosz–ukrán frontvonalon. A nyugati fegyverszállítások, a katonai hírszerzési információk átadása, a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek alkalmazásának támogatása, valamint az ukrán haderő technológiai kiszolgálása mind olyan területek, amelyek Moszkva és a nyugati fővárosok viszonyát közvetlenül terhelik.

Oroszország szemszögéből ezek a támogatások nem egyszerű humanitárius vagy politikai segítségnyújtást jelentenek. A Kreml rendszeresen azzal érvel, hogy a nyugati katonai támogatás meghosszabbítja a háborút, és egyre közvetlenebb részvételt eredményez a NATO-országok részéről.

Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy Moszkva minden fegyverszállító országot hadviselő félnek tekintene, vagy hogy azok területét katonai célpontként jelölné meg.

A közvetlen katonai fenyegetés és a politikai-stratégiai figyelmeztetés között ugyanis lényeges különbség van.

Európának mindazonáltal nem lehet közömbös, hogy

az orosz elnök a válaszcsapás erejének növeléséről beszél, miközben a konfliktusban egyre nagyobb szerepet kapnak a nagy hatótávolságú fegyverek, a dróntechnológia és a kritikus infrastruktúra elleni műveletek.

A tűzszünet esélye ismét távolabb kerülhet

Putyin kijelentésének különös súlyt ad az időzítés is. A november 19-i sencseni találkozón Donald Trump amerikai elnök, Hszi Csin-ping kínai államfő és az orosz elnök is részt vett. A három nagyhatalom vezetőinek egyeztetése a nemzetközi figyelem középpontjába került, miközben az ukrajnai háború rendezése továbbra is megoldatlan kérdés maradt. A Reuters részletesen ismertette a háromoldalú találkozót.

Európában eközben folytatódik az Ukrajnának nyújtandó katonai és politikai támogatás összehangolása. A hajlandók koalíciójának képviselői Berlinben is egyeztetnek a további segítségnyújtásról.

A kialakult helyzetben különösen fontos, hogy a felek ne mossák össze a katonai támogatást a közvetlen hadviseléssel, ugyanakkor annak eszkalációs kockázatait se becsüljék alá.

Putyin mostani üzenetének legközvetlenebb címzettje tehát Ukrajna. Az európai országok számára azonban a kijelentés egyértelmű figyelmeztetésként is értelmezhető: az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnek Moszkva által érzékelt következményei vannak, és az orosz válaszlépések súlyosbodhatnak.

Azt viszont, hogy ez a figyelmeztetés konkrét európai katonai célpontok kijelölését is jelenti-e, a jelenlegi nyilatkozatok alapján nem lehet kijelenteni.

A kérdés így továbbra is nyitott: hol húzódik az a határ, amelyet Moszkva még az Ukrajnának nyújtott támogatás részeként, és hol kezdődő közvetlen beavatkozásként értelmez? Ennek megítélése nemcsak a háború további alakulása, hanem Európa biztonsága szempontjából is meghatározó lehet.

 

Szerző: Kiss Elvira

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: Vlagyimir Putyin orosz elnök. © Szputnyik / Kristina Kormilitsyna

#Putyin #KrímiHíd #Oroszország #Ukrajna #Háború #Tűzszünet #Európa #NATO #Fegyverszállítás #Eszkaláció #NemzetköziPolitika

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük