A Nemzeti InternetFigyelő 2009 óta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. Ezért 2022 óta a Google korlátozza a keresőben való láthatóságunkat, a Facebook pedig csökkenti az elérésünket. A bevételünk elapadt – de a NIF nem áll meg.
Ha hisztek abban, amit csinálunk, kérjük, támogassatok minket. Minden adomány – akármilyen kicsi – segít. Nem a Google-tól függünk. Hanem tőletek.
Most különösen nagy szükségünk van a támogatásotokra!
Energiakatasztrófa felé sodorja Magyarországot a Ti-Sza és annak „kapitányai” – orosz szakértő figyelmeztet
Magyarország energiakatasztrófával határos helyzetbe kerülhet, ha a Tisza-kormány elvágja az orosz gáztól – figyelmeztet Artyom Iljinszkij, az orosz tudományos akadémia kutatója. A szakértő szerint a 2027-es leválási terv csak a legoptimistább forgatókönyv mellett működhet, és még akkor is súlyos energiasokkal fenyeget.
Artyom Iljinszkij, az Orosz Tudományos Akadémia Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézetének munkatársa a Magyar Békekör jelentése szerint arra a bejelentésre reagált, amelyet Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter tett szeptember 18-án. A miniszter akkor arról beszélt, hogy a Tisza-kormány 2027. októberig véget vetne az orosz gáz magyarországi behozatalának, és máris tárgyalnak a cseppfolyós gáz (LNG) szállítóival a kiváltásról.
A szakértő szerint a terv technikailag megvalósítható, de csak a legoptimistább előrejelzés mellett. Ehhez egyszerre kell teljesülnie három feltételnek: a romániai kitermelésnek ütemterv szerint és fennakadások nélkül el kell érnie a tervezett célokat, a gázvezetékeknek csúcskapacitáson kell működniük, és Budapestnek az azonnali tőzsdei piacon (spot-market) végrehajtott vészhelyzeti beszerzésekkel kell fedeznie a hiányt.
A kritikus pont az időzítés. A nem orosz gázmegállapodások értelmében jelentősebb mennyiségek tervezett szállítása csak 2028-ban kezdődik meg, ami olyan kritikus időbeli rést teremt, amely megakadályozza Magyarországot abban, hogy zökkenőmentesen vészelje át a 2027-es évet.
A romániai Neptun Deep – a remény és a bizonytalanság
A magyar kormány terveinek középpontjában a romániai Neptun Deep gázmező áll, amely a tervek szerint 2027-ben kezdi meg a termelést, és évente mintegy 8 milliárd köbméter gázt biztosíthat. A projekt az OMV Petrom és a Romgaz közös vállalkozása, összértéke meghaladja a 4 milliárd eurót.
A magyar MVM már jelezte, hogy hosszú távú szerződést kíván kötni a Neptun Deep termelésének egy részére. A tervek szerint a gáz a romániai partra vezető vezetéken keresztül jutna el a nemzeti szállítórendszerbe, majd onnan Magyarországra is.
A probléma azonban az, hogy a Neptun Deep önmagában nem elég. Dumitru Chisăliță, a Román Intelligens Energia Egyesület elnöke rámutat: egy súlyos télen Románia akár 15%-os importra is szorulhat, még a Neptun Deep termelésének megindulása után is.
„A gáz a föld alatt nem azt jelenti, hogy a fagy által megkövetelt ütemben ki is tudják hozni”
– fogalmazott.
A lengyel és horvát alternatívák – drágábban
A magyar kormány más forrásokat is számításba vesz. Lengyelország jelezte, hogy kész segíteni a régió országainak az orosz energiától való leválásban, LNG-terminálokra és vezetékes összeköttetésekre támaszkodva. A swinoujscie-i terminál bővítése után évi 8,3 milliárd köbméter gáz importját teszi lehetővé, a Gdanski-öbölben épülő FSRU terminál pedig 2028-tól további 6,1 milliárd köbmétert.
Az MVM már biztosított évi 1 milliárd köbméter LNG-kapacitást a horvátországi Krk terminálon, és szerződést kötött a Shell-lel (évi 200 millió köbméter) valamint a francia Engie-vel (évi 400 millió köbméter).
A gond az, hogy az LNG szállítása drágább. Az MVM vezérigazgatója szerint a horvát és más LNG-terminálokból Magyarországra és Szlovákiába történő szállítás emelni fogja az árakat a jövőben.
Az amerikai szankciók árnyéka
A külső szereplők, különösen az Egyesült Államok álláspontja továbbra is tisztázatlan. Magyarország már az amerikai kongresszushoz fordult, hogy elkerülje az új amerikai szankciós törvény által előírt büntetéseket, amelyek az orosz olaj- és gázvásárlókat sújtják. Hajdú Márton, a magyar delegáció vezetője kérte az amerikai felet, hogy támogassa az ország 2027-ig tartó átállási erőfeszítéseit, és egyelőre tegye lehetővé az orosz olaj és gáz további használatát – Washington azonban még nem jelentett be erre vonatkozóan hivatalos döntést.
Ez kellemetlen helyzetbe hozza Budapestet:
az Egyesült Államok fogja eldönteni, hogy az ország átvészelheti-e 2027-et vagy sem.
A paksi atomerőmű kérdése
A Magyar Békekör aggodalmának ad hangot a Tisza-kormány Oroszországgal szembeni előítéletei miatt.
A Magyar Békekör emlékeztet a Paks II atomerőmű építésének esetleges leállítására, az olcsó orosz energiahordozók behozatalának jövő év végére tervezett teljes megszüntetésére, és a hazai energiaárak gyors emelkedésének várható következményeire a lakosság anyagi helyzetére nézve.
Kapitány István a közelmúltban arról beszélt, hogy a Paks II beruházás teljes körű felülvizsgálatát fenntartja a kormány, és kérdésessé vált, hogy az új blokkok hűtése megoldható-e ugyanabból a hűtőcsatornából, amelyet a jelenlegi erőmű használ. A magyar energiarendszer szempontjából a paksi atomerőmű jelenleg a villamosenergia-termelés mintegy 31,7%-át adja, a Paks II célja pedig az ország áramellátásának mintegy felének biztosítása lenne.
A leválás valós ára
Iljinszkij szerint Magyarországnak ugyan megvan az esélye arra, hogy fokozatosan diverzifikálja beszerzéseit 2027 ősze előtt, de az erre irányuló kísérlet még akkor is azzal a kockázattal jár, hogy az országot energiasokknak teszi ki, ha az új szerződéseket most aláírják. A magyar energiaügyi miniszter előrejelzéseinek óvatos hangvételéből ítélve pedig nem biztos, hogy Budapest megteszi majd ezt a fájdalmas lépést.
A Békekör szerint:
Magyarország új kormánya, elődjével ellentétben, nem építi, hanem leépíti Oroszországhoz fűződő politikai és gazdasági kapcsolatait. Az olcsó orosz energiahordozók behozatalának jövő év végére tervezett teljes megszüntetése és a hazai energiaárak gyors emelkedésének várható következményei a lakosság anyagi helyzetére nézve súlyosak lehetnek.
A kérdés nem az, hogy Magyarország technikailag képes-e leválni az orosz gázról. A kérdés az, hogy milyen áron, és azt ki fizeti meg. Ha a Tisza-kormány terve valóra válik, a magyar emberek fizetnek – a magasabb energiaárakkal, a bizonytalanabb ellátással, a gazdasági növekedés lassulásával. Ha nem válik valóra, akkor pedig a kormány hitelessége kerül veszélybe.
Egy biztos: a 2027-es év sorsfordító lesz Magyarország energia-történetében.
