Brutális támadássorozat célpontjává vált Skrabski Fruzsina a közösségi oldalakon, miután a tiszás agitátorok soha nem látott mértékben lépték át a törvényesség és a normális közbeszéd határait. Az eset kapcsán dr. Gaudi-Nagy Tamás ismert nemzeti jogvédő ügyvéd részletes útmutatást adott arról, milyen büntetőjogi és polgári jogi eszközökkel lehet megállítani a netes agresszorokat, akik álprofilok mögé bújva próbálnak megfélemlíteni a patrióta véleményformálókat.
Skrabski Fruzsina a minap a nyilvánossághoz fordult szolgálati közleményében, miután elmondása szerint brutális támadások érték a netes trollok részéről. Mint fogalmazott: a világhálón elkövetett bűncselekmények ugyanolyan súlyúak, mintha az utcán történnének, és senki sem köteles eltűrni azokat.
„Sajnálom, hogy ilyen bejegyzéseket kell kiírnom az oldalamra, de mivel brutálisan megtámadtak a trollok, ezért muszáj megvédenem magam” – írta Skrabski, hozzátéve, hogy a jogi lépések mindenki számára nyitva állnak.
A jogi válasz: nincs búvóhely az álprofilok mögött
Az ügyben megkeresett dr. Gaudi-Nagy Tamás gyakorló ügyvédként örömmel adott tájékoztatást a patrióta közszereplőnek arról, hogyan lehet fellépni a vezérük példáját követő, egyre agresszívabb tiszás agitátorokkal szemben. A nemzeti jogvédő hangsúlyozta: a jog megfelelő védekező, szankcionáló, reparatív és visszatartó eszközöket biztosít, de a kívánt jogkövetkezmények eléréséhez célszerű szakavatott ügyvédi közreműködést igénybe venni.
Szolgálati közlemény
(Ajánlom megosztásra, akiket zaklatnak a neten és elgondolkodásra, akik ebben részt vesznek. A neten történő bűncselekmények ugyanolyanok, mintha az utcán történnének. Senki se köteles ezt eltűrni!)
Gaudi-Nagy Tamás az ismert nemzeti jogvédő ügyvéd véleménye alapján büntetőjogi és polgári jogi személyiségvédelmi eszközökkel is fel lehet lépni az ellen aki internetes hozzászólásban, személyes üzenetben fenyeget, zaklat, rágalmaz vagy becsületsértést követ el. Aki visszatérően, háborgató jelleggel kéretlenül, kifejezett tiltakozás ellenére írogat az már zaklatás vétségét valósíthatja meg gyalázkodás nélkül is. Mivel IP cím alapján visszakereshetőek a közlésért büntetőjogi és polgári jogi felelősséggel tartozó internetes agresszorok, ezért még az álprofilok mögé bújt elkövetők sem úszhatják meg. Kialakult bírósági gyakorlata van már annak, hogy ilyen esetekben miután a rendőrség beazonosította az elkövetőt a büntetőbíróság jelentős mértékű pénzbüntetést, de akár szabadságvesztést szab ki az elkövetőre, illetve a polgári bíróság a személyiségi per végén többmilliós sérelemdíj megfizetésére kötelezi a jogsértőt.
Az internetes agresszió áldozatainak mondom: a helyes eljárás az, hogy először közjegyzői tanúsítványt kell készíttetni a bűncselekményt és személyiségi jogsértést megvalósító hozzászólásokról, üzenetekről, ennek birtokában érdemes feljelentést tenni és/vagy személyiségi jog megsértése miatt pert indítani. Az érdemi lépések előtt célszerű ilyen ügyekben járatos, patrióta szellemiségű ügyvéd segítségét igénybe venni.
Ugyanúgy nem maradhatnak az ilyen cselekmények büntetlenül, ahogy a való életben sem kell eltűrnöd, hogy az utcán sérteget, gyalázkodik veled szemben valaki.
Mindezeket érdemes mindenkinek kiírni az oldalára, hogy tudják az elkövetők: nem úszhatják meg és komoly következménye lehet az írogatásoknak.
A leggyakoribb ilyen bűncselekmények:
Zaklatás: Btk. 222. §
(1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Rágalmazás: Btk. 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
Becsületsértés: Btk. 227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Internetes agresszió: Btk. 332/A. § * (1) Aki nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos
a) halált okozó, vagy
b) különös kegyetlenséggel elkövetett
büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Sajnálom, hogy ilyen bejegyzéseket kell kiírnom az oldalamra, de mivel brutálisan megtámadtak a trollok, ezért muszáj megvédenem magam.
A jogi szakértő emlékeztetett: az internetes hozzászólásokban, személyes üzenetekben elkövetett fenyegetések, zaklatások, rágalmazások és becsületsértések miatt szigorúan fel lehet lépni. Az IP-címek alapján az elkövetők – még a gyáva álprofilok mögé bújók is – teljes körűen visszakereshetők, így büntetőjogi és polgári jogi felelősséggel tartoznak a cselekményeikért. A bíróságok gyakorlata ma már egyértelmű: a rendőrségi azonosítást követően a büntetőbíróság jelentős pénzbüntetést vagy akár szabadságvesztést szabhat ki, míg a polgári peres eljárás végén a jogsértők többmilliós sérelemdíj megfizetésére kötelezhetők.
A helyes eljárás: tanúsítvány és fellépés
Az internetes agresszió áldozatainak követendő útja a következő:
Közjegyzői tanúsítvány: Első lépésként hivatalos közjegyzői tanúsítványt kell készíttetni a bűncselekményt vagy személyiségi jogsértést megvalósító hozzászólásokról és üzenetekről.
Jogi lépések: Ennek birtokában érdemes haladéktalanul feljelentést tenni, illetve polgári pert indítani.
Szakmai segítség: Az érdemi lépések előtt mindenképpen célszerű patrióta szellemiségű, ilyen ügyekben járatos ügyvéd segítségét kérni.
A vélemény-zsarnokság célja a dermesztő hatás (chilling effect)
Gaudi-Nagy Tamás rámutatott: korunk vélemény-zsarnokainak agresszív tobzódása valós fenyegetést jelent a közügyek szabad megvitatásához fűződő jogi alapjogokra. Ez a jelenség a jogi irodákban chilling effectként (lehűtő vagy dermesztő hatás, tartalmilag öncenzúra) ismert.
A folyamat lényege, hogy a folyamatos támadások, megszégyenítések és a retorzióktól való félelem miatt egyes kormánykritikus, patrióta véleményformálók óvatosabban fogalmaznak, visszahúzódnak, vagy akár teljesen elhallgatnak, ami a nemzeti hangok nem kívánt visszaszorulásához vezet a nyilvánosság tereiben.
„Ezt nem engedhetjük! Fontos ezért is, hogy ne hagyja senki a nemzeti oldalon megfélemlíteni magát, és legyen tisztában jogaival!” – emelte ki a jogvédő.
A sorozatos jogsértések hátterében a Büntető Törvénykönyv több tényállása is megvalósulhat, így a zaklatás (Btk. 222. §), a rágalmazás (Btk. 226. §), a becsületsértés (Btk. 227. §), valamint az internetes agresszió (Btk. 332/A. §) is. A netes zaklatóknak és gyűlölködőknek tudomásul kell venniük: a törvény határainak átlépése a virtuális térben sem marad következmények nélkül.
