Nem csak a jobboldal háborog: a Tisza Párt saját táborából is éles bírálatok érik Baka András köztársasági elnökké választását. A kormány Facebook-oldalán megjelent kommentek között olyan is akadt, amely szerint Magyarország szégyene lett a döntés, és többen nyíltan az egypártrendszer visszatérését látják benne – miközben a hazai közjogi rend Magyar Péterék általi feldúlása a törvényes elnök, Sulyok Tamás eltávolításával vette kezdetét.
Saját szavazói is szégyenkeznek
Baka András köztársasági elnökké választása után sem csillapodtak az indulatok – sőt. A Magyar Nemzet beszámolója szerint a kormány közösségi oldalán megjelent hozzászólások között a Tisza Párt saját támogatói is szégyenkezve, dühösen reagáltak. „Hamarosan kezdődik a nemzeti cirkusz műsora!” – írta egy kommentelő, egy másik pedig ekként fakadt ki: „Undorító banda! És ezeknek szól a Himnusz!” Volt, aki egyenesen azt vetette fel: „Egypártrendszer. Hol van a nép döntése?”
A jelenség azért különösen figyelemre méltó, mert a kritikák nem csupán a kormánypárti oldalról érkeztek – több kommentelő kifejezetten magának a Tisza Párt döntésének, illetve Magyar Péter felelősségének számonkérésével fogalmazta meg elégedetlenségét. Ez arra utal, hogy Baka András jelölése és megválasztása még a saját politikai táboron belül sem aratott osztatlan sikert.
Ki is Baka András valójában?
Az augusztus 11-i rendkívüli országgyűlési ülésen 140 igen, 6 nem és 0 tartózkodás mellett választották meg a 73 éves jogtudóst a következő köztársasági elnöknek – hivatalosan augusztus 19-én lép hivatalba.
A Fidesz és a KDNP a szavazáson elvi okokból nem vett részt, helyette az 1956-os tatai sortűz áldozatainak emléktábláját koszorúzták meg.
Baka András a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, korábban két cikluson át az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) strasbourgi bírája volt. Az ő jelölése azonban két, régóta feszítő ügyet is felszínre hozott, amelyeket NIF már korábban is részletesen feltárt.
Az 1956-os tatai sortűz és a Korbely-ügy
Baka András strasbourgi bíróként 2008-ban a Korbely János magyar tüzérszázados javára szóló ítéletet segítette többségbe – olvasóink emlékezhetnek rá, a NIF ezt korábbi cikkében is bemutatta. Korbely 1956. október 26-án tizenöt fős, géppisztolyokkal, golyószóróval és kézigránátokkal felszerelt tiszti különítmény élén vezényelte a tatai rendőrkapitányság visszafoglalását. Az akcióban tűzparancsot adott ki, és maga is lövéseket adott le: a sortűznek összesen három halálos áldozata és több sebesültje lett. A magyar bíróságok ezt emberiség elleni bűncselekménynek, nem egyszerű emberölésnek minősítették – épp azért, hogy az idő múlása ne mentse fel a tettest. Strasbourg azonban 2008-ban úgy döntött, hogy Magyarország az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét sértette meg azzal, hogy Korbelyt utólag, az akkor még nem létező minősítéssel ítélte el – és Baka András a bíróság tagjaként ezt az álláspontot támogatta.
A 2006-os áldozatok és a kettős mérce
Legalább ennyire terhelő Baka András szerepe a 2006-os rendőrterror ügyeiben. Ahogy a NIFkorábbi cikkében megírta: a Kúria általa vezetett tanácsa 2018-ban is elutasította a 2006. szeptemberi rendőri brutalitás egyik áldozatának, egy Dukán Dániel nevű egyetemistának a kártérítési igényét – annak ellenére, hogy Baka a fiatalembert később mentesítő semmisségi törvényt is bírálta.
Ez a kettősség azért különösen éles, mert éppen Magyar Péter volt korábban a 2006-os rendőri erőszak áldozatait segítő „Ne féljetek!” alapítvány titkára. A miniszterelnök egykor saját szavaival azt hangsúlyozta, hogy ezek az emberek „ne érezzék úgy, hogy egyedül maradtak”. Most mégis azt a Baka Andrást teszi meg államfőjelöltjének, aki bírói pozícióból éppen ezen áldozatok elégtételét tagadta meg. Nem csoda, hogy Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a parlamentben arról beszélt, Baka „megtagadta a jóvátételt a 2006-os politikai terror áldozataitól”.
A törvénytelen elnökcsere árnyékában
Baka András megválasztása nem elszigetelt esemény, hanem annak a folyamatnak a betetőzése, amely Sulyok Tamás törvényes köztársasági elnök hivatalból való eltávolításával indult. Sulyok Tamást 2024 februárjában választották államfővé, miután Novák Katalin lemondott. A Tisza-kormány hivatalba lépése után Magyar Péter hónapokon át nyilvánosan a lemondását követelte, majd amikor Sulyok nem hajlott erre, a parlamenti Tisza-többség egyenesen az Alaptörvény módosításával, egyetlen mondattal iktatta ki a hivatalban lévő államfőt: a 17. Alaptörvény-módosítás kimondta, hogy hatálybalépését követő napon megszűnik a köztársasági elnök megbízatása – személyre szabottan, nevesítve Sulyok mandátumát.
Sulyok Tamás a törvény aláírása előtt közzétett nyilatkozatában maga fogalmazta meg, hogy ezt „kierőszakolt gordiuszi megoldásnak”, a „politikai hatalommal való visszaélés szégyenteljes történelmi példájának” tartja, amely „töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában”. Végül – mivel az ellene indítható megfosztási eljárás fenyegetése alatt már nem maradt más választása – aláírta saját eltávolítását.
Vagyis miközben Magyar Péterék hetek óta a „nép döntéséről” és az igazságtételről beszélnek, a valóságban egy törvényesen megválasztott államfőt egyetlen, rá szabott törvényi mondattal távolítottak el hivatalából, majd a helyére egy olyan jelöltet ültettek, akinek saját múltja is épp az igazságtétel és a jóvátétel kérdésében mutat komoly, dokumentált kettősséget. Nem meglepő, hogy ezt még a saját táboruk egy része sem tudja lelkesedéssel fogadni.
One thought on “„Undorító banda!” – A Tisza-szavazók is fellázadtak Baka András ellen, miközben Sulyok Tamás törvénytelen eltávolításának sebei még be sem gyógyultak”
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
One thought on “„Undorító banda!” – A Tisza-szavazók is fellázadtak Baka András ellen, miközben Sulyok Tamás törvénytelen eltávolításának sebei még be sem gyógyultak”
„Apa, kezdődik.” Apad.