KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Dmitrij Trenin: Nem „kerek” az amerikaiak meglátása a moszkvai terrortámadással kapcsolatban

A péntek esti, Moszkva külvárosában, a Crocus City Hall koncerthelyszínen elkövetett szörnyű terrorcselekmény – amely a cikk írásakor több mint 130 halálos áldozatot követelt – talán még inkább megrázta Oroszországot, mint a 2002-es, a moszkvai Dubrovka színházban elkövetett hasonló támadás.

Ez a legutóbbi rémtett minden bizonnyal nagy hatással lesz az orosz emberek tudatára és az orosz nemzet közbiztonságára. Moszkva külpolitikájában is komoly változásokat eredményezhet, attól függően, hogy milyen eredménnyel zárul a támadás hátterének vizsgálata és kitervelőinek felkutatása. Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megállapításai és következtetései rendkívül nagy téttel bírnak, nem kétséges, hogy a annak hihetetlenül alaposnak kell lennie.

Az amerikai kormánynak az Iszlám Államhoz való kapcsolatra vonatkozó verzióját az orosz tisztviselők és kommentátorok szkeptikusan fogadták. Először is meglepte őket, hogy Washington milyen gyorsan – gyakorlatilag perceken belül – ujjal mutogatott a csoportra (ISIS). Ami szintén felkeltette az orosz megfigyelők figyelmét, az az volt, hogy az Egyesült Államok egy ISIS-hez köthető hírportálra hivatkozott, amely magára vállalta a bűncselekmény elkövetését. Normális esetben minden ilyen forrást alaposan ellenőriznek. Ezúttal azonban nem ez történt. Az oroszországi elemzők azt is megjegyezték, hogy az amerikai szóvivők azonnal és előzetes utánajárás nélkül kijelentették, hogy Ukrajnának semmilyen köze nincs a terrorcselekményhez.

Ez is érdekelheti:  Russia Today főszerkesztője: Ez nem ISIS támadás volt

Az amerikai verzióval szembeni további kritikák közé tartozik a támadás stílusa (nem hangzottak el politikai nyilatkozatok vagy követelések); az egyik elfogott támadó beismerése, hogy pénzért lőtt ártatlan emberekre; és az a tény is, hogy azt nem öngyilkos akciónak tervezték. Számos szakértő rámutatott, hogy az ISIS messze van a fénykorától, és hogy az orosz erők már évekkel ezelőtt szétverték központi elemeit Szíriában. Ezek a tényezők lehetővé tették, egy hamis zászlós támadásról szóló verzió felvetését.

Ukrajna, hűen a formájához, és egyedül a világ nemzetei között, azt hangoztatta, hogy a Crocus City-i atrocitás az orosz titkosszolgálatok által végrehajtott művelet volt, amelyet a politikai rendszer további szigorításának és egy új mozgósítási hullámnak a megkönnyítése érdekében hajtottak végre. Ez az egyértelműen képtelen értelmezés sok orosz fejében a régi közmondást idézte fel: „hazudik, hazudik, ég a nadrágja”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton a nemzethez intézett ötperces beszédében tartózkodott attól, hogy a Kreml saját verzióját elénk tárja. Szavai és viselkedése nyugodt volt, de kijelentéseinek hangvétele szigorú. A támadás mögött állók „meg lesznek büntetve, bárkik is legyenek és bárhol is legyenek” – jelentette ki az elnök. Putyin gondolkodásának irányát az a két tény – és nem feltételezés – árulta el, amelyet felhozott: hogy a terroristákat, miután elmenekültek a támadás helyszínéről, nem messze (kb. 100 km-re) az ukrán határtól fogták el, és hogy „információink” szerint át akartak jutni a határon Ukrajnába, ahol „kapcsolataik vannak”.

Ezen a ponton semmi sincs szilárdan megalapozva. Az orosz nyomozás eredményei rendkívül fontosak lesznek. Ha Moszkva arra a következtetésre jut, hogy a támadást az ukránok – mondjuk a GUR katonai hírszerző ügynökség – találták ki, tervezték és szervezték meg, akkor Putyin nyilvános figyelmeztetése logikusan azt jelentené, hogy az ügynökség vezetői nem csupán „legitim”, hanem kiemelt célpontok lesznek Oroszország számára. Mivel egy ilyen súlyú támadáshoz szinte biztosan szükség lett volna Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyására, feltehetően megszűnik az a „garancia”, amelyet Putyin informálisan adott külföldi vezetőknek (köztük Naftali Bennett akkori izraeli miniszterelnöknek), miszerint Oroszország nem veszi célba személyesen Zelenszkijt. Ha ez így lenne, Moszkva megszüntetné az egyik legfontosabb, saját maga által felállított korlátozó tényezőt – hogy nem nyúlhat Kijev felső vezetéséhez.

A Crocus City terrortámadás látszólag egy sémába illeszkedik. A háttérben az áll, hogy Ukrajna fokozta a tüzérségi és dróncsapásokat a közös határon fekvő orosz régiók civil lakossága ellen, valamint az orosz falvak elleni (eddig mind meghiúsult) rajtaütési kísérleteket. Ennek eredményeképpen több orosz civil meghalt vagy megsebesült, és több ezer gyermeket evakuáltak biztonságos helyre. Számos elemző arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna a „puha” polgári célpontokra összpontosítva az orosz lakosság moráljának aláásására törekedett a március közepén tartandó elnökválasztás előtt, a választások után pedig az ország belső stabilitásának megterhelése lehetett a célja.

Ami a koncertteremben történt mészárlást illeti, egy másik szempont is szerepet játszik, mégpedig: az ISIS bűnrészességéről szóló amerikai verzió és a tádzsik állampolgárok felhasználása a támadás végrehajtásához az Oroszországon belüli etnikumok közötti feszültségek szítása lehet a szláv többség és a helyi és bevándorló muzulmán kisebbségi lakosság között.

Mindez együttesen megerősíti azoknak az oroszországiaknak az érvelését, akik már régóta ragaszkodnak ahhoz, hogy Ukrajna – jelenlegi ultranacionalista vezetése alatt – egy terrorista állam, és hogy Oroszország egyszerűen nem tűrhet el egy ilyen rendszert a határain. Sok orosz úgy véli, hogy a tűzszünetről vagy a tárgyalásokról szóló beszédek felemlegetésének véget kell vetni. Oroszországnak teljes győzelmet kell aratnia – különben folyamatosan a szomszédban hatalmon lévő terroristák fogják feszültségben tartani, akiket az ország nyugati ellenfelei támogatnak és védenek. Ha a vizsgálat eredményei megerősítik, hogy Ukrajna állt a Crocus City-i mészárlás mögött, akkor Oroszország háborús céljait jelentősen ki kell terjeszteni, és a konfliktus intenzitása is jelentősen nőni fog.

Egy dolgot azonban fontos megjegyezni

Az ukrajnai háborút az oroszok nem tekintik Ukrajna elleni háborúnak.

Inkább az USA vezette Nyugat elleni harcnak tekintik, amely Ukrajnát faltörő kosként használja, hogy „stratégiai vereséget” mérjen Oroszországra. Érdekes, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője éppen a múlt héten ismerte el először nyilvánosan, hogy a „különleges katonai művelet” valójában már háború. Azzá vált – mondta – a Nyugat konfliktusba való bevonása miatt.

Ha tehát valóban megállapítható Ukrajna bűnrészessége a pénteki terrortámadásban, az legalábbis arra utal, hogy az USA tudott róla, és de facto jóváhagyta azt. Ezzel kapcsolatban többen is kiemelték már a GUR vezetőjének, Kirill Budanovnak és Victoria Nuland leköszönő amerikai külügyminiszter-helyettesnek a közelmúltban elhangzott figyelmeztetéseit arról, hogy a közeljövőben „kellemetlen meglepetések” várnak Oroszországra.

Ez is érdekelheti:  Süllyed a hajó? - Victoria Nuland lemond és kivonul a politikából

Így egyre hitelesebbé válnak Oroszország saját figyelmeztetései arról, hogy NATO-országok repülőtereit fogja támadni, ha azokat az ukrán légierő használja, és hogy megsemmisíti a francia (vagy bármely más NATO-) csapatkontingenst, ha azokat Ukrajnába küldik. A konfliktus eszkalálódása – amelyet eddig leginkább a nyugati lépések irányítottak, minden alkalommal egy fokozattal emelve a tétet, Oroszország pedig (nem)híresen „önmérsékletet tanúsított” – potenciálisan frontális összeütközéshez vezethet.

Kivéve persze, ha Washington egy ponton úgy dönt, hogy elég volt, túl veszélyes az, ami történik, és hogy Oroszországgal ellentétben az ukrajnai konfliktus nem létfontosságú az Egyesült Államokra – vagy akár az európai dominanciájára – nézve.

Eredeti cím:Dmitry Trenin: The American explanation for the Moscow terror attack doesn’t add upA szerzőről: Dmitrij Trenin a Közgazdasági Felsőiskola kutatóprofesszora és a Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének vezető kutatója. Tagja az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának (RIAC).Szolgált a Szovjetunió és az Orosz Föderáció fegyveres erőinél, összekötő tiszt volt a németországi (Potsdam) Szovjet Erők Csoportja külkapcsolati osztályán; a Katonai Intézet adjunktusa; a Szovjetunió küldöttségének alkalmazottja a nukleáris és űrfegyverekről szóló genfi ​​szovjet-amerikai tárgyalásokon; A NATO War College (Róma) tudományos főmunkatársa. 2008 és 2022 között a Carnegie Moscow Center igazgatója volt.Trenin több mint 10 könyv és monográfia szerzője Oroszországban, az Egyesült Államokban, Németországban, Kínában és más országokban.Tudományos érdeklődési köre: transzatlanti és eurázsiai biztonság, nemzetközi kapcsolatok, orosz külpolitika, geopolitika és globalizáció, valamint a posztszovjet Eurázsia.Fordította: a Nemzeti InternetFigyelő csapataNemzeti InternetFigyelő (NIF)Kiemelt képen: Vlagyimir Putyin orosz elnök gyertyát gyújt a Crocus City Hall koncerthelyszínén történt terrortámadás áldozataira emlékezve a nemzeti gyász napján Oroszországban. © Mikhail Metzel / POOL / Sputnik 

Kapcsolódó cikkek

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük