Angela Merkel győzte meg Putyint arról, hogy ne vonuljanak Mariupol ellen

Angela Merkel győzte meg Putyint arról, hogy ne vonuljanak Mariupol ellen

Donyeck alatt a DNR egységei bekerítettek tízezer ukrán katonát. Mint a „Donbassz Szegodnya” tudósítója jelenti, ezt Nesztor Sufrics ukrán parlamenti képviselő közölte a „Nas” tévécsatorna egyik adásában.

Mint Sufrics elmondta: „2014-ben az ukrán volt a 21. legerősebb hadsereg a világon. Az első helyen az amerikai, a másodikon az orosz, a harmadikon pedig a török hadsereg állt. 2018-ra viszont, Porosenkó főparancsnoksága alatt nyolc hellyel visszacsúszott, a 29. lett. Most a 27.”

Sufrics elmondta a részleteit, hogy menekült az ukrán hadsereg, Oroszországon keresztül, Ukrajnába. Miután pedig Merkel rátelefonált Putyinra, a népfelkelőket Mariupol alatt megállították.

„Maguk fél év alatt hazavágták az ukrán hadsereget. Szétesett a Girkin (1) által szervezett katlanban. Akkor bekerítették egy tízezer fős elit alakulatunkat. Oroszország akkor folyosót nyitott a számukra, hogy, orosz területen keresztül, visszatérhessenek Ukrajnába. Aztán voltak a katlanok Izvarinó (2) és Ilovajszk (3) alatt. Majd volt az az áttörés, és Merkel volt az, aki rábeszélte Putyint, hogy Mariupol alatt állítsa le a DNR csapatait.(4)  Porosenkó összecsinálta magát, úgy ment el aláírni a minszki megállapodásokat. Amelyek azután megmentették Ukrajnát” – mondta a képviselő.

Megjegyezzük, hogy jelen pillanatban a német és az orosz vezetőt a minszki megállapodások végrehajtása foglalkoztatja.

Donbass Today

Megjegyzések:

(1)  Igor Girkin (aki inkább fedőnevén – Sztrelkov – ismert), a Donyecki Népköztársaság (DNR honvédelmi minisztere 2014 májusa és augusztusa között. Jelenleg a Hágában Oroszország ellen, a 2014 júliusában lelőtt maláj utasszállító ügyében folyó koncepciós per elsőrendű vádlottja.

(2)  Izvarinó – a Donbassz, illetve Oroszország közötti államhatár legfontosabb határállomása. 2014 nyarán súlyos, váltakozó szerencsével folyó csata folyt birtoklásáért, míg az ott létrejött katlanba zárt ukrán csapatok felszámolása után a Donbassz védői végleg birtokba vették.

(3)  Ilovajszk – fontos vasúti csomópont Donyecktől délkeletre. Heves, súlyos véráldozatokkal járó ütközet után, sikerült kiverni a városból az ukrán csapatokat. Ezzel pedig likvidálni a Donyecket kelet felől bekeríteni tervezett ostromgyűrűt. Ott, az ottani harcokban tűnt ki a város szülötte, a „Givi” fedő néven ismertté és szeretetté vált kiváló katonai vezető, Mihail Tolsztih, akivel 2017 februárjában merénylet végzett.

Az ezzel az összeomlás szélére jutott ukrán hadsereg veresége olyan súlyos volt, hogy a nemrég még harcias Petró Porosenkó kénytelen volt fegyverszünetet kérni.

(4)  A július elejétől megindult, elsöprő erejű ukrán offenzíva nyomán augusztus közepére a Donbassz helyzete kritikussá vált. Összeomlása az orosz vezetés terveit is veszélyeztette volna, ezért egyszeri, nagyszabású orosz katonai-műszaki segítség érkezett. A szárnyakat kapott néphadseregek ellentámadásba mentek át. Augusztus végére, szeptember elejére előrenyomultak, és felszabadították Novoazovszk városát, mely egyszerre szárazföldi illetve tengeri határállomás. (Ezzel a Donyecki Népköztársaság újra kijutott az Azovi-tenger partjára.) Onnan nyugat felé fordulva, nagy erővel törtek előre, és néhány nap alatt eljutottak a júniusban elfoglalt, 47 km-re lévő Mariupol határáig.

Addigra a juntának már nem csak a közigazgatása, de az ott állomásozó ukrán csapatok nagy része is elmenekült. A városba gyakorlatilag már csak be kellett volna vonulni, amikor Moszkvából jött az „megállj!” parancs. Azoknak a napoknak a történései közé tartozott, hogy a 2014. szeptember 5-én aláírt első minszki fegyverszünet, egy-két nap alatt felborult. Alighanem a néphadsereg Mariupol alatti megállítása, illetve a donyecki repülőtér felszabadítására indítandó hadművelet előkészületeinek a leállítása is feltétele volt annak, hogy – az első kísérlet után két héttel – szeptember 19-én mégiscsak aláírják a minszki fegyverszüneti megállapodást. (Ami egyébként napok alatt szintén felborult – a megállapodás csődje az év végére nyilvánvalóvá lett.)

Így Mariupol számára maradt az ukrán náci megszállók rémuralma, immár hetedik éve. A várost időközben úgyszólván bevehetetlen erődítménnyé építették ki, amit elfoglalni csak óriási pusztítások, véráldozatok árán lesz majd lehetséges (ha egyáltalán). Az ukrán csapatok ott is konszolidálták magukat, és a hamarosan megindított ellentámadásukkal a város és az orosz határ közötti távolság mintegy felére visszaszorították a néphadseregeket. A város repülőterén épült ki Ukrajna talán legrémületesebb börtön- és koncentrációs tábor komplexuma. És szó van egy formailag ukrán, gyakorlatilag amerikai támaszpont létesítéséről is, a város közelében. Ami állandó viták, konfliktusok forrásává válhat a Krímnek a Nyugat által el nem ismert orosz státusza miatt – minthogy az Azovi-tenger csak az immár orosz felségterületté vált Kercsi-szoroson át közelíthető meg.

NewsFront

Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Holland pénzből járatja le hazánkat a HVG

ÁVH-t idéző botrány a szegedi városházán! (videó)
ÁVH-t idéző botrány a szegedi városházán! (videó)

Istentiszteleten emlékeznek meg Horthy Miklós kormányzó úr halálának 64. évfordulójáról
Istentiszteleten emlékeznek meg Horthy Miklós kormányzó úr halálának 64. évfordulójáról

Close