Hirdetés
Kónya-Hamar Sándor: Mitológia és közösség

Kónya-Hamar Sándor: Mitológia és közösség

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A 21. század minden tavaszán is méltóan hisszük: 1848-ra emlékezni nem azt jelenti, hogy nemzeti mitológiánk egy fejezetét, egy időszakát újra kell megfogalmaznunk! Mert nemzetünk történelmének vannak mélyen átélt, tehát mélyen elemezhető, és kegyetlen tanulságokat tartalmazó, észszerű következményei. De kell, hogy legyenek a mitológia tárgykörébe tartozó, mitológiaként őrzött, átélt eseményei is.

Mert, ha nincsenek mitológiák, ha nincs mitológia, akkor nincs lelki kultúrközösség sem, ezt bizonyítja az ókortól kitartóan a görög kultúra is, mely éppen az európainak bölcsője.

A mitológiák pedig éltetik a nemzetet. A mitológiák, akár a Rákóczi-szabadságharc, akár 1848-49, akár 1956, a magyar nemzet lelkiségének, a nemzet hitének, akaratának egy-egy történeti képben való megőrzése és összegyűjtése.

Nehéz órákat, nehéz heteket, hónapokat, nehéz éveket élt át a magyar nemzet 1848 március idusáig, míg 1848 március 15-nek napja végre felvirradt. Ugyanilyen napsütés, ugyanilyen időjárás uralta Európát és az országot. De azok a napok és hetek, hónapok alatt valami készült egész Európában, és megmozdult mindenkiben. S ezt érezte tagjaiban a magyar nemzet, az iszonyatos megpróbáltatások fájdalmát, s az attól való megszabadulás óhaját.

Mintha 1848 március idusát örök időkre vállalhatta volna mindenki. Azóta is! Mert tisztító és lelkesítő időszakot jelentett és jelent mindmáig. Ezért nem kell újra fogalmaznunk, újra értelmeznünk, mint mitológiát sem, mint lelkiséget sem! De akkor, miért csodálkozunk mégis, hogy ma oly sok a csapodár kokárda, hiszen végig a 2O. században ez volt az egyetlen érvényes aktualitás, 1848 márciusi eszménye?!

Hiszen különleges moralitásnak a forrása. És ennek a megtartó erkölcsi forrásnak egy egész nemzet vált alanyává és részesévé. Amiért érdemes volt vállalni később, és sokszor nemcsak a bujdosást, hanem a mártíromságot is. Mert a mártíromság minden megújulásnak, új hitnek és új erőnek a legnagyobb garanciája. Mert csak mártírokra építhet erkölcsiségében a leginkább a nemzet. És ez különösen éltető nagy erő, s a túlélés garanciája az, amire mindnyájunknak emlékeznünk kell. Az erre való emlékezés egyben nemcsak érvényes nemzeti mitológiát jelent, de a világtörténelembe besoroló eseményt és következményt is.

Ma pedig, amikor a nemzetet –európai értelemben is – nemcsak régi öröksége sújtja, hanem új belső csapások, új fájdalmak, keserűségek és talán közönyt teremtő, oktalan csalódások is, akkor is úgy kell emlékeznünk 1848-ra (de 1956-ra is), mint erőt, eszmét és erkölcsöt adó mitológiára és történelmi valóságra. És tanulságra, tehát a racionális elemzés alanyára és tárgyára is… Mert, ha a történelmünket emlékezve elemezzük, arról sem feledkezhetünk meg, hogy 1848-49 nemzeti mitológiájának hősei között is milyen feszültségek, ellentétek feszültek. Az események vállalásának, döntéseinek és végrehajtásának felelősségéből kétségek, rágalmak és önvádló, gyötrő támadások származtak. Mégis együtt bujdostak és lettek mártírok szabadságharcunk leverése után. S mintha ez a leveretés magát a mitológiát óvná, bármilyen tragikusan is. Ahogyan a Kossuth nóta is diadalmasan hallatszott át a Lajtán, de milyen keservessé vált az aradi vesztőhely fölött! Ahogyan a 2OO4. december 5-én nem vállalt nemzetrészek ajkáról mégis Budapest felé száll a Nemzeti Ima, melyet mindenképpen énekelni kell!

Éppen ezért nekünk ma az a dolgunk, hogy a mitológia erejével és hitével, a múlt és jelenbeli tanulságok racionális elemzése során megérezzük azt, hogy a közöttünk feszülő ellentétek és indulatok ellenére is, sorsdöntő kérdésekben egy nagy nemzeti egységnek kellene érvényesülni. Hiszen erre kötelez bennünket a Márciusi Ifjak közös eszmeisége. Úgy, ahogy mitológia és közösség viszonyában a felelősség mindig előbbre való. Mert éltető erkölcse kell legyen az ellentétnek, a szembenállásnak és a versenynek is. S ennek az új korszaknak erőt adó hite és az Európához való hűséges eszméje kell adja nemzetépítő feladatunkat a 21. században, a Kárpát-medencében is!

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás