Stoffán György : Levél a Kárpát-hazából, István Úrnak: 2023. augusztus 15.
Szerettem volna szépeket írni Felségednek, István Úr! De nem tudok. Mert uralkodásod idején sem voltak olyan idők, amilyeneket ma megélni vagyunk kénytelenek. Magyar, magyar ellen, a belső ellenség a nemzet ellen, ellopott országrészeinkben gyűlölet veszi körül nemzetünk ott élő részeit, s Európa nyugati felében is érthetetlen utálat ömlik felénk. A művelt, keresztény Nyugat eldobta Isten-hitét, a templomokat lebontják, gyermekeinket megrontás fenyegeti, s idegen hitek jelennek meg, amelyek magukhoz édesgetik a mi keresztény népünk sokaságát.
Az állam nem tart rendet, mert valami olyasmit hirdet, amely csak káoszt és anarchiát teremt: a nép uralmát. Nincs irány, nincs a hazaárulásnak büntetése, s akik a parlamentben lopják a napot, milliókat vesznek el a néptől tiszteletdíj gyanánt, azt hazudván, hogy megdolgoztak a pénzért… ma a hazaárulás is fizetett munka tehát…
A magyar is hitetlenné válik lassan, mert nem lát mást maga körül, mint a kapzsiságot, az önzést, a primitv hatalomvágyat, s hazug hazaszeretetet, álkereszténységet, amelyet ugyancsak pénzért hirdetnek. Maga Róma püspöke is letért az igaz útról, s az a néhány papunk és püspökünk, aki kitart Krisztus tanításai mellett, s hirdeti is Jézus Igéjét, félelemben él, mert Damocles – azaz Róma – kardja lebeg fölötte… Más papjaink elhagyják a hivatásukat, lélektelenül magára hagyják a nyájat, s förtelmes bűnöket vallanak meg, mint erényeket. Vannak, kik papi voltukat pénzcsinálásra használják, lelketlenül, gyermekekre hivatkozva… Isten irgalmazzon nekik!
István Úr! Te Mária oltalmába ajánlottad ezt a mára megcsonkított Kárpát-hazát, de ezt az oltalmat is megtagadják országunkban lelkészek, papok, politikusok és a nép egy része is.
Ma kétségek között, háborús veszélyben élünk, Nagyuram! Idegen, nem keresztény eszmék, egymás kirablása és a pénz uralma, a kapzsiság mindent eláraszt. Hit nélkül él a magyar, s csak akkor szólal meg, ha a zsebében akarnak kotorászni, de mindent eltűr, ha úgy érzi, hogy az, a saját hasznára van. Sem a nemzetért, sem az országért, nem tesz semmit igaz hittel és őszinte elszántsággal.
Nemességünk sincs, vagy aki még megmaradt, nem hajlandó többé a nemzetért tenni, hiszen ezer év után kisemmizték, elvették a nevét, birtokát, meglopták, rokonait megölték, elüldözték az országból. Ma, egy szűk, cselédből és proliból lett, elitnek mondott kisebbség adja-veszi az ellopott birtokokat, kastélyokat… mert harminchárom év óta nem adták vissza azokat a jogos tulajdonosoknak, azoknak, akik kommunista törvény alapján a nevüket sem használhatják még ma sem… mint ezt fennebb már írtam volt.
Hazug világban élünk Nagyuram, hovatovább Isten nélkül, Mária anyai oltalmát elutasítva, mert akiknek kérniök kellene, azok nem a katolikus vallást tartják, s elvetik Máriát, Jézus anyját, mint legfőbb Közbenjárónkat, s lassan el magát Jézus Krisztust is. S bár elválasztották az államot és az egyházat, mégis pénzen veszi meg az egyházat az állam, s arra is milliárdokat ad, hogy a katolikus egyház lerombolja saját hagyományait, templomait fehérre meszelt színháztermekké, sírokká, olykor istállókká alakítsa. Szektát emeltek – történelmi vallássá –, egyházunkkal azonos szintre, mert kellenek a szavazatok a hatalomban maradáshoz minden oldalon…
A legfájdalmasabb, hogy ifjúságunk mai erkölcsi és szellemi romlása is példátlan a magyar történelemben. Az oktatás lezüllesztése és a fiatalság lelki nevelésének megszüntetése semmi jóval nem kecsegteti a jövőt, mert hitehagyottá, erkölcstelenné és hazafiatlanná vált az ország, benne az iskolák, az iskolák állami irányítása, a tanárok és a szülők… az elmúlt 78 év keserű gyümölcseként. A kereszténység legalapvetőbb tanításai is ismeretlenné váltak az idők során az ifjúság számára, s már a tanárok képzése is egy olyan szint alatt folyik az egyetemeken, amely szint régen elképzelhetetlen volt. Nincs a fiatalok számára jó irányt mutató, tanító szervezet, és csak néhány papunk igyekszik menteni a még menthetőt, de ezek a papjaink és lelkészeink is veszélyben vannak, mert feletteseik olykor rossz szemmel nézik az értékes munkát, amely ellenkezik a központi európai (római) szellemiséggel. Megszűnt a magyar kereszténység, a magyar katolicizmus. Helyette – mint a politikában is –, egy tőlünk teljességgel idegen keresztényellenes eszmerendszer, egy új, Krisztus nélküli szemlélet lett úrrá, amelyet részben Róma irányít az „új világ” liberális és erkölcstelen eszméje mentén, megáldva a teremtéssel szembemenő emberi csődöt, engedve a bujaságnak és meghazudtolva Jézus parancsait.
Kérlek Nagy Úr! Járj közbe’ ismét Máriánál, a Boldogasszonynál, értünk kései utódokért. Járj közbe’ Máriánál, Patrónánknál, nehogy elhagyja esdeklő népét – ha csak kevesen vagyunk is ma már –, maradjon velünk, segítsen újjáépítenünk lelkileg, szellemileg és hitében ezt az egykor hű, keresztény Magyarországot, itt a Kárpátok gyűrűjében! Hiszen felajánlásod óta, Mária országának nevezzük e határokkal csonkított Kárpát-hazát. Máriának ajánlottad Koronánkat is, amely magában foglalja a Kárpát-haza minden fűszálát, hegyét, tavát és lakóit. Ajánld fel kérlek, újra a Magyarok Királynőjének a Te Magyarországodat, a Te népedet és magyar ifjúságodat… mert Nélküle, Égi Patrónánk segítsége nélkül végleg elvész a nemzet, a haza, a múlt és a jövő!
„Bús nemzeted, zokogva esd” hozzád Szent István király, „gyászos öltözetben, Te előtted sírván!”
A.D. 2023. Nagyboldogasszony napján
Stoffán György