Trump és Hszi Csin-ping Pekingben tárgyal – 2017 óta először járt amerikai elnök Kínában
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel – ez volt az első amerikai elnöki látogatás Kínában 2017 óta. A csúcstalálkozó hátterében a Hormuz-szoros blokádja, az iráni válság és a két nagyhatalom közötti kereskedelmi feszültségek állnak. Trump egymilliárd dolláros nettó vagyonú üzleti delegációt hozott magával.
Trump csütörtök reggel érkezett Pekingbe, ahol Hszi Csin-ping fogadta a Népi Nagy Csarnokban. A két vezető kézfogás és közös fényképezkedés után kétoldalú tárgyalásokat kezdett. A ceremónia részeként a Mennyei Béke terén felsorakozott csapatokat is szemlélték meg.
Hszi Csin-ping megnyitójában hangsúlyozta: mindig úgy vélte, a két ország érdekei többet fednek át egymással, mint amennyi köztük az ellentét. Kijelentette, hogy a stabil kétoldalú viszony az egész világ számára kedvező, és a két nagyhatalom jobban jár az együttműködéssel, mint a konfrontációval.
Trump meleg szavakkal szólt a kínai elnökről – elismerve, hogy nem mindenki örül ennek, de ragaszkodik az igazsághoz. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és Kína kapcsolata jobb lesz, mint valaha.
A Hormuz-szoros árnyékában
A látogatás komoly geopolitikai feszültség közepette zajlik. A Hormuz-szoros – amely normál esetben a globális olaj- és cseppfolyós földgáz-kereskedelem mintegy 20 százalékát bonyolítja le – jelenleg blokád alatt áll az iráni-izraeli konfliktus következtében. Ez közvetlenül érinti az energiaárakat és a világgazdaságot.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter az Air Force One fedélzetéről nyilatkozott:
Washington korábban szankciókat vetett ki kínai finomítókra és műholdas cégekre, amelyeket Teherán támogatásával vádolt – Peking ezt illegálisnak minősítette és megtagadta a betartást.
Egybillió dolláros üzleti delegáció
A találkozó gazdasági súlyát jelzi a delegáció összetétele. Trump magával hozta az amerikai üzleti élet krémjét:
Elon Muskot (Tesla, SpaceX), Tim Cookot (Apple), Jensen Huangot (Nvidia), Larry Finket (BlackRock), Kelly Orterberget (Boeing) és Dina Powell McCormickot (Meta). A résztvevők becsült összesített vagyona eléri az egybillió dollárt.
A NIF megjegyzése:
A pekingi csúcs több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt jelzi, hogy Trump – retorikájával ellentétben – pragmatikus tárgyalópartnernek bizonyul Kínával szemben, amikor a gazdasági érdekek úgy kívánják. Másrészt az üzleti delegáció összetétele – köztük a BlackRock vezérigazgatójával – érdekes fényt vet azokra a narratívákra, amelyek a BlackRock-ot egyfajta globális hatalmi tényezőként ábrázolják. Harmadrészt a Hormuz-szoros blokádjának rendezésében Kína kulcsszereplővé válik – ami önmagában is geopolitikai jelentőségű elmozdulás.
***
Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon „demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.
Szerző: Vassy László
#Trump #HsziCsinPing #Kína #USA #Peking #HormusSzoros #IráníVálság #Geopolitika #NIF






















