Vis maior az első héten – a Tisza-kormány rögtön válságkezeléssel kezd
A Tisza-kormány szerdán tartotta első ülését – és máris rendkívüli helyzet kezelésével kellett szembenéznie. Az aszályválság, a befagyasztott uniós források, az állami kiadások azonnali kontrollja és a bicskei gyermekvédelmi botrány vizsgálata egyszerre kerültek az asztalra. Nem ilyen kezdésre számítottak.
Egy teljes évnyi csapadék hiányzik
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint a jelenlegi aszályhelyzet már nem egyszeri rendkívüli esemény, hanem évek alatt felhalmozódott válság – a rendszerből nagyjából egy teljes évnyi átlagos csapadék hiányzik.
TÁMOGASD ADÓD 1%-ÁVAL A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLATOT!
ADÓSZÁM:
19334684-1-05
„A jogvédelem nemzeti ügyünk!”
A kormány még ezen a héten vis maior helyzetet hirdethet az aszály miatt – ez elsősorban a mezőgazdasági termelők számára jelent majd könnyítéseket: hitelmoratóriumot, halasztott fizetési kötelezettségeket, kárenyhítési lehetőségeket. Emellett vízügyi koordinációs központ létrehozását is tervezik, valamint az uniós KEHOP-programból 257 milliárd forint értékű vízügyi fejlesztéseket indítanának el szakmai szervezetek bevonásával.
Az aszály nem politikai örökség – ez az éghajlat. De a vízügyi infrastruktúra állapota, a csatornahálózat fejlesztésének elmaradása, a Duna-Tisza közi homokhátság kiszáradása – ezek évtizedes mulasztások eredményei, amelyekért nem egyetlen kormány felelős. A vis maior kihirdetése szükséges lépés – a kérdés az, hogy mögötte érdemi program áll-e.
257 milliárd és egy brüsszeli delegáció
Magyar Péter az uniós források ügyét szintén kiemelt feladatnak nevezte, és közölte: a következő napokban európai bizottsági delegáció érkezhet Magyarországra, miközben a kabinet május végére megállapodást szeretne kötni Brüsszellel a támogatások mielőbbi megnyitásáról.
Ez az a pont, ahol az ígéret és a valóság között a legnagyobb a távolság. A 10,4 milliárd eurónyi befagyasztott forrás lehívásához komoly feltételek teljesítése szükséges – és a szeptember végi határidő nem vár. Hogy a brüsszeli delegáció látogatása tárgyalást vagy ellenőrzést jelent-e, az a következő napokban kiderül.
250 millió felett kell a pénzügyminiszter aláírása
Az új kabinet átmeneti pénzügyi kontrollt vezet be a nagyobb állami kiadások felett: egy-két hétig a pénzügyminiszter jóváhagyására lesz szükség a 250 millió forint feletti kötelezettségvállalásokhoz és a 100 millió forintot meghaladó beruházásokhoz.
Magyar Péter szerint ez nem a napi állami működés korlátozását szolgálja, hanem a rendes gazdálkodáson túlmutató döntések ellenőrzését. A valódi indok azonban nyilvánvalóbb: az új kormány egyelőre nem tudja, mit talál a fiókokban. A pénzügyi zár arra való, hogy ne keletkezzenek visszafordíthatatlan kötelezettségvállalások addig, amíg a valódi állapotfelmérés el nem készül.
Átvilágítás: titkos szerződések, bicskei ügy, 16 év emlékeztetői
A kabinet áttekintené a korábbi évek titkosított nemzetközi szerződéseit és kormányhatározatait is, valamint feltárná a 2010 és 2026 közötti kormányülések emlékeztetőit.
Ez az a pont, ahol a NIF különös figyelemmel kíséri az eseményeket. Az átvilágítás elvben jogos – de a megvalósítás módja és a kiszemelt célpontok megmutatják majd, hogy valódi elszámoltatásról van-e szó, vagy politikai leszámolásról. A kettő között van különbség – és az idő meg fogja mutatni, melyiket kapjuk.
Magyar Péter teljes körű vizsgálatot jelentett be a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon ügyében, és közölte: a kormány nyilvánosságra hozná a kegyelmi ügy dokumentumait, valamint országos gyermekvédelmi átvilágítást kezdeményezne. Ez régi adóssága a magyar közéletnek – és ha valóban megtörténik, az üdvözlendő. Ha viszont a vizsgálat a Novák Katalin-ügy újramelegítésénél megáll, és az egyéb gyermekvédelmi hiányosságokig nem jut el, az már kevesebb lesz az ígéretnél.
Az egészségügy: klímaaudit a kórházakban
Az egészségügyben elsőként a kórházak nyári működésére készülnek fel: rendkívüli klímaaudit indul annak felmérésére, hogy a hőség milyen problémákat okozhat az intézményekben.
Ez az intézkedés önmagában helyes és praktikus – a hőhullámok valódi veszélyt jelentenek a kórházi betegekre. Ugyanakkor nehéz nem észrevenni, hogy az egészségügyi miniszter, Hegedűs Zsolt, az első kormányülésen nem az ágyszámról, a várólistákról vagy az orvoshiányról nyilatkozott – hanem a légkondicionálókról. A diagnózis könnyebb, mint a gyógyítás.
A NIF megjegyzése:
Az első kormányülés tükröt mutat: a Tisza-kabinet egyszerre próbál válságot kezelni, forrásokat szerezni, ellenőrzést bevezetni és vizsgálatokat indítani – mindezt az első munkanapon. Ez nem a gyengeség jele, hanem annak beismerése, hogy az örökölt helyzet bonyolultabb, mint ahogyan az a kampányban látszott. A vis maior kihirdetése, a pénzügyi zár és a brüsszeli delegáció fogadása mind szükséges lépések. Hogy mögöttük valódi kormányzati kapacitás áll-e – azt a következő száz nap dönti el.
