Migrációs paktum: amit a Tisza a kampányban nem mondott el
Orbán Anita külügyminiszter-jelölt bizottsági meghallgatásán egyértelművé vált, amit sokan sejtettek: az uniós források megszerzésének ára van. Magyarország a migrációs paktum végrehajtása felé mozdul – ez pedig a gyakorlatban több tízezer migráns befogadását és új táborok építését jelentheti.
A Tisza itthon kemény hangot ütött meg a migrációval szemben. Brüsszelben a tiszás EP-képviselők ezalatt a paktum mellett szavaztak.
TÁMOGASD ADÓD 1%-ÁVAL A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLATOT!
ADÓSZÁM:
19334684-1-05
„A jogvédelem nemzeti ügyünk!”
A kettős beszéd dokumentálva
Magyar Péter a kampányban többször is hangsúlyozta: a Tisza Párt szigorúan és következetesen lép fel az illegális migráció ellen, a déli határkerítés marad. Ez volt az itthoni üzenet – amelyről videófelvétel is készült a párt hivatalos csatornáján.
Ezzel párhuzamosan a Tisza EP-képviselői Brüsszelben rendre olyan javaslatokat támogattak, amelyek a migrációs paktum végrehajtását szolgálják. A két üzenet egyszerre igaz – és egyszerre nem igaz. Attól függ, melyik közönségnek szól.
Mi van a paktumban?
A migrációs paktum rendelkezései júniustól lépnek hatályba. Magyarország számára ez kötelező befogadási kvótákat, pénzügyi hozzájárulást és menedékkérelmek tízezreinek elbírálását írja elő. Az eddigi gyakorlattal – amely szerint Magyarország nem hajtotta végre ezeket a kötelezettségeket, és napi egymillió eurós bírságot fizetett érte – az új kormány szakítani kíván.
Orbán Anita a meghallgatáson egyértelműen fogalmazott: Magyarország nem akadályozója, hanem aktív partnere kíván lenni az uniós döntéshozatalban, az uniós pénzek megszerzése pedig az egyik legfontosabb kormányzati feladat. Bóka János volt európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint ez egyértelmű jelzés: a Tisza-kormány végrehajtja a paktumot.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A számok nem elvontak. Tízezer ember befogadásához legalább hét bicskei méretű befogadótáborra lenne szükség – harmincezer ember esetén huszonegy ilyen létesítményre. A bicskei tábort 2016-ban bezárták, az épületeket azóta elbontották – ma a Magyar Máltai Szeretetszolgálat logisztikai központja működik a helyén. A 2015-ös menekültválság csúcsán egyszerre másfél ezernél is többen tartózkodtak ott, miközben a tábor kapacitása ennél kisebb volt.
Az uniós paktum által előírt létszám a bicskei tapasztalatokhoz képest egy egészen más nagyságrendet képvisel.
Amit Orbán Viktor előre megmondott
A leköszönt miniszterelnök a kampány során többször is figyelmeztetett erre az összefüggésre. Érvelése szerint aki uniós forrásokat akar és kompromisszumot keres Brüsszellel, annak előfeltétele a migrációs paktum elfogadása – és aki figyelmesen hallgatja a Tiszát, az ezt ki is hallja a szavaikból. A paktum elfogadása azt jelenti, hogy Brüsszelből döntenek arról, kik és mennyien érkezzenek Magyarországra.
Ez a figyelmeztetés akkor kampányretorikának tűnt. Most, Orbán Anita meghallgatása után, már inkább előrejelzésnek.
A NIF megjegyzése:
A helyzet lényege egyszerű: a Tisza Párt uniós forrásokat akar, és ezt senki nem vitatja, hiszen valóban szükség van rájuk. Az ár azonban nem csak jogállami reformot jelent, hanem migrációs kötelezettségeket is. Ezt a kampányban a Tisza nem mondta el a választóknak. Orbán Anita meghallgatása óta azonban ez sem kérdés többé.
A választó szavazott. Most megtudja, mit kap a voksáért. Csak az a baj, hogy mindezt az ország józanabb része is megszenvedi.
