TÁMADÁS A TURULUNK ELLEN - NYÍLT LEVÉL AZ ÚJ HEGYVIDÉKI POLGÁRMESTERNEK
     

KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Ukrajna csak látszatmegoldást akar a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatának ügyében

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Ukrajna tárgyalásokat akar folytatni hazánkkal a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatának ügyében. Zelenszkij nem önszántából döntött a keménykedés helyett a diplomácia mellett. A kényszer vitte rá. Tudja, ha erre a problémára nem talál megoldást, akkor elkerülhetetlen lesz a magyar vétó, vagyis Kijev nem kezdheti meg az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Ukrajna feltételezhetőleg csak látszatmegoldást akar, ami előre veti a Magyarországgal való tárgyalások kudarcát.

Mielőtt még elhatalmasodna rajtunk a hurrá optimizmus, azért mert Zelenszkij beadta a derekát, vagyis hozzájárult, hogy Ukrajna tárgyaljon hazánkkal a kárpátaljai magyarok anyanyelv használati jogáról, nem ártana figyelembe venni, hogy az ukrán államfő ezt csak kényszer hatására tette.  Már önmagában a bejelentés is azt sugallja, hogy Kijev látszatmegoldást akar Magyarországtól kicsikarni.

Olga Sztefanisina, a kisebbségek ügyeivel megbízott ukrán miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy azért kezdenek tárgyalásokat hazánkkal, hogy előmozdíthassa az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatát. Nem nagyon kertelt a főtisztvíselő. Vagyis nem az a szándék, hogy az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek emberhez méltó életet éljenek, hanem az, hogy a tervezett megfeleljen az EU elvárásainak. Annak az EU-nak, amely a 2017-es új nyelvtörvény elfogadása óta, az előzőleg már elfogadott jogszabálytól eltérően, két szalma szálat sem tett keresztbe, a magyarok jogainak helyreállítása érdekében. A problémát lerázta megáról, mint kutya a vizet.

A 2012-es nyelvtörvény garantálta a kisebbségi anyanyelvi oktatást, a bölcsődétől az egyetemig, valamint a nemzetiségek nyelvének használatát a közigazgatásban. A 2017-ben elfogadott jogszabály viszont még azt is megtiltotta, hogy a boltokban magyarul beszéljenek, az anyanyelvi oktatást pedig gyakorlatilag megkezdte felszámolni.

Nem is lehet kérdéses, hogy Kijev egy olyan módosított nyelvtörvényt akar az asztalra tenni, amelyben elméletileg és papíron minden rendben lesz, Brüsszelben a magyar fóbiában szenvedő nyugati politikusok tapsviharban törnek majd ki, aztán majd később kiadják a végrehajtási utasítást, amitől mi olyat kapunk, hogy a fal adja a másikat.

Ez is érdekelheti:  Megkezdődött a főpolgármester-választáson az érvénytelen voksok újraszámolása

A bejelentés is ezt sugallja, mert miről is beszélt Olga Sztefanisina: A tárgyalások ugyanakkor nem feltétlenül lesznek sikeresek, mert ahogy a miniszterelnök-helyettes fogalmazott, már a jelenlegi rendszer is „remekül működik”. Mondjuk ehhez képest, csak az elmúlt időszakban több magyarellenes lépés is történt, például el akarják teljesen ukránosítani a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolát, a mostani tanévnyitón már nem is engedélyezték a magyar jelképek használatát.  Ilyen az, amikor Ukrajnában valami remekül működik.

Szóval, valamiféle jogi toldozgatás-foltozgatásnak nézünk elébe. Tehát a magyar vétó akár borítékolható is, Ukrajna uniós tagságának ügyében.

Azért, hogy tisztán lássunk, nézzük meg, hogy végül is mi kényszerítette Zelenszkijt arra, hogy az addigi merev álláspontjából engedjen és legalább valamilyen a látszatmegoldást keressen.  A legfőbb talán az, hogy Magyarország világossá tett, hogy addig még napirendre sem veszi Ukrajna uniós csatlakozásának kérdését, amíg nem állítják vissza a kárpátaljai magyar közösség 2017 előtti jogait. Itt már látszik, hogy az ukránok „nesze semmi, fogd meg jól” politikája eleve kudarcra van ítélve, mert a magyar felvetésről Kijevben hallani sem akarnak.

Helyette Sztefanisina arról beszélt, hogy a magyar és az ukrán nyelv egyensúlyát akarják elérni. Ha valakinek ezek után is kétségei lennének az ukrán szándékról, a miniszterelnök-helyettes rögtön hozzáteszi: hogy az egyensúly már most megvalósult. Akkor viszont nem tudni, hogy végül is miről akarnak a magyar kormányzati szervekkel tárgyalni. Nem járhatunk messze az igazságtól, ha arra gondolunk, hogy Kijev eleve a tárgyalások kudarcos végkimenetelére számít, hogy aztán azt mondhassa: mi mindent megtettünk, de az oroszbarát Magyarországnak semmi sem jó.

Márpedig Kijevet sürgeti az idő. Az EU-nak decemberben kell döntenie Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Kijev eredetileg azt ígérte, hogy a hét uniós kritériumot – a médiaszabadság, igazságügyi reform, a kisebbségi jogok, a korrupcióellenes reformok, a pénzmosás elleni törvények, az oligarchák elleni intézkedések és az alkotmánybíróság átszervezése –, idén ősszel teljesíti.  Ebből eddig csak az első kettő sikerült.

Ez is érdekelheti:  Levédia krónikása: Melyek az orosz fél tárgyalási feltételei?

Arról most ne nyissunk vitát, hogy például a médiaszabadság fogalmán ki és mit ért. Ukrajnában betiltották az összes ellenzéki felületet és csatornát, a még „életben” lévő szerkesztőségek újságírói arról panaszkodnak, hogy rettenetesen erős pressziónak vannak kitéve. De Brüsszelnek ez ellen nincs kifogása. Szóval már ez önmagában is előrevetíti a magyar–ukrán tárgyalások kimenetelét, vagyis az EU örömmel fogadja el Kijev minden látszat megoldását, míg nagy valószínűséggel állíthat, hogy az ukrán elképzelés Budapesten nem fog osztatlan tetszést aratni.

Egy dolgot azért világosa kell látni: Zelenszkij ha akarna – tudjuk, hogy nem is akar –, akkor sem tudna lényeges javulást elérni a magyar kisebbség ügyébe. A 2014-es euromaidani puccs után – ekkor távolították el erőszakkal a törvényesen megválasztott Viktor Janukovics ukrán elnököt –, a mindenkori ukrán kormányt és az elnököt, a legszélsőségesebb nacionalista erők, amelyek homogén ukrán nemzetállamot akarnak, túszként tartják fogva. Egyszerűen Ukrajnában nem lehet velük szemben politizálni, ha csak valaki nem akar nagyon gyorsan lemondani és eltűnni.

De ez csak az egyik szempont, amiért Zelenszkij nem fog magyar ügyben lényegi változtatásokkal előrukkolni. Ő egyik kitartóijának, az EU-nak akar megfelelni, nem a kárpátaljai magyaroknak. Mit lehet várni ezek után? Nem sok jót egy olyan EU-tól, amely mindent megtett eddig az illegális migránsok, úgy mond jogainak védelmében, de semmit nem tett az európai őshonos nemzeti kisebbségek jogaiért.

G. Fehér Péter – Magyar Hírlap

Kiemelt kép: Folyamatosan érkeznek hazánkba Ukrajnából a menekültek. Sokan jönnek Kárpátaljáról és számosan közülük a kárpátaljai magyar / Fotó: MH/Purger Tamás

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

2 thoughts on “Ukrajna csak látszatmegoldást akar a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatának ügyében

  1. BÁRMIT IS MONDASZ AKKOR SEM LESZEL EU.TAG SEM NATÓ TAG !! NEM KÉRÜNK A HAZUGSÁGAIDBÓL !!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük