Hirdetés
Ismét a demokratikus értékekkel van bajuk ugyanazoknak...

Ismét a demokratikus értékekkel van bajuk ugyanazoknak…

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Közös dokumentumban jelentik ki, hogy a magyar belügyekbe a NATO-n keresztül is be kell avatkozni és az USA-nak a globális demokrácia védelmezőjévé kell válnia.

A Nyílt Társadalom Alapítvány támogatását is élvező Freedom House, a washingtoni Center for Strategic and International Studies (CSIS) kutatóintézet, illetve a McCain Institute közös jelentésben hívta fel a figyelmet a demokratikus értékek globális fenyegetettségére, valamint az autoriter politikai irányzatok előretörésére. A három szervezet azonban nem regionális, vagyis államok szerint lebontott elemzést készített, hanem konkrét stratégiákat fogalmazott meg.

A dokumentum szerint irányváltás szükséges az amerikai kül- és biztonságpolitikában, a demokrácia védelmének ugyanis mindkét területen hangsúlyosan meg kell jelennie. Ehhez elengedhetetlen, hogy Joe Biden amerikai elnök mihamarabb kiadjon egy elnöki irányelvet, melyben a demokrácia belföldi és külföldi védelmét kiemelt nemzeti érdeknek nyilvánítja.

Utóbbi célkitűzés egybecseng az amerikai külpolitikában jól ismert demokráciaexport szellemével, hiszen voltaképpen az Egyesült Államok ismét a demokrácia globális őrzővédőjeként lépne fel, egyenesen visszarepítve a tengerentúli külpolitikát az Obama érába.

A három szervezet úgy véli, hogy az elnöki iránymutatás alapján utasítani lehetne az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy – a nemzetbiztonsági stratégia kiegészítéseként – dolgozzon ki egy több évre szóló nemzeti demokrácia stratégiát az amerikai és a globális demokrácia megerősítése és előmozdítása érdekében. Javasolják, hogy álljon fel egy hazai és külföldi választások tisztaságát biztosító központ (Center for Integrity in Elections), továbbá egy, a szabad újságírás és szabad véleménynyilvánítás nemzetközi támogatását célzó pénzügyi alap is. A Biden-adminisztrációnak továbbá prioritássá kell emelnie a korrupció elleni küzdelmet, és törekednie kell a demokratikus kormányzást támogató gazdasági megállapodások megkötésére.

A cselekvési terv koordinálását az új, Nemzeti Demokrácia Tanács látná el, ahol a belpolitikai stratégiaalkotás, a külpolitikai irányítás és a demokrácia védelme összefonódhat. Ezzel voltaképpen az Egyesült Államokban egy újabb kormányzati csúcsszervezet jönne létre, és bár a dokumentum szerint globális cél a transzparens, inkluzív, demokratikus társadalom megerősítése a világban, valószínűsíthető, hogy ugyanezenen átláthatóságot nem követelik majd meg saját maguktól.

Azzal, hogy a kül- és biztonságpolitikát átitatnák a demokratikus értkékek védelmével, megnyílik az út a NATO szövetségi rendszerének teljes átpolitizálása előtt.

A jelentés külön említést tesz a katonai együttműködést aláásó autoriter országokról, melyek veszélyforrásként azonosít. A szervezetek szerint India, Törökország, Magyarország, Lengyelország, Brazília és a Fülöp-szigetek „gyenge demokratikus alapokkal rendelkeznek”, és félő, hogy az ezen országokban tapasztalt „demokratikus visszacsúszás” lehetőséget teremt a szövetségi rendszer ellenfeleinknek, hogy kiaknázzák a nézeteltéréseket. Ezért stratégiai célkitűzés, hogy a fent említett partnerországok esetében a kapcsolatok fenntartásának minden esetben együtt kell járnia a demokratikus normák számonkérésével, vagyis az Egyesült Államok a szövetségi rendszeren belül is beleszólna más országok belügyeibe.

A készítők a veszélyforrásként azonosított országok belpolitikai fejleményeiről civil szervezetekkel is konzultáltak, ez derül ki az anyaghoz csatolt mellékletekből. Azonban egyetlen egy magyarországi NGO, illetve annak vezetője szerepel a listán: Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A Freedom House nemrég kiadott jelentése után ismét olyan dokumentum született, mely az objektív és érvekkel alátámasztott helyzetértékelés helyett egyoldalú képet fest le hazánkról, és újabb frontvonal megnyitását helyezi kilátásba. Ezúttal azonban az ellentétek nem a megszokott diplomáciai csatornákon, illetve a nemzetközi szervezeteken belül ütköznek majd ki, hanem a nemzetközi védelem- és biztonságpolitikai kapcsolatokon keresztül, ami így akár a NATO-n belüli együttműködést is gyengítheti.

VilágHelyzete nyomán, Balassa Endre Bálint

Hungary First

Kiemelt kép: Joan Wong/economist.com

Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
„A cél a legtöbbször a csoport bomlasztása (...) Ezt a módszert alkalmazta a titkosszolgálat 2006-ban is
„A cél a legtöbbször a csoport bomlasztása (…) Ezt a módszert alkalmazta a titkosszolgálat 2006-ban is

50 éve lőtték fel a világ első űrállomását

Kónya-Hamar Sándor: "Fehérkönyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról"
Kónya-Hamar Sándor: “Fehérkönyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról”

Close