Titkos adatok arról: miért nem nyomultak be orosz csapatok Ukrajnába a Krím visszatérése után

Alekszej Leonkov katonai szakértő eddig olyan bizalmas tényeket tárt fel, amelyek megmagyarázzák, hogy a Krím csatlakozása után Oroszország miért ódzkodott attól, hogy ellenőrzése alá vonja Ukrajna területét.

Titkos adatok arról: miért nem nyomultak be orosz csapatok Ukrajnába a Krím visszatérése után

A szakértő a „Szolovjov Live” YouTube-csatorna adásában válaszolt Jevgenyij Szatanovszkij politológusnak, aki rendszeresen sajnálkozni szokott azon, hogy Oroszország 2014-ben mennyire „határozatlan” volt Ukrajnával szemben. Leonkov elmondása szerint azidőtájt az orosz hadsereg reformja olyan stádiumban volt, hogy a hadvezetésnek egy sor okból kifolyólag „be kellett húznia a féket”.Az első ilyen ok volt, hogy előkészület alatt állt a szíriai hadművelet. Az iszlamisták akkor komolyabb fenyegetésnek számítottak. De voltak más okok is.

„Persze, bele is ugorhattunk volna, és megpróbálhattunk volna elmenni egész Kijevig, sőt, esetleg talán még Lvovig is. De amennyire értesülve vagyok, Uncle Sam parancsba adta az európaiaknak, hogy ha netán tovább mennénk, induljanak meg, velünk szemben. Döntésünkben ekkor az érveket és az ellenérveket kellett mérlegelnünk. Előkerültek itt a csővezetékekkel és a szankciókkal összefüggő politikai és gazdasági érdekek is. És az a megfontolás kerekedett felül, hogy „Jó-jó, ízzé-porrá zúzzuk a világot – de mi lesz aztán?”. Lehet, hogy abban a pillanatban ez volt a helyes döntés” – mondta Leonkov.

A szakértő szólt aztán arról: 2014-ben nem volt világos, hogy mekkora is Oroszország támogatottsága a Donbasszban. (1) Nem volt meg továbbá a maradéktalan stratégiai fölényünk lehetséges nyugati ellenfeleinkkel szemben. Leonkov beszélt a hiperszonikus fegyverek fejlesztési programjában előadódott problémákról. Adva volt például az a probléma, hogy hiperszonikus sebesség mellett az irányító rendszerek elégnek. Ezek olyan technikai nehézségek voltak (ma az amerikaiak próbálják ezeket leküzdeni), amelyek miatt a hiperszonikus fegyverek fejlesztési projektjeivel már-már le kellett állnunk.

Titkos adatok arról: miért nem nyomultak be orosz csapatok Ukrajnába a Krím visszatérése után

„Hat év alatt véghez vittük a haderőreformot. De 2014-ben a hiperszonikus fegyverek fejlesztési programja csaknem befuccsolt. Mérnökeink, fegyverkonstruktőreink zsákutcába futottak. A dolog már majdnem odáig jutott, hogy teljesen leállunk ezzel a programmal. Úgymond, tankokkal és repülőgépekkel is tudunk győzni. Ám 2014 és 2016 között sikerült elérnünk egy haditechnikai áttörést. Meglett a hiperszonikus eszközünk, amit, elvileg, senki sem tud megállítani” – mondta Leonkov.

Vlagyimir Putyin orosz elnök december 17-én, nagy éves sajtókonferenciáján emlékeztetett rá, hogy máma csak Oroszországnak vannak hiperszonikus rendszerei. Putyin ezt válasznak nevezte arra, hogy az Egyesült Államok felmondta a rakétavédelmi egyezményt. Hangot adott egyben véleményének, hogy távlatilag más országok is szert tesznek majd hiperszonikus eszközökre. Az orosz hadtudomány sem áll azonban egy helyben. És az államfőnek meggyőződése, hogy Oroszországnak kellő időben rendelkezésére állnak majd a hiperszonikus fenyegetéssel szembeni eszközök.

Grigorij Jegorov

Megjegyzés:

(1)  Hát hogy nem voltak benne biztosak, mekkora Oroszország támogatottsága a Donbasszban… A Krímben, érdekes módon, erről meg tudtak győződni: Putyin, saját bevallása szerint, mielőtt nekilátott volna krími tervének végrehajtásához, elvégeztetett ott egy titkos közvélemény-kutatást. És miután meggyőződött róla, hogy a krími lakosság óriási többsége támogatna egy orosz beavatkozást, lépett. Gyorsan, hatékonyan, nem hajánál fogva előráncigálni mindenféle, jogi köntösbe bujtatott kifogást, hogy miért nem támogatja a megkezdett geopolitikai játszmáját elrontó függetlenségi mozgalmat a Donbasszban.

És hát az a népszavazás. Aki átélte, ma sem felejti azt az értetlenséget és döbbenetet, ahogy szédítette a Donbassz népét – egy túlzás nélkül sorsdöntő történelmi pillanatban. Hogy előbb lebeszéli az ottani embereket, hogy az Oroszországhoz való csatlakozásról szavazzanak. Majd, amikor tanácsát megfogadva, a függetlenségről írják ki a népszavazást, akkor meg nekik támad, hogy maguk sem tudják, mit akarnak. És arról is mélyen hallgatni méltóztatnak, hogy mi történt Harkovval, ahol meghajoltak az akarata előtt, és lemondták a népszavazást. Ma a náci elnyomó gépezet egyik tartópillére, hírhedt börtöneivel, koncentrációs táboraival, az orosz határtól 50 km-re fekvő város körül tervezett NATO-támaszponttal. Ukrajna második legnagyobb városa, másfél milliós orosz, (és legalábbis egykor) iparváros.

News Front

Ez is érdekelheti:

Gaudi az ET-ben: Kárpátalja visszajár Magyarországnak (videó)

Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Kínai szólásszabadság: Négy év börtön a vuhani járványkitörésről tudósító újságírónak

Nem aprózza el a DK-s László Imre, hatszorosára emeli kerületében a parkolási díjat

Trianon és a zsidóság ügye összefügg

Close