Hat év veszélyhelyzet után – ami megszűnt, és ami megmaradt
Május 14-én, éjféltől hatályát vesztette az a veszélyhelyzet, amelyet az Orbán-kormány 2022-ben az orosz-ukrán háború miatt hirdetett ki. Hat év és több mint 170 kormányrendelet után új fejezet kezdődik – de a védett üzemanyagárak, az árstop és számos más intézkedés törvényi szintre emelve él tovább.
Hat év, két veszélyhelyzet, 170 rendelet
A veszélyhelyzetet az Orbán-kormány 2020 tavaszán a koronavírus-járvány miatt hirdette ki először – ez 2022. június 1-jén szűnt meg. Majd Orbán Viktor 2022. május 24-én, az ötödik Orbán-kormány megalakulásának napján éjféltől háborús veszélyhelyzetet hirdetett az orosz-ukrán háború miatt.
TÁMOGASD ADÓD 1%-ÁVAL A
NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLATOT!
ADÓSZÁM:
19334684-1-05
„A jogvédelem nemzeti ügyünk!”
Az interneten elérhető nemzeti jogtár adatai szerint az elmúlt négy évben több mint 170 kormányrendelet született az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára” tekintettel kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva.
Az Országgyűlés több alkalommal, legutóbb 2025 őszén hatalmazta fel a kormányt, hogy 180 nappal, 2026. május 13-áig hosszabbítsa meg a veszélyhelyzetet.
Hogyan szűnt meg – és mi lépett a helyére
Magyar Péter a választás után először azt kérte a leköszönő Orbán-kormánytól: hosszabbítsa meg a háborús veszélyhelyzetet május 31-éig, hogy legyen idő a jogszabályok módosítására. Végül erre nem került sor – az Országgyűlés május 9-ei alakuló ülésén elfogadták a veszélyhelyzeti rendeletek törvényre emeléséről szóló jogszabályt.
A Tisza Párt képviselője, Melléthei-Barna Márton által jegyzett törvény május 14-én, a veszélyhelyzet megszűnésével lépett hatályba.
Ami megmaradt – törvényi szinten
A jogalkotó nem söpörte el a veszélyhelyzeti intézkedések összességét – a legtöbb, a mindennapi életet érintő rendelkezés fennmarad, csak immár törvényi alapon:
A törvény november 30-áig fenntartja, hogy a fagykár illetve aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstartók átmeneti időre fizetési moratóriumban részesülhessenek hitelszerződéseik után. A ragadós száj- és körömfájás betegséggel érintett gazdálkodók 2027. június 30-áig részesülhetnek fizetési moratóriumban.
Törvényben rögzítették a védett üzemanyagárat is: literenként legfeljebb 595 forinton adhatják a 95-ös benzint, és legfeljebb 615 forintért a gázolajat. A jogalkotó törvényileg korlátozta az egyes termékkategóriákban alkalmazható kiskereskedelmi árrést is – a drogériai termékek esetében is fennmarad az árrésstop.
Július 1-jétől továbbra 0 százalék marad a reklámadó mértéke határozatlan időre.
A NIF megjegyzése:
Hat év veszélyhelyzet – ez nem semmi. Az Orbán-kormány az ellenzék hosszú éveken át tartó kritikája ellenére tartotta fenn ezt a jogrendet, hivatkozva a háborús környezetre és az energiaválságra. Most, hogy megszűnt, érdemes észrevenni: a Tisza-kormány nem eltörölte, hanem törvényre emelte a legfontosabb rendelkezéseket. A védett üzemanyagár, az árstop, a moratóriumok – mind megmaradtak.
Ez egyszerre jelent pragmatizmust és fontos üzenetet: az új kormány is tudja, hogy ezeket az intézkedéseket nem lehet egyik napról a másikra eltörölni – mert a következményeit a választói bázisa szenvedné meg. Kritizálni könnyű volt, leváltani nehéz lesz.
Szerző: Bős Zoltán
Kiemelt kép: Magyar Péter miniszterelnök beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén az Országházban 2026. május 12-én. Mögötte Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
#Veszélyhelyzet #OroszUkránHáború #TiszaKormány #OrbánKormány #Üzemanyagár #Árstopp #NIF
