Saját köztársasági elnökük hekkelte meg Magyar Péterék törvényét
Érdekes helyzet alakult ki a magyar politikában: Baka Andrást néhány hónapja maga a Tisza Párt jelölte köztársasági elnöknek, majd a parlamenti többség meg is választotta. Most viszont éppen ő állított meg egy fontos, a Tisza-kormány által elfogadott törvényt, amely a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó MBH-t és a 4iG-t is érinti.
A Deák Dániel által ismertetett eset szerint a Tisza-kormány egy olyan törvényt fogadott el, amelyet a sajtó „lex MBH–4iG”-nek nevezett el. A szabályozás az MBH jelenlegi tulajdonosi körét – amelyben Mészáros Lőrinc érdekeltsége is meghatározó – és a 4iG tulajdonosi viszonyait is érinti. Leegyszerűsítve: az állam olyan új jogi eszközöket kapna, amelyekkel később nagyobb befolyást gyakorolhatna az MBH finanszírozására, illetve a 4iG tulajdonosi és irányítási viszonyaira.
Az MBH esetében közel 190 milliárd forintnyi követelés kerülne állami kézbe. A 4iG esetében pedig könnyebbé válna bizonyos befektetési alapok kezelőinek lecserélése, ami végső soron azt is befolyásolhatja, hogy ki gyakorolja a szavazati jogokat a vállalatban.
Baka András: alkotmányossági aggályok
Baka András azonban több ponton alkotmányossági problémát lát. Szerinte kérdéses, hogy a szabályozás megfelelően védi-e a magántulajdont és a kisebb befektetőket, ráadásul egyes új szabályokat már meglévő befektetésekre és korábban kialakított szerződéses viszonyokra is alkalmaznának. Az államfő arra is figyelmeztetett, hogy az ilyen pénzpiaci beavatkozások megingathatják a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, és a külföldi befektetőket is elbizonytalaníthatják.
A legbeszédesebb rész azonban az időzítés: a törvényjavaslat benyújtása és parlamenti elfogadása között mindössze 26 óra telt el. Nem volt érdemi szakmai vagy társadalmi egyeztetés, és Baka szerint még az sem derült ki, mi indokolta ezt a rendkívüli sietséget.
Miért fontos ez?
A Tisza-kormány egyik legfontosabb ígérete az volt, hogy leszámol a Fidesz-korszak oligarcháival, és visszaadja a közpénzeket a magyar embereknek. A mostani törvény látszólag ezt a célt szolgálta volna: az állam nagyobb befolyást szerezhetett volna a Mészáros-érdekeltségű MBH és a 4iG felett. Csakhogy a törvényt 26 óra alatt nyomták át a parlamenten, minden szakmai egyeztetés nélkül – ami jogállami szempontból aggályos.
Ráadásul a törvényt éppen az a Baka András állította meg, akit a Tisza jelölt államfőnek. Ez azt jelenti, hogy a köztársasági elnök nem hajlandó automatikusan kiszolgálni a kormánypárt akaratát, hanem az alkotmányossági szempontokat helyezi előtérbe. Ez önmagában is figyelemre méltó, hiszen a Tisza eddig azt hangoztatta, hogy az államfői posztot a saját emberével tölti be.
Mit jelent ez a kormány számára?
A Baka András-i vétó komoly presztízsveszteség a Tisza-kormánynak. Egyrészt azt mutatja, hogy a kormánypárt nem tudja teljes mértékben kontrollálni a saját jelöltjét. Másrészt rávilágít arra, hogy a Tisza hajlandó a jogállami kereteket feszegetni – a 26 órás benyújtás és a szakmai egyeztetés hiánya ezt támasztja alá. Harmadrészt pedig felveti a kérdést: ha a kormány a saját államfőjével is így bánik, akkor milyen eszközöket vetne be az ellenzékkel szemben?
A törvény sorsa most a parlament kezében van: a Tisza-kormánynak újra kell tárgyalnia a szöveget, vagy el kell fogadnia a módosításokat. Az viszont már most látszik, hogy a Baka András-i vétó nem csupán egy jogi aktus, hanem egy politikai üzenet is: a köztársasági elnök nem fogja engedni, hogy a kormány a jogállamiságot a saját céljaira használja fel.
Szerző: Bős Zoltán
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kiemelt képen: Magyar Facebook Péter gratulál Baka Andrásnak köztársasági elnökké történt megválasztásának alkalmából / Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet 2028.08.11.
#BakaAndrás #Tisza #MészárosLőrinc #4iG #NIF























