Faina Savenkova: Rossz gyerekek

NJSZ: Visszásságok a Budaházy-Hunnia ügyben – bírói lassítás hátráltatja a letartóztatások elleni jogorvoslatok felterjesztését

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Visszásságok a Budaházy-Hunnia ügyben: bírói lassítás hátráltatja a letartóztatások elleni jogorvoslatok felterjesztését és a vádlottak kegyelmi ügyeinek előrehaladását, az ügyészség pedig még súlyosabb büntetéseket akar

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye:

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) a patrióta jogvédő tevékenysége keretében a Budaházy György és 16 társa ellen immár 13. éve tartó, politikai motívumokat sem nélkülöző büntetőeljárást évek óta figyelemmel kíséri, sőt egyes terheltek büntetővédelmét az NJSZ egyes együttműködő ügyvédjei látják el. Szervezetünk már többször felhívta a figyelmet az ügyben rendszeresen tapasztalható súlyos ügyészségi és bírósági visszásságokra.

Miután mostanában sokan érdeklődnek a Budaházyék elleni eljárás fejleményeiről, különös tekintettel a kegyelmi eljárások jelenlegi helyzetéről, ezért most ismét kénytelenek vagyunk felhívni arra a figyelmet, hogy ebben, még a Gyurcsány-Bajnai kormányok politikai koncepciója alapján indított és a javarészt ezen koncepció jegyében kreált bizonyítékok alapján terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt zajló eljárásban a meghurcolt terheltek újabb súlyos bírósági visszásságokkal kénytelenek szembesülni, ezúttal az amúgy is alaptalan letartóztatások elleni jogorvoslatok késedelmes bírói felterjesztése és a tíz vádlott érdekében előterjesztett kegyelmi kérelmek indokolatlanul lassított bírói intézése okán.

Emlékezetes módon magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék (eljáró bíró: dr. Ignácz György) 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélete, amely Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki. Az első fokon elítéltek közül 11 vádlott sokéves súlyos, letöltendő fegyházbüntetéseket kapott, hatan 10 évet meghaladó mértékű letöltendő fegyházbüntetéseket. Budaházy György 17 év letöltendő fegyházbüntetést kapott és amely miatt a bűnszervezeti minősítés okán, ha így maradna az ítélet, még feltételes szabadságra se lenne bocsátható. Bár az eljárás elhúzódása a vádlottaknak egyáltalán nem volt felróható, mégis az ítélet 30 millió forint összegű bűnügyi költség megfizetésére kötelezte az elítélt vádlottakat. Kifejtettük korábban (http://njsz.hu/gaudi-nagy-a-hatalmas-felhaborodast-kivalto-drasztikus-budahazy-hunnia-iteletrol/), hogy törvénytelennek és alaptalannak tartjuk ezt az ítéletet, amely szerintünk a vonatkozó büntető anyagi- és eljárásjogi jogszabályokkal több tekintetben ellenkező eljárási és döntési folyamat téves és káros eredménye.

Emlékezetes az is továbbá, hogy Budaházy György és 5 vádlott-társának letartóztatását is elrendelték, mindazokét, akik 10 évet meghaladó fegyházbüntetést kaptak, öten közülük fegyháznál is szigorúbb rezsimnek minősülő letartóztatás okán azóta is büntetés-végrehajtási intézetben kénytelenek tölteni napjaikat. Az ítélet ellen és a letartóztatások ellen az elítélt vádlottak mind fellebbeztek.

Megdöbbenve értesültünk arról, a védőkkel és vádlottakkal, illetve hozzátartozóikkal együtt, hogy ezen letartóztatásokat (korábbi nevén: előzetes letartóztatás) elrendelő bírósági határozatok, – amely érdemi indokolását tekintve az egy oldalt is alig haladja meg – , csak az ítélethozatal napján történt kihirdetéstől számított öt hét elteltét követően nemrég kerültek kézbesítésre, ahogy arról Budaházy György beszámolt múlt héten nyilvánosságra hozott üzenetében: https://www.vadhajtasok.hu/2022/04/22/budahazy-uzent-az-ellenseges-elfogult-biro-miatt-alig-halad-a-kegyelmi-kervenyek-ugye

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 271. § (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a kényszerintézkedés elrendelésekor, illetve annak végrehajtása során arra kell törekedni, hogy annak alkalmazása az érintett alapvető jogainak korlátozását csak a legszükségesebb mértékben és ideig eredményezze.

Másik fontos alapelvet állapít meg ugyanezen szakasz (2) bekezdése, amely szerint a súlyosabb korlátozással járó kényszerintézkedés akkor rendelhető el, ha a kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó kényszerintézkedéssel, eljárási cselekménnyel nem érhető el.

Önmagában tehát az a körülmény, hogy Budaházy Györgyöt és 5 másik társát 10 évet meghaladó fegyházbüntetéssel sújtották elsőfokon, ráadásul egy több tekintetben is súlyosan aggályos eljárást követő, törvényes követelményeknek meg nem felelő ítélettel semmiképpen nem indokolja önmagában azt, hogy a vádlottak bármelyike a szabadlábon való védekezés főszabály szerinti jogát elveszítse. Budaházy György és a jelenleg letartóztatásban lévő négy vádlott-társa az eljárás korábbi szakaszában minden alkalommal a hatóságok, bíróságok rendelkezésére állt, együttműködött, családdal, otthonnal, biztos háttérrel rendelkezik, soha esetükben fel nem merült annak a lehetősége vagy reális esélye, hogy elszöknének vagy elrejtőznének. Ezért most sem állapítható meg az, hogy jelen esetben az ítélet végrehajtása elől kívánnák kivonni magukat.

Ráadásul a Kúria nemrég egy eseti döntésében (BH 2002.8) elvi éllel mondta ki azt a Fővárosi Ítélőtáblával egybehangzóan, hogy még egy életfogytiglani szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatti eljárásban is helye lehet kedvező személyi körülmények mellett bűnügyi felügyeletnek, nem feltétlenül szükséges a letartóztatás. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések miatt ráadásul az egyébként megalapozatlan terrorcselekményi minősítés okán akár 6 évig is tarthat ez a letartóztatás, ha adott esetben ennyi időn belül nem születne meg a végleges jogerős ítélet.

A letartóztatásról szóló végzések ilyen jelentős késedelemmel történő elkészítése és kézbesítése azért kiemelten jogsértő, mert ezzel megfosztotta az eljáró bíró attól a letartóztatott vádlottakat, hogy jogorvoslati kérelmeiket előterjesszék és fellebbezéseik alapján a Fővárosi Ítélőtábla mielőbb döntsön a letartóztatás indokoltságáról. Az ítéletkihirdetése óta eltelt 5 hét tehát úgy telt el, hogy Budaházy György és négy letartóztatásban lévő társa számára esély sem nyílott arra, hogy ezt az önkényes és megalapozatlan kényszerintézkedés megváltoztatását a másodfokú bíróságnál indítványozzák. Kiemelten utalunk arra, hogy mind az öt letartóztatott vádlott esetében olyan részletesen dokumentált és igazolt, évek óta fennálló kedvező családi és személyi körülmények állnak fenn, amelyek okán egyértelmű, hogy a velük szemben kiszabott, 10 évet meghaladó fegyházbüntetések ellenére is az eljárás további szakaszában egyáltalán nem indokolt a letartóztatás, legfeljebb – ha a bíróság úgy látná – , a bűnügyi felügyelet valamelyik személyre szabott formája (a korábbi lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet), amely azonban a szabadlábon védekezés lehetőségét, a családjukkal együtt élést és a munkavégzést tevékenység folytatását biztosítja a számukra.

Értelemszerű és köztudomású tény, hogy akit hosszú hetekre, hónapokra „kivonnak” a forgalomból letartóztatásba helyezéssel, nemcsak maga kerül a legszigorúbb rezsimű szabadságkorlátozás viszonyai közé, de mindez családját, hozzátartozóját is rendkívül hátrányosan érinti, hiszen családja életében, működtetésében, bevételeinek előteremtésében semmilyen formában nem tud részt venni.

A fogva tartás pedig jelentős többlet terheket jelent a hozzátartozókra és természetesen a védelemre nézve is. Tudomásunk szerint a letartóztatásokkal szemben mindegyik érintett vádlott fellebbezést nyújtott be, így a Fővárosi Ítélőtábla várhatóan rövidesen dönt ebben a kérdésben. Értelemszerű és szakmailag egyedül a soron kívüli elbírálás indokolt ilyen súlyos jelentőségű ügyben, amelyben ráadásul évekkel korábban, hosszú időn keresztül mindenfajta szabadság-korlátozás nélkül védekezhettek szabadlábon Budaházyék.

Ezt a helyzetet változtatta meg a Fővárosi Törvényszék idén március 16-i ítélete, ahol az ítélet rendelkező részének kihirdetése után azonnal őrizetbe is vették, bilincsbe verték a letartóztatással sújtott megjelent vádlottakat.

Széles körben ismertté vált, hogy Budaházy György felesége 2022. március 22-én benyújtotta (http://njsz.hu/budahazy-gyorgy-felesege-eljarasi-kegyelmet-ker-ferjenek-a-koztarsasagi-elnoktol/) férje érdekében eljárási kegyelem megadására irányuló kérelmét az ügy összes körülményére figyelemmel. Az erről szóló videós tudósítás  leírásában megtalálható a Budaházy-Hunnia büntetőperben terrorváddal meghurcolt 17 hazafi és honleány hozzátartozóinak közleménye (https://www.vadhajtasok.hu/2022/03/19/a-meghurcolt-17-hazafi-kozlemenye-ne-hasznaljatok-a-nevunket-partpolitikai-celjaitokra), amelyben a kegyetlen ítélet vádlottakat érintő rendelkezései és a hozzátartozók támogatásának lehetősége is szerepel. Ezúton is tudatjuk, hogy a meghurcoltak és hozzátartozóik támogatást itt is tudnak fogadni: OTP Bank Nyrt 11773425 01319459 (Budaházyné Trencsányi Bernadett).

Budaházy György feleségének kegyelmi kérelmében az a döbbenetes fordulat is szerepel, hogy „ha így emelkedne jogerőre a férjemre kiszabott szabadságvesztés büntetés, akkor legkorábban 14 év múlva szabadulhatna, azaz 2036 áprilisában, ami rá és ránk, családjára, szeretteire tragikus következményekkel járna.”

A Be. helyes értelmezése és alkalmazása szerint az elsőfokon eljáró bíró köteles lenne az előírt egyes adatok és iratok gyors beszerzését követő 8 napon belül az eljárási kegyelmet célzó indítványt dr. Varga Judit igazságügyi miniszterhez felterjeszteni, aki ha egyetért a kegyelmi kérelemmel és még esetlegesen szükséges nyilvántartási adatokat beszereztette, akkor a kegyelem gyakorlása iránti indítvánnyal döntésre felterjeszti az egyéni kegyelmi jogkört gyakorló, tisztségében még május 10-ig maradó államfőhöz, dr. Áder János köztársasági elnökhöz, illetve a jelenlegi államfő leköszönése után államfői tisztségébe lépő dr. Novák Katalinhoz.

Budaházy György mellett még további 9 vádlott is benyújtotta kegyelmi kérelmét, azt kérve a köztársasági elnöktől, hogy az eljárás minden józan mértéket meghaladó elhúzódása, az ügyet máig meghatározó gyurcsányi hatalmi manipuláció, számos bírósági visszásság és a terheltek egyébként példás életvitele, társadalmi hasznossága okán vessen véget ennek az eljárásnak, mentesítse őket a meghurcolástól.

A Be. 859. § (2) bekezdése eljárási kegyelem esetén az éppen az adott ügyben eljáró bíróság feladatává teszi azt, hogy a kegyelmi indítványokkal érintett terheltekre vonatkozó adatokat, iratokat, amelyek az elbíráláshoz szükségesek beszerezze. Bár Budaházy György esetében több mint 6 hete került benyújtásra felesége által az eljárási kegyelmi kérelem, házastársa mégis azt a tájékoztatást kapta 2022. május 3-án a bíróságtól, hogy a bíró még mindig nem intézkedett a terhelt életvitelével összefüggő nyilvános adatokról készített rendőrségi jelentés beszerzése érdekében.

Nem kizárhatóan hasonló a helyzet a többi kegyelmi kérelmet benyújtó vádlott esetében is. Ez azért visszás és megengedhetetlen bírósági eljárás, mert az érintett bíróságnak ilyenkor lényegében egy adatbeszerző, adminisztratív, majd irattovábbító feladata van, semmiképpen nem teremthet olyan helyzetet és olyan látszatot, hogy az általa hozott elsőfokú ítélet okán, az általa elrendelt letartóztatás miatt szabadságkorlátozást elszenvedő és ezen döntés kapcsán kegyelmi kérelmet előterjesztő vádlottak vonatkozásában mintegy „megtorlásként” szándékosan lassú ügyintézést folytat az ügyben.

Márpedig jelen esetben Budaházy György kegyelmi ügyét illetően ez a körülmény a rendelkezésre álló információk szerint lényegében fennálltnak tekinthető.

A rendelkezésre álló információk szerint a kegyelmi ügyhöz szükséges környezettanulmány beszerzése érdekében való illetékes kormányhivatali megkeresésre is csak egy hónappal a kegyelmi kérelem benyújtása után került sor. Visszás az is, hogy mindeddig megtagadta Budaházy György feleségének azon kérelme teljesítését az eljáró bíró, hogy a kegyelmi ügy irataival kapcsolatos iratokba betekinthessen az ügy állását ellenőrizve.  Mindez jelenleg azt eredményezi, hogy Budaházy György és társainak kegyelmi kérelmei még mindig azon bíróságnál állnak „ügyintézés” alatt, amely bíróság immáron csaknem 2 hónappal ezelőtt az ügyükben egy drákói szigorúságú és egyúttal törvénytelen ítéletet hozott.

Ebből fakadóan még az Igazságügyi Minisztérium sem kerülhetett még abba a helyzetbe, hogy a hozzá felterjesztett iratok nyomán az esetleges további adatigényléseket megtegye, illetve áttekintse, mérlegelje a kérelmeket és támogatása esetén a kegyelem gyakorlása iránti indítványt előterjessze azt a köztársasági elnökhöz.

Ez a bírói eljárás szintén egy olyan súlyos visszásság, amely álláspontunk szerint alkalmas arra, hogy az ítélkezés pártatlanságába és törvényességébe vetett társadalmi közbizalmat súlyosan megingassa és egyben erősíteni látszik azt a megközelítést, amely az eljárás során időről időre megállapítható volt, amely szerint a Fővárosi Törvényszék korábbi alapeljárásban, illetve a mostani megismételt eljárásban eljáró bírói a pártatlanság követelményének nem feleltek, felelnek meg.

Dr. Ignácz György bíró esetében ráadásul ez abban a formában is megnyilvánult, hogy az ítélet indokolása körében sokak számára egészen meghökkentő és felháborító fordulatokat, minősítgetéseket engedett meg magának olyan stílusban és hangnemben, amelyek álláspontunk szerint a Bírói Etikai Kódex 3. cikkének (2) bekezdésében foglaltakat sértik. A Bírói Etikai Kódex 3. Cikk (2) bekezdése kifejezetten rögzíti, hogy a bíró az eljárásban résztvevőkkel szemben a szükséges határozottság mellett türelmes és udvarias, tartózkodik az indokolatlan észrevételektől, sértő minősítésektől és fölényeskedéstől.

Ehhez képest az ítélet közel 6 órás szóbeli indokolása során számos személyeskedő, sértő minősítgetéseket, fölényeskedő megnyilvánulásokat tartalmazó indokolást hallhattak a vádlottak és akik mindennek fültanúi voltak. Ezekről részletes beszámoló a Magyar Demokrata c. hetilapban Ágoston Balázs újságíró tudósításában (https://demokrata.hu/magyarorszag/nyugi-kifele-508362) olvasható. Többek között előfordult az is, hogy a védők védelmi érveivel kapcsolatban a bíró az alábbi elképesztő kiszólással élt: „„Nem reagáltam minden védői megnyilvánulásra, mert minden hülyeségre nem reagálok.” Budaházyval meg azt is közölte pikírt hangnemben, hogy szerinte „semmi lényeglátás nem volt” a perbeszédeiben.” De megjegyezte gúnyos hangnemben azt is, hogy „egy szál gépészmérnöki diplomába burkolva” egyáltalán hogyan merészelt vitába szállni a tudományos fokozatokkal rendelkező igazságügyi szakértőkkel.

De előfordult az is, ami egészen kirívó és súlyos elfogultsági körülményre utal, hogy a bíró az egyik bizonyíték kapcsán az ítélet szóbeli indokolása közben egyszer csak kinézett a tőle jobbra ülő ügyészre és azt közölte, hogy „…itt azért nagy volt a kísértés, hogy azt mondjam rá, hogy ez jó lesz nekünk, de aztán győzött a józan ész és azt mondom, hogy nem lesz jó nekünk, mert…”

Továbbá ilyen elem volt az indokolásban az is, hogy több esetben a bíró kifejezésre juttatta azt, hogy ha lett volna vád bizonyos magatartások vonatkozásában, akkor készséggel hozott volna elmarasztaló ítéletet egyes vádlottak egyébként egyáltalán nem bizonyított magatartásaival kapcsolatban.

A Bírói Etikai Kódex 3. Cikk (1) bekezdése helyesen rögzíti, hogy a bíró tisztségének gyakorlása során jogkövető magatartásával pedig erősíti a bíróság iránti közbizalmat és tiszteletet.

Álláspontunk szerint a bíró ezen magatartása, amely immáron nem csak az ítélet indokolásában, illetve az ítélet tartalmában nyilvánult meg, de a letartóztatással szembeni jogorvoslatok elbírálását is álláspontunk szerint indokolatlanul hátráltatta, továbbá a kegyelmi kérelmek érdemi elbírálását is az elvárhatónál sokkal lassúbb intézkedésekkel készíti elő, ezt a követelményt megszegi és ezzel okot ad arra, hogy az ő tekintetében a vádlottak, de a közvélemény is joggal vesse fel a pártatlanság hiányát. Mindennek tetejébe ráadásul sem az ítélethirdetési tárgyalásról szóló jegyzőkönyv és a leírt ítélet sem került még kézbesítésre. Előbbire a bíróságnak 8 napja volt, ez letelt. Utóbbira a bíróságnak 30 napja van, amelyet egy alkalommal meghosszabbíthat. Ez legfeljebb 60 napos határidő rövidesen lejár.

Emlékezetes, hogy az alapeljárásban annak idején dr. Kenéz Andrea I. fokon korábban eljárt bíró a 2016. augusztus 30-án kihirdetett, szintén megalapozatlan és kirívóan súlyos szabadságvesztés büntetéseket kiszabó (125 év szabadságvesztés) ítélete is csak több mint 8 hónap után került leírásra, ráadásul aggályt keltő körülmények merültek fel, amelyek arra utaltak, hogy az egyébként vélhetően az ebbe az ügybe belebukott és nem kizárhatóan emiatt bírói megbízatásáról lemondó bíró távozása után a még el nem készült ítéletet mások befejezték.

Ugyanakkor még ezen korábbi elsőfokú eljárásban a fenti drasztikus ítéletet hozó bíró sem rendelte el senkinek az előzetes letartóztatását. Arra csak később került sor, de a Fővárosi Ítélőtábla új eljárást elrendelő döntése előtt már szabadlábon védekezhettek ismét Budaházyék.

Fontos kiemelni Budaházy György már említett mostani közleményéből a következő részt, amely szerint „…kegyelmi kérvényeink előrehaladásának adminisztratív irányítása a hatályos törvények alapján szintén a velünk ellenséges, elfogult bíró kezében van, így nem meglepő módon az is alig halad.” „Ily módon könnyen elérhető, hogy Áder János köztársasági elnök úr leköszönéséig ne is kerüljön elé az anyag sőt, akár az új kormányalakításig sem.”

Budaházy György e körben azt nyilatkozta a bíró attitűdjét illetően, hogy úgymond szerinte: „rohadjunk csak minél tovább a börtönben, teljen csak rácsok közt az elkövetkező másfél hónap során a húgom, a két nagyobbik gyermekem és jómagam születésnapja is, továbbá a házassági évfordulónk, ami egyben a mellettem töretlenül kitartó feleségemnek és nekem egyben az ezüstlakodalmunk is lesz.”

Ebben a közleményben Budaházy György továbbra is fenntartotta azt, hogy vitatja az ítéletben foglaltakat, teljesen megalapozatlannak tartja, a bizonyítékok értékelése és a büntetőjogi minősítések tekintetében mind maga, illetve a többiek tekintetében is. Emlékeztetett arra is, hogy a Kúria a másodfokú eljárás ideje alatt megszüntette az előzetes letartóztatását és ő mindvégig minden eljárási cselekményen megjelent, rendelkezésre állt.

Utalt jelentős mértékű csalódására a tekintetben, hogy általa és a védője, illetve az összes többi vádlott és a védőik részletesen, tételesen, jogszabályokkal és bizonyítékokkal összhangban kifejtett védelmi érvei lényegében sommásan lesöprésre kerültek a mostani ítéletben.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy ebben a kiemelt mértékű társadalmi figyelem által övezett ügyben megkerülhetetlenül szükséges a törvényes eljárás és jogszabályoknak, feltárt tényeknek, bizonyítékoknak megfelelő törvényes felmentő ítélet hozatala ésszerű időn belül a védelemhez fűződő jogok figyelembe vételével. Ennek a követelménynek a március 16-án kihirdetett újabb elsőfokú ítélet sem felel meg, mint ahogy a letartóztatásról szóló határozatok sem, de alapvető és garanciális eljárási szabályokat sért az egyéni eljárási kegyelmi kérelmek miatti eljárás ésszerűtlen és elfogadhatatlan fent leírtak szerinti lassítása.

Időközben az is kiderült, hogy az ügyben már eddig is több tekintetben is visszás tevékenységet folytató Központi Nyomozó Főügyészség is sajátosan reagált az elsőfokú ítéletre. Súlyosító fellebbezést terjesztett elő a 17 vádlott közül mind a 15 első fokon elítélt vádlott tekintetében, tehát Budaházy György esetében is úgy találja az ügyészség, hogy a 17 éves fegyházbüntetés nem megfelelően súlyos és még növelni kellene az időtartamát. Ráadásul a két felmentett vádlott esetében pedig bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását indítványozták. Sőt nemcsak a 10 év feletti tartamú fegyházbüntetésben részesített vádlottak letartóztatását indítványozta az ügyészség, hanem két olyan vádlott esetében is ezt tették, akik 7 éves illetve 8 éves időtartamú elítélést szenvedtek. Ebben a két esetben a bíróság a letartóztatást azonban nem rendelte el. Ezen döntést is megfellebbezte az ügyészség, így a másodfokú bíróság napokon belül dönthet a kényszerintézkedések tárgyában, amely nyilvánvalóan ugyanúgy indokolatlan lenne mint a hat első fokon már letartóztatott vádlott esetében.

Széles körű társadalmi egyetértést érzékelünk abban a tekintetben, hogy a Budaházy György és társai ügyében 13 éve folyamatban lévő, visszásságokkal terhelt büntetőeljárásnak gyors, kegyelmi úton történő lezárása szükséges, mivel annak számos nemzeti, jogi, politikai és humanitárius indoka van.

Emlékezetes, hogy a sokak által csak justizmordként emlegetett ítélet elleni tiltakozás miatt és a meghurcoltak kegyelemben részesítése érdekében számos ismert közszereplő és szervezet emelte fel hangját.

A kegyelmet szorgalmazók között vannak a többek között a Védett Társadalom Alapítvány, Wittner Mária, 1956-os szabadságharcos, volt országgyűlési képviselő, Bayer Zsolt újságíró, Szentesi-Zöld László író, Lovas István díjas, újságíró, a Magyar Nemzet c. napilap szerkesztője, dr. Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, Pilhál Tamás Lovas István díjas újságíró, Magyar Nemzet c. napilap publicistája, Szilágyi Andor író, filmrendező, a Tóth Ilonáról szóló film rendezője, Kassai Lajos lovasíjász, Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, dr. Morvai Krisztina egyetemi docens, volt független európai parlamenti képviselő, ifj. Hegedűs Loránt tiszteletes, a Hazatérés Templomának gyülekezeti lelkésze, Füssy Angéla, a Pesti TV Az Ügy c. műsorának szerkesztője, Budaházy Edda, a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom vezetője, a Magyarok Világszövetsége, Varga Domokos György író, Kondor Katalin újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke, a Lovas István Társaság elnöke, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, volt országgyűlési képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, dr. Csókay András agysebész és Skrabski Fruzsina filmrendező, újságíró.

Bízunk benne, hogy ezen szempontok alapján a kegyelmi kérelmek végre rövidesen felterjesztésre kerülnek az igazságügyi miniszterhez, akinek a remélhetően támogató javaslata alapján a köztársasági elnök (várhatóan és reálisan most már a május 10-től államfői tisztségébe lépő dr. Novák Katalin) kedvezően fogja elbírálni a Hunnia ügy tíz vádlottjának (köztük Budaházy György) érdekében előterjesztett kegyelmi kérelmeket.

Az ügyet továbbra is figyelemmel kísérjük és szükség esetén ismét hangot adunk a visszásságokkal kapcsolatos jogi álláspontunknak.

Végül pedig nemrég kaptuk azt a megrendítő gyászhírt, hogy Budaházy György által a mostani közleményben hivatkozott levelében említett hozzátartozója, 97 éves Nagymamája, aki az elmúlt hetek során súlyosan megbetegedett és aki vonatkozásában arra számított, hogy még találkozhat vele és elbúcsúzhat tőle, az elmúlt napokban elhunyt, így nem nyílt lehetősége arra Budaházy Györgynek, hogy az általa szeretve tisztelt Nagymamájától, akitől annyit tanult hazaszeretetből és tisztességből, már elbúcsúzni sem tudott. Levelében erről így szólt Budaházy: „Szörnyen megrázó lenne számomra, ha pusztán egy elfogult, rosszindulatú bírói döntés következtében az egyébként is teljesen szükségtelen börtönben tartásom miatt esetlegesen bekövetkező halála előtt még elköszönni sem tudnék tőle. Ezt semmilyen „büntetőeljárási érdek” nem akarhatja.”  Sajnos, ez mégis bekövetkezett.

Össztársadalmi érdek, hogy ez a méltatlan, az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos közbizalmat súlyosan károsító tartalmú és jellegű büntetőeljárás mielőbb megnyugtató, végleges lezárásra kerüljön a fentiekben kifejtettek szerint.

(NJSZ közlemény, Budapest, 2022. május 4., Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu))

Kapcsolódó:

Budaházy György felesége eljárási kegyelmet kér férjének a köztársasági elnöktől 📺

Budaházy üzent: az ellenséges, elfogult bíró miatt alig halad a kegyelmi kérvények ügye

Fegyház vagy kegyelem? – a Budaházy-Hunnia ügy a Pesti Tv-n (videó 📺)

 

Facebook hozzászólások
%d bloggers like this:
Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Reklámblokkolót észleltünk!!!

Kérjük engedélyezze az internetfigyelo.com -on a reklámok megjelenítését azzal, hogy kikapcsolja a reklámblokkolót a böngészőjében!

Ezzel segíti a honlap működtetésének fenntartását.

Köszönjük!

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Powered By
Best Wordpress Adblock Detecting Plugin | CHP Adblock

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás