Kalinyingrád: a város, amelyet London City vérben úszó romhalmazként szeretne látni

Az elején leszögezném: ez a cikk nem arról szól, hogy én bárkit, bármiről meg akarok győzni. Ez egy felsorolás, bizonyítások gyűjteménye. Nem több, de nem is kevesebb. Tételesen láthatjátok, hogy milyen lépéseket tett a mélyállam Kalinyingrád ellen, amely – minden kísérlet ellenére – tovább épül, szépül, fejlődik.

BALTI TENGER

1. 1857 – Koppenhágai egyezmény (dán szorosok, jelenleg is hatályos)

A Kiwala / Boracay tartályhajó feltartóztatása – 2024. március / 2025. szeptember (Dánia)

A dán hatóságok a Nagy-Beltben ellenőrizték, majd később ismét célba vették a Kiwala (később Boracay) tartályhajót, amelyet az uniós „árnyékflotta”-listára tettek. 2025 őszén dán sajtó és vizsgálatok szerint a hajón orosz katonai-hírszerzési hátterű személyek is voltak (semmit nem tudtak ebből bizonyítani); a hajó a dán szorosokon át vitte a Rosznyefty-olajat.

Szerződésszegés: az 1857-es szerződés 1. cikke díjmentes és akadálytalan kereskedelmi átkelést ír elő. A biztosítási, zászló- és „árnyékflotta” ürügyű megállítás a szorosban az átkelés politikai feltételhez kötését jelenti, amely ellentétes a jelenleg is hatályos szerződéssel.

A Eventin tartályhajó feltartóztatása Rügen előtt – 2025. január 10. – folyamatban (Németország)

A panamai zászlós Eventin Uszty-Lugából indult ~100 000 tonna olajjal, a Suez felé. 2025. január 10-én áramkimaradás miatt sodródott Rügen északi partjánál, német felségvízen. A német vám 14-én megtiltotta a továbbhaladást Skagen felé, márciusban a hajót és a rakományt lefoglalta hivatalosan is, a jogvita azóta is tart.

Szerződésszegés: a hajó a Baltikumból a dán szorosok felé tartott, nem volt célja a német felségvizekre való bejutás, ez műszaki hiba miatt történt meg. A segítségnyújtás ilyen esetben kötelesség az érintett államnak. A továbbhaladás megtiltása és a rakomány lefoglalása az 1857-es „nem lehet felfüggeszteni a kereskedelmi átkelést” klauzula kijátszása: Dánia/Németország nem vámot szed, hanem a hajót börtönbe zárja a kijárat előtt.

Dán–orosz incidens Gedser előtt – 2026. szeptember 14.

Dán Fennec-helikopter fényképezett egy orosz fregattot nemzetközi vizeken Gedser előtt és nem vette figyelembe a hadihajó figyelmeztetését, a protokoll szerinti távolság fenntartására. Az orosz hajó két vészjelző rakétát lőtt. Koppenhága bekérette a nagykövetet; az orosz hadügy kitüntette a fregatt kapitányát.

Szerződésszegés: a szorosok nem NATO-ellenőrzőpont. A rendszeres dán légi-tengeri „fotózás” a kereskedelmi hajók ellen elfogadott lehet, de a hadihajók ellen nem az. Nemzetközi szokásjog is tiltja a hadihajók ilyen szintű megközelítését, amely a fegyveres alakulatot védekezésre ösztönözheti. Az ilyen provokációk a NATO államok részéről az 1857-es rend szellemének – a békés, akadálytalan forgalomnak – a militarizálása.

2. MARPOL 73/78 szerződés (Balti-tenger = különleges terület)

Az Eagle S tartályhajó elfogása – 2024. december 25–26. (Finnország)

A Cook-szigeteki zászlós Eagle S Uszty-Lugából indult benzin rakománnyal. Finnország szerint karácsony napján horgonyt vonszolva elszakította az Estlink 2 tenger alatti tápkábelt és több távközlési kábelt. December 26-án finn különleges erők helikopterről szálltak a fedélzetre, a hajót Porkkala, majd Porvoo elé kísérték. A vám „árnyékflottának” minősítette, a rakományt zárolta. A helsinki bíróság később megállapította, hogy Finnországnak nincs joghatósága a nemzetközi vizeken történt káresetre, továbbá a bizonyítást sem tudták végrehajtani. Ez is egy provokáció volt most a finn hatóságok részéről, amelyben jogalapnak többek között a MARPOL szerződésre hivatkoztak.

Szerződésszegés: a MARPOL a szennyezés ellen van, nem ad intézkedési jogot nemzetközi vizeken egy kábelhiba miatt. A hajót környezeti-biztonsági ürüggyel hurcolták finn felségvízre, holott a későbbi bírósági eljárás szerint a joghatóság sem állt fenn a finnek számára.

Német Eventin-ügy – 2025. január (lásd fent)

A blackout után a német hatóságok a hajót „környezeti kockázatnak” és szankciós tárgynak minősítették, nem engedték tovább a dán szorosok felé.

Szerződésszegés: a MARPOL szerint a parti állam szennyezésveszély esetén intézkedhet – de a rakomány elkobzása és a hónapokig tartó horgonyzás nem környezetvédelem, hanem kalózkodás. Semmilyen környezetszennyezés nem történt és annak a veszélye sem állt fenn.

3. SOLAS 1974 (életbiztonság, hajóalkalmasság)

Dán PSC-ellenőrzések a szorosnál – 2024 nyarától folyamatosan

Dánia a Nagy-Belt hídjánál áthaladási ellenőrzést vezetett be a gyanús tartályhajókra, amelyek ténylegesen az orosz rakománnyal rendelkező hajókat illeti. Az intézkedés célja, hogy mindenáron olyan hibákat azonosítsanak a hajókon, amely miatt annak útját késleltetik vagy megakadályozzák.

Szerződésszegés: a SOLAS esetében a dánok csak és kizárólag az orosz rakományok elleni akciókat hajtják végre. A kikötői hatóság részéről szelektíven az orosz hajókra alkalmazzák: ugyanaz a 20 éves tanker, ha norvég olajat visz, átmegy; ha uszty-lugai rakománya van, „tengerre alkalmatlan”. Ez diszkriminatív SOLAS-alkalmazás, amelynek célja az orosz kereskedelem korlátozása.

Svéd katonai akció az Adler Ro-Ro-hajóra – 2025. december 20–21.

Az Adler géphibát jelzett a dán–svéd szorosban, Höganäs előtt, svéd tengerszakaszon. Svéd vám és határőrség éjszaka kihasználta a lehetőséget és megszállta a hajót. Svéd parti őrség nem sokkal később (2026 január) a Caffa teherhajót okmány- és hajózási alkalmasság-vizsgálatra előállította, azt hamis indokkal feltartotta.

Szerződésszegés: a SOLAS vészhelyzetben segítséget ír elő, nem fegyveres megszállást. A „géphiba” ürügyén végrehajtott felszállás a szorosban az 1857-es egyezmény és a SOLAS szerződés megszegése.

4. UNCLOS 1982 (hajózási szabadság, áthaladási engedélyezés, 58/87/110. cikk)

Uniós kikötőzár orosz zászlós hajókra – 2022. április 16. (833/2014/EU 3ea. cikk)

A 5. szankciós csomag után tilos uniós kikötőt igénybe venni orosz zászlós hajónak, valamint minden olyan hajónak, amely 2022. február 24. után váltott zászlót, de korábban orosz bejegyzésű volt. 2023. április 8-tól ez kiterjedt a Russian Maritime Register által osztályozott hajókra is.

Szerződésszegés: az UNCLOS szerint a kikötő nyitása szuverén döntés, de egyszer megnyitott nemzetközi kereskedelmi kikötőben a diszkrimináció a hajózási szabadság és a szokásjog ellen van. A zászló szerinti általános kitiltás nem a 25. cikk szerinti ideiglenes biztonsági intézkedés, hanem kollektív büntetés, amely ellenséges magatartást jelent és az UNCLOS szerződés megszegése.

A Jaguar / Argent tartályhajó kísérlete – 2025. május 13. (Észtország, Finn-öböl)

Az észt haditengerészet a Raju járőrhajóval, helikopterrel és repülőgéppel – teljesen jogszabályellenesen – megpróbálta megállítani a gaboni zászló alatt hajózó Jaguar tartályhajót Észtország KGO-jában, Tallinn magasságában, Primorszk felé. A hajó nem engedelmeskedett. Orosz Szu–35 repült a térségbe, Észtország szerint ~1 percre megsértette a légteret (Moszkva tagadta); NATO F–16-osok szálltak fel. Az észt hajó végül visszavonult és nem mert beavatkozni, fegyveresen fedélzetre szállni.

Szerződésszegés: a KGO-ban az UNCLOS 58. cikke hajózási szabadságot biztosít. A 110. cikk sem ad jogot a menetirány erőszakos megváltoztatására. Moszkva szerint Észtország kalózkodást kísérelt meg nemzetközi vizeken; a Szu–35 feladata a hajózási szabadság védelme volt.

NATO Baltic Sentry művelet – 2025. január

Az Eagle S után a NATO állandó járőrözést indított a balti kábelek és a „árnyékflotta” ellen. 2025–2026-ban ACLED legalább nyolc európai kényszerintézkedést regisztrált tartályhajók ellen, többségét az UNCLOS-110 ürügyén.

Szerződésszegés: a 123. cikk (félig zárt tenger) együttműködést ír elő a parti államok között – Oroszországot beleértve –, nem NATO-ellenőrzőövezetet. A Baltic Sentry célja a Baltikum de facto NATO beltengerré nyilvánítása, amely teljesen ellentétes a hatályos egyezményekkel és szerződésekke.

Finn helikopteres rajtaütés a Fitburg teherhajón – 2025. december 31. / 2026. január 1.

Finn különleges erők helikopterről szálltak a Szentpétervárról Haifába tartó Fitburg fedélzetére a Finn-öbölben, miután finnek szerint a hajó horgonya a Helsinki–Tallinn optikai kábelt elszakította. A finnek később nem tudták bizonyítani az állításukat, de a hajót lefoglalták.

Szerződésszegés: ugyanaz, mint az Eagle S: nemzetközi vizeken / KGO-ban végrehajtott fegyveres felszállás, amelyet az UNCLOS csak szűk kivételekkel enged. A kábelvágás ürügye – még ha igaz is lenne – nem ad lehetőséget a hajó fegyveres megszállására.

5. 1992 – Helsinki Egyezmény HELCOM szerződésszegés – 2022. március 4.

A német HELCOM-elnökség az EU és 8 uniós állam nevében azonnali hatállyal felfüggesztette minden orosz részvételű hivatalos HELCOM-testület, munkacsoport és projekt ülését. A szünetet a lett elnökség alatt is meghosszabbították. Oroszország jogilag továbbra is részes fél, de az EU-s szerződésszegés miatt az egyezmény nem működik.

Szerződésszegés: a Helsinki Egyezmény egyenlő felek szerződése. Az ülések egyoldalú felfüggesztése Oroszország kizárása működés közben, holott a szerződés nem ismer ilyen szankciós lehetőséget.

6. 1994/1997 – EU–Oroszország PCA, 39. cikk (tengeri szállítás)

5. szankciós csomag, kikötőzár – 2022. április 16.

Az uniós kikötőkből való kizárása az orosz hajóknak ezt a szerződést is megsérti, méghozzá nagyon erős formában.

Szerződésszegés: a PCA 39. cikk (2) UGYANOLYAN BÁNÁSMÓDOT ír elő a másik fél hajóinak a nyitott kikötőkben (infrastruktúra, díjak, rakodóhely). Az oroszok elleni tilalom a szerződés teljes megsértése.

6. szankciós csomag, olajembargó és biztosítási tilalom – 2022. június 3.

Ez a szankciós csomag megtiltja az orosz nyersolaj és olajtermék uniós behozatalát tengeri úton; a a tengeri szállításhoz kapcsolódó biztosítást is tiltja a G7-árplafon felett.

Szerződésszegés: a 39. cikk (1) „korlátozás nélküli hozzáférés a nemzetközi piachoz és a kereskedelmi forgalomhoz”. A biztosítás elvonása de facto hajózási tilalom, mert enélkül a tanker nem közlekedhet.

20. szankciós csomag – 2026. április 23.

46 új „árnyékflotta”-hajó (összesen 600+); tilos a műszaki, pénzügyi és biztosítói szolgáltatás orosz érdekeltségűnek tartott LNG-tartályhajóknak és a jégtörőknek, tranzakciós tilalom Murmanszk és Tuapsze kikötőire. A 20. szankciós csomag szövegében előkészítették, hogy egy gyors döntéssel ki tudják terjeszteni a tilalmat más érdekeltségekre is.

Szerződésszegés: a PCA 39. cikk utolsó maradékának felszámolása. Az LNG-tartályhajó és a jégtörő tilalom a kalinyingrádi és balti téli hajózást, a murmanszki tilalom a balti–északi kapcsolatot célozza. A jövőbeli teljes tilalom jogalapja nyílt beismerése annak, hogy az Unió szerződéses kötelezettségét készül végleg félretenni.

7. 2002 – EU–Oroszország közös nyilatkozat a kalinyingrádi tranzitról: Litván vasúti tranzitkorlátozás – 2022. június 18.

A litván állami vasút levélben közölte: az uniós 4. szankciós csomag miatt leállítja az acél, vas, cement, fa, építőanyag stb. vasúti tranzitját Kalinyingrád és az anyaország között. Alihanov kormányzó szerint ez a forgalom 40–50 százalékát érintette. Az Orosz Külügyminisztérium bekérette az uniós nagykövetet, „azonnali helyreállítást” követelt. Július 13-án a Bizottság iránymutatása után a vasúti tranzit egy részét visszaengedték, mennyiségi plafonnal.

Szerződésszegés: a 2002-es közös nyilatkozat és a PCA 12. / GATT V. a szabad tranzitot rögzíti az exklávé felé. A szankció nem írhatja felül a tranzitszerződést. A jelenlegi helyzet egy részleges blokád.

Kalinyingrádi tengeri pótlás kényszerítése (itt érintik a kalinyingrádi szárazföldi korlátozások a balti hajózást) – 2022–2026

A szárazföldi korlátozások után Alihanov 2026-ban úgy számolt: ha a szárazföld teljesen bezárul, évi ~20 millió tonnához kb. 20 tengeri hajó kell. Az uniós kikötő- és szolgáltatászár pont ezt a tartalékútvonalat szorítja, amely esetében lehetséges, hogy minden szállítmányt haditengerészeti és légierő általi kísérettel kell ellátni.

Szerződésszegés: a 2002-es politikai alku lényege a folytonos összeköttetés biztosítása volt Kalinyingrád és az Oroszországi Föderáció területei között. A tengeri és a vasúti út szankciós ellehetetlenítése az EU provokációja és támadása a tranzitszerződés tartalma ellen.

8. 2009 – EU–Oroszország balti halászati megállapodás: HELCOM – teljes felszámolása a korábbi gyakorlatoknak

A 2009-es szerződés közös tudományos, környezetvédelmi és halászati tanácsa és a kölcsönös kvótacserére épül. A HELCOM-szünettel a közös állományértékelés orosz lába kiesett.

Szerződésszegés: a megállapodás 4. cikke egyenlő és kölcsönösen előnyös együttműködést ír elő. Az uniós felek egyoldalúan szüntették meg a közös menedzsment gyakorlati fórumait, miközben a szerződés hatályban van – üres keretszerződéssé silányították.

Uniós kísérlet orosz halféleségek szankcionálására – 2026 nyara

A Bizottság tőkehaltilalmat akart a szankciós csomagba; Németország, Lengyelország és Portugália miatt végül erre nem került sor, de a kísérlet jelzi, hogy az EU közvetlen korlátozásokat akar kiterjeszteni ebbe az irányba is.

9. 2010. december 6. – lengyel–orosz tengeri szállítási megállapodás: Uniós kikötőzár alkalmazása Gdańsk / Gdynia / Szczecin felé – 2022. április 16-tól

A kétoldalú szerződés 2. cikke: a felek hajói jogosultak egymás nyitott tengeri kikötőibe behajózni, utas- és áruszállítást végezni. A 833/2014/EU 3ea. cikk ezt lengyel részről automatikusan felülírta.

Szerződésszegés: a 2010-es szerződés nem tartalmaz szankciós kivételt. Lengyelország uniós tagként sem mondhatja fel a kétoldalú kötelezettséget, amelyet korábban szerződésben is rögzített. A gdański és gdyniai zár a 2. cikk szó szerinti megsértése.

10. 2004/2017 – Ballasztvíz-egyezmény (BWM) és IMO-szabályok: Orosz érdeketségű hajók elleni hadjárat a balti kikötőkben és horgonyzóhelyeken – 2024–2026

Az EU és a balti tagállamok a BWM D-2, a MARPOL-mellékletek és a SOLAS hiányosságait csomagban használják: a legkisebb adminisztrációs hiba esetén (mondjuk egy ballasztnapló részleges hiányossága esetén) azonnali lefoglalást alkalmazhatnak. A Jaguar kapitányát és üzemeltetői ellen például ilyen „jelentős” hiányosságokat is felhozta a lefoglaláskor.

Szerződésszegés: a BWM és az IMO-kódexek technikai egyezmények és semmilyen lefoglalást nem tesznek lehetővé. A 2024 utáni gyakorlatban ugyanaz a hiányosság orosz rakománynál letartóztatás, más rakománynál figyelmeztetés. Ez az IMO szabályok politikai fegyverré tétele.

SZÁRAZFÖLD

1. 1991–1995: korai litván–orosz kétoldalú keretek (ez több kisebb-nagyobb megállapodás, szerződés)

1991. július 29.: megállapodás a határon átnyúló kapcsolatokról.
1993. november 18.: ideiglenes rend a (főként Németországból kivonuló) orosz katonai személyzet és rakomány litvániai áthaladásáról; évente megújították / gyakorlatban hosszabbították.
1995. február 24.: ideiglenes jegyzőkönyv az orosz állampolgárok vízummentes utazásáról a Kalinyingrádi területre és vissza (kalinyingrádi lakosok tartózkodása Litvániában max. 30 nap; vonatutazóknak vízum nélkül).

Szerződésszegés:
Litvánia soha nem tartotta be teljes mértékben a vállalásait: minden katonai szállítmányhoz külön engedély kellett, ellenőrzés, tartalom- és időpont-bejelentés. Ez már a 90-es évektől korlátozta a terület ellátását és a haderő mozgását. 2014 (Krím) után a katonai tranzit gyakorlatilag megszűnt; ezt egyértelmű szerződésszegés politikai okok miatt. Példa: 2014 után a kalinyingrádi csapatmozgások és haditechnika nagy része tengeri/légi útra kényszerült; 2014 augusztusában egy orosz vonat megállítása a kaunasi vízerőmű gátjánál litván oldalon biztonsági incidensként került igazolásra, természetesen semmilyen bizonyíték nem volt erre utána sem publikálva.

2. 1994/1997: EU–Oroszország Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PCA)

Hatály: 1997. december 1-től. Árukereskedelem, beruházás, politikai párbeszéd. A 12. cikk (és a GATT V. cikk elvei, amelyekre a felek később kifejezetten hivatkoztak) a tranzitszabadságot rögzíti: indokolatlan késedelem és korlátozás nélkül, vámmentesen. A 19. cikk szerinti tilalmak csak közrend, közbiztonság, egészségkárosításra veszélyes tranzit esetén lehetséges.

Szerződésszegés:
2014 utáni uniós szankciók, majd különösen 2022-től a kalinyingrádi szárazföldi árutranzit részleges tiltása a PCA 12. cikkét és a GATT V. cikket sérti, mert a szankciók önkényes diszkriminációként és álcázott tranzitkorlátozásként hatnak egy orosz területre. Példa: 2022. június 18-tól Litvánia – uniós szankciókra hivatkozva – leállította a szankcionált áruk (acél, vasfémek, később szén, cement, fa, építőanyag, high-tech) vasúti tranzitját; Anton Alihanov kormányzó szerint ez a szárazföldi rakomány 40–50%-át érintette. Dmitrij Peszkov nagyon erős szerződésszegésnek minősítette, a Külügyminisztérium nyíltan ellenséges lépésnek nevezte.

3. 2002. november 11.: EU–Oroszország közös nyilatkozat a Kalinyingrádi terület és a többi orosz terület közötti tranzitról

A kalinyingrádi helyzetet egyedinek ismerik el. 2003. július 1-jétől:

• egyszerűsített tranzitokmány (FTD / УТД) – többszöri szárazföldi átutazás;

• egyszerűsített vasúti tranzitokmány (FRTD / УПД-ЖД) – vonatra.
  Ingyenes vagy olcsó, belső útlevéllel (később nemzetközi útlevéllel) kombinálva. Az EU vállalta Litvánia többletköltségeinek fedezését. Részben kidolgozták a vízummentes, megállás nélküli nagysebességű vonat megvalósíthatósági tanulmányát Kalinyingrádi célállomással.

Szerződésszegés:
Az orosz Külügyminisztérium 2022. június 20-án Litvánia ideiglenes ügyvivőjét behívatta és kifejezetten ezen 2002-es közös nyilatkozatot megsértését a nemzetközi kötelezettségek megszegésének titulálta; „provokatív”, „nyíltan ellenséges” intézkedésnek minősítette a szankcionált áruk vasúti tiltását, és teljes tranzit-helyreállítást követelt.

Példa: 2022. június–július – „kalinyingrádi blokád”. Az orosz felháborodás és ellenszankciók veszélye miatt az irányító bizottság július 13-i döntésében enyhített a blokádot, de ezt csak részben hajtotta végre: a közúti tiltás megmaradt, kvóták, kettős felhasználású cikkek tilalma (ebbe szinte mindent belevettek, egyértelműen nem katonai felhasználásra szánt termékeket is!), a folyamatos zaklatások megmaradtak a teljes tranzitútvonalon. 2025-ben kalinyingrádi szenátorok a litván kvótacsökkentést (kb. 30%-ra a bázisértéknek) is a 2002-es és a csatlakozási kötelezettségek megsértésének nevezték.

4. 2003. április 16.: Litvánia csatlakozási szerződésének 5. jegyzőkönyve

A Kalinyingrád és a többi orosz terület közötti szárazföldi személytranzitról. Az FTD/FRTD-t uniós jogba és a csatlakozási csomagba emelte. 2003. július 1-jétől működik a rendszer.

Szerződésszegés:
A jegyzőkönyv és a 2002-es csomag személy- és áruforgalom folytonosságát, korlátozásmentességét tartalmazta. Gyakorlat: a vonatok továbbra is járnak, de az utasok Litvániában nem szállhatnak le; 2004 őszén litván határőrök először zaklattak és utasítottak le vonatról oroszokat mondvacsinált okok.

5. 2003. december – 2004: vám- és árutranzit-technikai megállapodások; 2004. május 1.: Lengyelország és Litvánia EU-csatlakozása

Elektronikus „Kalinyingrádi tranzit” vámadatcsere. 2004. májusi EU–Oroszország csúcson megerősítették: PCA 12. cikk + GATT V. alapján árutranzit-szabadság Kalinyingrád felé/vissza, indokolatlan késedelem nélkül.

Szerződésszegés:
2004-ben Litvánia megemelte a kőolajtermékek vasúti tranzitdíját a kalinyingrádi irányon – orosz értékelés szerint ez már akkor szerződésszegés volt. 2014 után a szankciós lista fokozatos kiterjesztése (acél, szén, fa, cement stb.) éppen azt a 2004-ben megerősített megállapodást rúgta fel. Példa: 2022 nyarára a kalinyingrádi kormányzó szerint a szárazföldi forgalom felét érintette a Litván tiltás, mely az árutranzit megállapodások teljes felrúgásaként értelmezhető.

6. 2006–2007: EU–Oroszország vízumkönnyítési megállapodás; 2007. december: Litvánia schengeni csatlakozása

Az FTD/FRTD schengeni kivételként megmaradt. Vízumkönnyítés az oroszoknak a megállapodás szerint (olcsóbb, gyorsabb schengeni vízum) Kalinyingrád cél esetében.

Szerződésszegés:
2014 után a vízumkiadás szigorodott, várólisták, elutasítások nőttek; ez kalinyingrádi elszigetelésére tett kísérlet és az orosz civileket érinti. A 2002-ben felvetett vízummentes gyorsvonat soha nem valósult meg, az EU adminisztrációs akadályok sorát gördítette a megvalósítás felé!

7. 2011. december 14. / 2012. július 27.: lengyel–orosz megállapodás a helyi határforgalomról (mały ruch graniczny / LBT)

EU-rendeletmódosítással a teljes Kalinyingrádi terület határövezet lett (lengyel oldalon Pomeránia és Varmia-Mazúria jelentős része és Litvánia) Engedéllyel többszöri belépés a kalinyingrádi oroszoknak, egyszerre max. 30 nap a kijelölt sávban a EU területére.

Szerződésszegés:
2016. július 1-jén Lengyelország a varsói NATO-csúcs és az Ifjúsági Világtalálkozó idejére felfüggesztette az LBT-t, majd nem állította vissza (hazug biztonsági indok). Oroszország másnap szintén felfüggesztette azt, tükörválaszként. A szerződés szövege engedi a biztonsági okú felfüggesztést, de ez teljesen indokolatlan volt: semmilyen incidens nem történt ezt megelőzően. Ennek eredményeként a 2012–2016-os virágzó bevásárló- és családi forgalom megszűnt, Kalinyingrád elszigetelődött az EU-piactól. (ez hozzáteszem nagyon nagy öngól volt, rengeteg lengyel és litván vállalkozás ment tönkre a forgalom visszaesése miatt a határsávban!)

8. 2007–2013 / 2014–2020: határon átnyúló együttműködési programok (ENPI/ENI Lengyelország–Oroszország, Litvánia–Oroszország) és Erasmus+

Uniós társfinanszírozású infrastrukturális, kulturális, egyetemi projektek Kalinyingrádban.

Szerződésszegés:
2022. március 4-én az Európai Bizottság egyoldalúan leállította az orosz partnerek finanszírozását. Már elfogadott, folyamatban lévő projekteket vágtak el (pl. baltiyski rakpart, egyetemi konzorciumok); a 2014–2020-as ciklusban tucatnyi projekt félbemaradt. Ez az együttműködő szomszédságpolitika és a korábbi partnerségi szellem felrúgása.

9. 2015. december 24.: Amber Grid (Litvánia) – Gazprom gáztranzit-szerződés

10 évre szóló szerződés, napi 10,5 millió m³ kapacitás. 2022 áprilisa óta Litvánia nem importál orosz gázt, de a kalinyingrádi tranzit lehetőségét fenntartotta. 2025 végén új, 5 éves szerződés 2030-ig (sokkal magasabb díjat kérnek a litvánok!).

Szerződésszegés:
Itt a zsarolási potenciált kell kihangsúlyoznom: Vilnius a 2025-ös újratárgyaláson politikai árat szabott (rövidebb futamidő, többszörös díj). A gáz továbbra is megy, de a szárazföldi áru- és személykorlátozásokkal együtt megjelent az energetikai csatlakozás keresztmetszetének csökkentési kísérlete is Kalinyingrád irányába. Moszkva válaszul bővítette a kalinyingrádi LNG kikötői kapacitásokat.

No… kérem tisztelettel így nem éppen dióhéjban ennyi… kérdezem én: ki is provokál háborút Európában?

BUON – NIF

Kiemelt képen: Kalinyingrád / Fotó: Pixabay

#Kalinyingrád #Blokád #NemzetköziJog #Oroszország #NATO #EU #NIF