Hirdetés

Czeglédi Andrea: Újra – Húsvét előtt a világ…

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Nagyhét van ismét és a világ még mindig a Megváltásra vár. Furcsa, zavaros időket élünk, az emberiség megtévesztett nyájként kavarog a hazugságok hálójában, és közben egyre nő a gyűlölet, az erőszak. Ijesztő ez még azoknak is, akik előre látták, tudták, hogy mi következik, hiszen egy dolog tudni, és más dolog megtapasztalni, látni azt, ami most zajlik. Fiatal, szinte gyermeki énünk már sejtette, de naivságunk okán nem hittük – nem hihettük –, hogy esztelenül elszabadítanak egy járványt, amit aztán lehetetlen megállítani. És, abban reménykedtünk, hogy a múlt világháborúinak borzalmas emléke visszatántorítja az emberiséget egy következőtől. Nem így lett…

A sokak számára halálosnak bizonyuló vírust elszabadították azok, akik mérhetetlenül ostoba gőgjük okán úgy vélik, hogy tudatlan gyermekként belenyúlhatnak a Teremtésbe. Láthatóan kudarc volt ez az elképzelés, hiszen, azok, akik ezt a folyamatot elindították, mára képtelenek azt leállítani. Ám, ez sem volt elég figyelmeztetés az örök, Istennel is perelőknek. Magukat képzelve istennek, próbálják a bolygót és annak minden teremtményét uralni, kudarcukból sohasem okulva, maguk körül mindent lerombolva, megsemmisítve.

Most azonban, ezek a balgák odáig merészkedtek, hogy megint, mint történelmük során annyiszor, Istent próbálják legyőzni. Úgy vélik –, az új vatikáni irányzat véleményével megerősítve saját lázálmukat –, hogy Isten nem létezik, csupán az emberben. Tehát, ha legyőzik, megtörik, megölik az embert, legyőzik az Istent is. E cél elérésének érdekében minden, eddig elképzelhetetlen aljasságra képesek. Gyilkolásra buzdítanak, háborút, új világégést generálnak. Olyat, amin rajtaveszthet az emberiség.

Az egyszerű ember reménykedik és imádkozik, hogy az elkövetkezendő háború, ha már elkerülhetetlennek tűnik is, legalább két oldal, két „világ” harca legyen és ne ugyanaz az oldal irtsa szisztematikusan az emberiséget.

Hogy hol állunk mi, magyarok ebben a viharban? Éppen középen, egy kicsiny és törékeny fedezékben. Egy héttel ezelőtt egy csatát megnyertünk, de rengeteg áll még előttünk. Belső ellenségeink egy időre szűkölve, sebeiket nyalogatva visszavonultak, csak néha kapkodnak most menekülésük közben a lábikránk után. Nem értik – nem érthetik –, hogyan veszíthettek ekkorát. Nem érthetik, mert nem tudják, hogy mi lakozik bennünk, legbelül. A nemzeti öntudat és a hit megértése számukra lehetetlen feladat. Hogyan értenék meg azt, ami génjeinkbe vésődve létezik? Vesztésük óta elemezgetik, hibáztatnak, ócsárolnak és mutogatnak, de minden próbálkozásuk rendre kudarcba fullad. Hogyan is érthetnék? Hiszen, magukhoz viszonyítanak és a Nyugat ateistává züllött népeihez, akikhez mára – éppen nekik köszönhetően –, az elmúlt ezer év ellenére is alig van közünk. Nem látták, hogy itt milliók hittek és imádkoztak, és nem hiszik, hogy ez működött. Nem tudták, hogy itt nem pártra és pártok ellen voksoltak az emberek, hanem egy ideológia ellen küzdünk, a túlélésünk érdekében.

Most újabb csatát vívunk, hiszen külső ellenségeink folyamatos támadása közepette igyekszünk elkerülni egy háborút, amit erőszakkal provokálnak, és mindenáron igyekeznek minket is belerángatni. Talán szerencsénk lesz, talán nem… és minket is elér az esztelen pusztítás, aminek nyitányaként megszámlálhatatlan mennyiségű fegyvert szállítanak őrült nácik kezébe, a nácivá aljasult uniós vezetők is.

Nem biztató tehát, a jövő. Meglehet, hogy ez az utolsó Nagyhetünk, az utolsó alkalom a bűnbánatra, az őszinte imádságra, hogy újra csoda történjék, ami minden eddiginél nagyobb lesz. Ugyanis, valahogyan biztosan elnyerjük a Megváltást: vagy itt, a Kárpát-medencében vagy az Égi Hazában…

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások

toggle
%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás