Bánó Attila: Kaméleonoknak nem áll jól a Bocskai-öltöny
A magyar történelem során a bocskai viselet mindig is többet jelentett puszta ruhadarabnál: a nemzeti öntudat, a tartás és a haza iránti hűség jelképe volt. Bánó Attila legfrissebb elemzésében rávilágít arra az álszent jelenségre, amikor a politikai köpönyegforgatók és a külföldi érdekeket kiszolgáló „kaméleonok” magukra öltik e patinás viseletet, remélve, hogy a külsőség elfedi a belső tartalom hiányát. A Toll és Igazság publicistája kíméletlen őszinteséggel mutat rá: a nemzeti jelképek bitorlása nem tesz senkit hazafivá, sőt, csak még élesebben rávilágít az illető hiteltelenségére.
***
A lezajlott országgyűlési választások eredménye nem töltötte el örömmel a nemzeti tábor szimpatizánsait, bár a gyászos esemény fájdalmát némileg enyhítette, hogy a Demokratikus Koalíció (a kétfarkú kutyásokkal együtt) eltűnt a süllyesztőben. Nincs különösebb jelentősége, hogy mit mondott Dobrev Klára a DK elnöke a választás estéjén tartott beszédében, de szóvá tett valamit, ami továbbgondolásra késztetheti a magyar embert. Ami megütötte a fülemet, az a Magyar Péternek szóló, Bocskai-öltözékkel kapcsolatos üzenet volt. Klára asszony ugyanis óvta a leendő miniszterelnököt, hogy ismét Bocskait öltsön magára, mivel szerinte ez az öltözék „megosztja” a magyar embereket. Nyilván nem úgy, mint a pufajka, amely képes egyesíteni a világ proletárjait.
Magyar Péter Bocskai-öltönyben való megjelenéseit magam is kifogásoltam, mert az efféle külsőségekkel olyan nemzeti érzelmekre próbált hatni, amelyekhez neki, a globalista Európai Néppárt lekötelezettjének nem sok köze van. Tudjuk, a Tisza-vezér a rendezvényein ügyelt a külsőségekre. Szorgalmasan lengette a magyar zászlót, nemzeti szólamokat hangoztatott, s olykor vitézkötéses Bocskai-öltönybe, illetve egyéb, magyaros ruhákba bújt. Már csak a magasba tartott kereszt hiányzott a repertoárból, amikor tavaly, Húsvét alkalmából a Szent István Bazilika előtt a „magyar feltámadásról” szónokolt. Efféle hatásvadászatra soha nem volt szüksége Orbán Viktornak és nemzetpárti politikustársainak.
A DK elnök asszonyának megjegyzésére a Magyaros ruházat Debrecen nevű kereskedés vezetője is reagált. A Facebookon az alábbi bejegyzést adta közre:
„Tisztelt Dobrev Klára! Felháborítónak tartom, hogy gúny tárgyává teszi a Bocskai-ruhát. Ez a viselet a magyar öntudat és a tiszteletadás szimbóluma, nem pedig politikai céltábla. Egy nemzeti politikustól elvárható lenne, hogy tisztelje a magyar tradíciókat.”.
Jórészt egyetértek a bejegyzéssel. Mivel a DK vereségéből az elnök asszony gyorsan levonta a megfelelő tanulságot, és lemondott, ezért diszkréten csak annyit jegyzek meg, hogy őt inkább nemzetközi politikusnak tartom, semmint nemzetinek. Továbbá felhívom szíves figyelmét arra, hogy nem csak a Bocskai-öltözék „megosztó”.
Rendkívül megosztóak a történelmi Magyarországot ábrázoló térképek, a Szent Korona, a Magyar Köztársaság koronás címere, az 1956-os lyukas zászló, a gróf Tisza István minapi, 165. születésnapjára (április 22.) való emlékezés, és még sok hasonló dolog, aminek a felsorolására itt nem vállalkozhatunk. Maradjunk azonban a Bocskai-öltözéknél, amely a ma is tevékenykedő legitim Vitézi Rendnek is hagyományos viselete. A Lovagrendek Nemzetközi Bizottsága által elismert és bejegyzett, vitéz Habsburg-Lotharingiai József Károly főkapitány által vezetett Vitézi Rend tagjai különös előszeretettel viselnek Bocskai-öltönyöket. Mivel e nagy múltú szerveződés történelmi küldetésétől a globalista, balliberális oldalt kirázza a hideg, ezért rá kell mutatnom: a Rend tevékenységének nem az a lényege, hogy a tagjai magyar ruhákban, vitézi jelvénnyel a mellükön parádéznak − bár ez része a hagyományőrzésnek −, hanem mindenekelőtt az, hogy életben tartják a nemzet védelmével, megtartásával kapcsolatos hazafias szellemiséget.
Erre a szellemiségre különösen nagy szükségünk van manapság, amikor félelmetes erők dolgoznak az európai nemzetek szuverenitásának gyengítésén. A magyar nemzetnek − Brüsszel háborúpárti irányvonalának „hála” − ma már katonai fenyegetéssel is számolnia kell. Fegyverforgatáshoz szokott őseinkben élt a sokat emlegetett magyar virtus, ezért gond nélkül szembeszálltak a támadó ellenséggel. Napjainkban azonban újból tanulnunk kell a leckét.
Az igazi veszélyt egyelőre azok jelentik, akik kifinomult eszközökkel fenyegetik a magyarság nemzeti létét, keresztény hagyományait.A balliberális média, a globális tájékoztatási, hírközlési, szórakoztatási eszközök, a tanintézetekbe beférkőzött baloldali métely főként a fiatalok gondolkodását, látásmódját befolyásolják annak érdekében, hogy minél jobban eltávolodjanak nemzetüktől, családjuktól, hagyományaiktól. Ennek súlyos nyomait láttuk a lezajlott országgyűlési választások eredményében. Mit is mond nekünk a Bocskai-öltöny? Nos, ez nem csak egy ruhadarab. Történelmi üzenete van, továbbá kifejezi, hogy viselője egészséges nemzettudattal rendelkezik, és bátran kiáll hazafias nézetei mellett. Persze kaméleonok is bújhatnak ilyen öltözékbe. Ezért is érdemes észben tartani a mondást: nem a ruha teszi az embert.
Magyar emberek bátran hordhatják a Bocskait. Aki viszont csak a látszat kedvéért ölti magára, az nem lesz különb ettől. Az marad, aki volt: képmutató.
