Vasárnap délután több ezren gyűltek össze a Terror Háza Múzeum előtt, hogy tiltakozzanak Schmidt Mária főigazgatói megbízatásának megszüntetése és az intézmény átmeneti bezárása ellen. A demonstrációt Bayer Zsolt, Bencsik András, Huth Gergely és Szentesi Zöldi László hirdette meg. A felszólalók egyértelművé tették: a Terror Háza a magyar nemzet elidegeníthetetlen tulajdona, és nem engedik, hogy a Tisza-kormány átírja a nemzeti emlékezetet. Schmidt Mária üzent: „Ha nem tetszik nekik a Terror Háza, csináljanak maguknak egy másikat!”
„Az intézmény fájdalmat ébreszt a kommunistákban”
A rendezvényt Nagy Feró produkciója nyitotta meg, aki az „Utálom az egész XX. századot” című dalt játszotta el – számol be a Magyar Nemzet.
A rendezvény első felszólalója Bencsik András volt, aki arról beszélt: az elmúlt 100 évben háromszor rontottak rá a kommunisták a magyarokra.
1956-ban – a forradalom azóta is a szabadság és a függetlenség csillaga.
2006. október 23-án – álarcos rendőrök rontottak a békés tüntetőkre.
Most, a 70. évfordulón – „itt vannak az újkommunisták, ugyanazt akarják, mint az elődeik”.
„Szabadságot a politikai foglyoknak! Nem engedjük, hogy az újkommunista csőcselék beszennyezze ’56 évfordulóját!”
– mondta Bencsik András.
„Előbb-utóbb mindenkinél elszakad a cérna”
Szentesi Zöldi László újságíró, a Szamizdat főszerkesztője szerint Magyar Péter nem tud és nem is akar gátat venni az ország kiárusításának.
„Előbb-utóbb mindenkinél el fog szakadni a cérna, előbb-utóbb Magyar Péter magára haragítja az egész országot” – jelentette ki. Hozzátette: addig türelem szükséges, a nemzeti oldalnak újra kell építenie magát, fiatalokat kell toborozni, hogy ne csak sokan legyünk, de elegen is.
Menczer Tamás: „Büszkék lehetünk az elmúlt 16 évre”
Menczer Tamás az Orbán-kormány eredményeinek felsorolásával kezdte beszédét. Kijelentette: a tavaszi választáson a választók másképp döntöttek, ezt ők tudomásul vették.
„Mi ezért nem szoktuk leszidni a választókat, azt a Tisza csinálja”
– mondta Menczer, hozzátéve: a döntést elfogadták, a hibákból pedig tanulni fognak.
Menczer hosszasan sorolta a Tisza hazugságait – a 480 forintos üzemanyagártól az iskolakezdési támogatásig. Kiemelte:
„Mi büszkék vagyunk a nemzeti színekre, nekünk ez a hazánk, nem az ideiglenes állomáshelyünk. A mi identitásunkat nem a Csipkejózsika határozza meg, hanem a piros, a fehér és a zöld.”
Huth Gergely: „Féljenek csak, mert mi nem felejtünk”
Huth Gergely szerint Magyarék félnek a bűnük árnyékától. Úgy véli, a köztük és az eredeti bolsevikok között nem sok különbség van – maximum annyi, hogy ezekbe a másolatokba még kevesebb tisztesség szorult.
Emlékeztetett: amikor Orbán Viktor 2002-ben átadta a Terror Háza Múzeumot, azt mondta: a kommunisták azt hitték, a múltat végképp eltörölhetik, ez a múzeum a bizonyíték arra, hogy nem sikerült nekik.
Huth azt is hangsúlyozta: hiába erőlködnek, ahogy eddig, úgy végül ezúttal is az igaz magyar embereké lesz a döntő szó. Majd üzent Tarr Zoltánnak:
„Joggal félnek, féljenek csak, mert mi nem felejtünk.”
„A múlt egyetlen darabját sem szabad végképp eltörölni, mert ha eltöröljük, újra átélhetjük, amit az elődeink, és a bűneiket is újra elkövethetjük.”
Bayer emlékeztetett: a Terror Házát már az elejétől hevesen támadták és ellenezték. Bajuk volt a pengefallal, az elnevezéssel is. Mint mondta, Kovács László akkori MSZP-elnök a megbékélés és az emlékezés házává kívánta tenni az épületet.
„Már akkor azon gondolkodtam, hogy a tízmillió hullát gyártó nácikkal, a százmillió hullát gyártó kommunistákkal milyen alapon szeretne bárki is megbékélni, kiegyezni”
– fogalmazott Bayer Zsolt.
A publicista szerint a kommunisták és azok szellemi örökösei akarják a kezdetektől eltüntetni a múzeumot. Majd így zárta beszédét:
„A Terror Háza a miénk és meg fogjuk védeni. Történjék bármi, ez az épület ugyanaz marad, ami most, legfeljebb visszaépítjük, eredeti formájában.”
Bayer egy apró változtatást is javasolt: szerinte a 21. század szörnyideológia-gyártói levonták a következtetést – ma már nem kell hullahegyeket gyártani. Elég eltüntetni a hagyományt, a nemzeti identitást, a vallási identitást, és legvégül a nemi identitást is. Bayer szerint ennek is szentelni kell majd egy szobát az épületben.
Schmidt Mária: „Ha nem tetszik nekik, csináljanak maguknak egy másikat!”
Schmidt Mária szerint azért fontos a Terror Háza, mert kimondja az igazat arról, hogy kik voltak a tettesek a 20. században, és mit tettek. Elmondja azt is, hogy a nemzet milyen áldozatokat hozott a szabadságáért.
A történész hangsúlyozta: a Terror Háza egyik legnagyobb sikere, hogy elindította a vitát, a szembenézést, hogy mi történt velünk. Ebből pedig szerinte az egész társadalom profitált.
„A múzeum azt is megmutatja, hogy a traumák mellett ott volt a hősiesség, az emberek életereje. A kiállításnak az a fő üzenete, hogy a magyarok szabadságszerető emberek, nem bírnak szabadság nélkül élni, és elképesztően nagy áldozatokat is képesek hozni a szabadságért”
– hangsúlyozta.
Schmidt Mária arra is emlékeztetett: a miniszter szerint „független szakértők” nézik át a múzeumot, és eldöntik, mi maradhat.
„Ezt a süket dumát már túl jól ismerjük a szakértőkről. Nincs jelentősége, hogy mit hablatyolnak a történelemhamisításról, mert ezzel elárulják, hogy szerintük még mindig létezik egy kánon, és minden más hamisítás. Több mint ötven évig ők mondták el, ők értelmezték a múltat, ez a múzeum véget vetett ennek, erre vagyok a legbüszkébb”
– jelentette ki Schmidt Mária.
Majd így folytatta:
„Ha nem tetszik nekik a Terror Háza, csináljanak maguknak egy másikat!”
A történész úgy fogalmazott: nem tudna méltóbb emlékhelyet elképzelni, mint a Terror Háza hősök fala. Ezt arra reagálva mondta, hogy Magyar Péter szerint nincs méltó ’56-os emlékmű.
„Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak”
– fogalmazott Schmidt Mária.
Ifj. Lomnici Zoltán: „Egyértelmű hatalmi üzenet”
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy értékelte: amikor Tarr Zoltán leváltotta Schmidt Máriát, bezáratta a múzeumot, és intézményi átvilágítást rendelt el, egyértelmű hatalmi üzenetet fogalmazott meg: ezentúl ők kívánják diktálni, milyen történelmi narratíva jelenhet meg a Terror Háza falai között.
Lomnici szerint bár a széles körű felháborodás hatására gyors meghátrálás következett – keddi újranyitást, egy ingyenes hetet és a kiállítás érintetlenségét ígérve –, a politikai szándék világos maradt.
Az elemző emlékeztetett: a budapesti Andrássy út 60. szám alatti épület sötét történelmi szimbólum. 1944 telén, a Szálasi-rezsim idején a Nyilaskeresztes Párt központja, a hírhedt „Hűség Háza” volt, majd 1945 és 1956 között a kommunista államvédelem rendezte be itt a rettegés központját. Egyetlen épület, amely két totalitárius terrornak adott otthont.
Lomnici szerint a tüntetők olvasatában ez a markáns, a nemzetiszocialista és a kommunista rémtetteket egyenrangúként kezelő történelmi koncepció szálka mind a brüsszeli fősodor, mind a Tisza Párt szemében.
„Ebben az épületben ugyanis a történelem tapintható: megmaradtak a pincerendszer sötét zárkái, a vallatószobák, az áldozatok névsora, és az úgynevezett »Átöltöző« terem, amely egy hátborzongató történelmi ténnyel szembesít: a nyilas pribékek jelentős része 1945 után egyszerűen átöltözött az ÁVH egyenruhájába, és folytatta a kegyetlenkedést. Itt az elkövetőknek nevük, a kommunista terrornak pedig arca van”
– mondta az alkotmányjogász.
Mi következik?
A kormányzat időközben bejelentette, hogy a múzeum a jövő héten újra megnyithatja kapuit. A szervezők azonban a demonstráció megtartása mellett döntöttek – álláspontjuk szerint a kialakult vita már túlmutat a főigazgatói megbízás ügyén, és a kommunista, valamint a náci diktatúrák emlékének megőrzéséről, továbbá a Terror Háza jövőbeli kiállításáról is szól.
A nemzeti oldal nem felejt. És nem engedi, hogy a Tisza-kormány átírja a nemzeti emlékezetet.
