Orbán Anita külügyminiszter-jelölt bejelentette: vége a magyar vétópolitikának – Brüsszel kérhet, amit akar
A Tisza Párt külügyminiszter-jelöltje, Orbán Anita a bizottsági meghallgatásán radikális fordulatot hirdetett meg a magyar külpolitikában. Magyarország ezentúl nem „küllő a kerékben”, hanem „hajtóerő” lesz az Európai Unióban. A vétó mint eszköz – legalábbis elvben – megszűnik. A migránskvóta-bírság kifizetése megkezdődhet. Magyar katonák Ukrajnába nem mennek – ez az egyetlen pont, ahol az előző kormány vonalát tartják.
A fordulat, amit kimondtak
Orbán Viktor egykori kedvenc fordulata – hogy Magyarország „küllő lehet az EU kerekében” – mostantól múlt idő. A névrokona, Orbán Anita, a leendő külügyminiszter a bizottsági meghallgatásán egyértelművé tette:
TÁMOGASD ADÓD 1%-ÁVAL A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLATOT!
ADÓSZÁM:
19334684-1-05
„A jogvédelem nemzeti ügyünk!”
az új Tisza-kormány nem akadályozója, hanem hajtóereje kíván lenni az Európai Uniónak. A vétójog mint rutineszköz megszűnik – és ha Magyar Péter mégis él vele, annak komoly oka lesz.
Ez nem apró hangsúlyváltás. Ez az elmúlt tizennégy év magyar külpolitikájának teljes megtagadása – egyetlen bizottsági meghallgatáson, határozottan és nyilvánosan.
Mit kér Brüsszel – és mit ígér Orbán Anita, amit teljesíteni fog
A miniszterjelölt szerint az Európai Unió az alábbi feltételek teljesítéséhez köti a befagyasztott uniós források feloldását: független igazságszolgáltatás, átlátható és ellenőrizhető közbeszerzés, a korrupciós ügyek politikai alapú ejtésének megszüntetése, az uniós pénzek átlátható felhasználása és az állami vagyon közpénz-jellegének megőrzése.
Orbán Anita szerint ezek teljesítése nem megalázkodás, és Brüsszel nem elvtelen behódolást vár – csupán azt, ami egy normális jogállamban alapkövetelmény. A 10,4 milliárd eurónyi befagyasztott forrás visszaszerzése az új kormány egyik legsürgetőbb feladata.
Érdemes azonban feltenni a kérdést:
ha mindez valóban csak „normális jogállami követelmény” – akkor miért volt befagyasztva évekig? És ha az előző kormány valóban csak makacskodásból nem teljesítette ezeket – akkor miért nem tette meg?
A válasz természetesen bonyolultabb annál, mint amit a Tisza-narratíva sugall. De ezt a kérdést Orbán Anita a meghallgatáson nem kapta meg.
Migránskvóta – a napi egymillió eurós bírság vége
A meghallgatáson az is elhangzott: a migrációs ügyekben Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós bírságnak véget kell vetni. Ennek ára van:
az új kormány lehetővé teszi, hogy a magyar határon érkező menedékkérők benyújthassák kérelmüket.
Orbán Anita szerint az EU migrációs paktuma nem jelent tömeges bevándorlást – csupán tagállami szolidaritást: kis számú migráns befogadását vagy pénzügyi, logisztikai támogatást a nyomás alatt álló tagállamoknak.
Ezt nevezik Brüsszelben „rugalmas szolidaritásnak.” Azt, hogy ez a gyakorlatban mit jelent majd Magyarország számára, a következő hónapok fogják megmutatni.
Az egyetlen vörös vonal: magyar katona nem megy Ukrajnába
Az ellenzéki képviselők kérdésére Orbán Anita egyértelműen válaszolt:
magyar katonák semmilyen körülmények között nem lépnek ukrán földre. Ez az egyetlen pont, ahol az új külpolitika folytonosságot mutat az előzővel.
Figyelemre méltó, hogy ezt a kérdést egyáltalán fel kellett tenni. Az a tény, hogy az ellenzék szükségesnek tartotta, hogy erre rákérdezzen azt jelzi:
a Tisza-kormány atlantista és EU-párti fordulata kapcsán a közvéleményben komoly aggodalom él azzal kapcsolatban, hogy hova vezet ez az út.
Róma, Varsó, Bécs, Brüsszel – és a sorrend, ami üzen
Magyar Péter miniszterelnök első külföldi útja Varsóba vezet, majd Bécsbe és Brüsszelbe – mondta korábban. A miniszterelnöki eskütétel előtt azonban már Rómában járt, Orbán Anitával együtt, Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknél. Ez az utazás egyelőre magyarázat nélkül maradt – különös tekintettel arra, hogy Meloni és a Tisza Párt európai politikai pozíciói nem éppen fedik egymást.
A NIF megjegyzése:
Orbán Anita meghallgatása látványos és határozott volt. A bizottság 6 igen, 2 tartózkodás mellett jóváhagyta kinevezését. A fordulat valóságos – a kérdés az, hogy milyen áron. A befagyasztott uniós pénzek visszaszerzése nemzeti érdek, ezt senki nem vitatja. De az az út, amelyen az új kormány erre indul – a vétóról való lemondás, a migrációs nyitás, az automatikus brüsszeli igazodás -, annak ára még nincs meghatározva. Azt a számlát majd a következő négy évben kapjuk kézhez.
