Európa lázad: háborúra készülnek, miközben a nép az utcán tüntet a megélhetésért
„Nem harcolunk a ti háborúitokban” – diákok, munkások és nyugdíjasok tüntetnek egész Európában, a vezetők pedig háborús előkészületekre költenek
Spanyolországban a lakhatási válság tízezreket vitt az utcára, Franciaországban 266 ezren tüntettek kedden, Németországban 45 ezer diák követelte, hogy ne háborúzzanak a nevében. Európa vezetői azonban nem hallgatnak a népre – háborús előkészületekre költenek, miközben a saját állampolgáraik megélhetési válsággal küzdenek.
Európa vezetőinek grandiózus tervei vannak: többet költeni fegyverekre, háborúra készülni, és szorosabbra húzni a nép nadrágszíját. Az embereknek azonban ennél sokkal közvetlenebb gondjaik vannak – hol lakjanak, hogyan tartsák meg a munkahelyüket, és hogyan biztosítsák a gyermekeik oktatását. Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és más EU-tagállamokban a látható és érezhető problémaözön az utcára hajtotta az embereket.
Az elmúlt hetekben lakhatási meneteket láttunk Spanyolországban, diáklázadásokat és közszférában dolgozók sztrájkolnak Franciaországban, valamint a katonai toborzás és az ipari leépítések elleni tüntetéseket Németországban. A bevándorlás tovább fokozta a lakhatás és a túlterhelt szolgáltatások miatti haragot, a sorkatonaság előre vetítése pedig a fiatal németeket arra készteti, hogy megkérdezzék: kinek a háborúit kellene megvívniuk?
A követelések különbözőek, de egy visszatérő ok közös: a kormányok nem hallgatják meg őket. A belpolitikai problémák előtérbe helyezése helyett az európai vezetők arra kérik a választóikat, hogy érjék be kevesebbel és vállaljanak több áldozatot, miközben milliárdokat költenek egy öngyilkos háború előkészítésére Oroszországgal szemben. Mindezt annak ellenére, hogy Moszkva és még Európa saját hírszerző szolgálatai is azt mondják, nincs közvetlen fenyegetés.
Spanyolország: kiárazva és elegük van
Spanyolország lakhatási válsága tízezreket vitt az utcára. Az évek óta tartó bérleti díj-emelkedés után egy 87 éves asszony kilakoltatása Madridban – aki 70 évig élt otthonában – gyújtóponttá vált azok számára, akiknek elegük van abból, hogy kiteszik őket az otthonaikból, miközben a kormány képtelen kezelni a lakhatási válságot.
Histórica manifestación hoy en Madrid contra los desahucios y por la vivienda digna. Impresionante. https://t.co/XURtxVrX3v
— Fonsi Loaiza (@FonsiLoaiza) October 3, 2026
A kilakoltatás tüntetéseket váltott ki egész Spanyolországban, amelyeket tömegmenetek és egy folyamatos tiltakozótábor jelenléte követett Madrid központjában. A parlament ezt követő elutasítása a bérlővédelmi intézkedésekről tovább szította a tüzet, és a múlt héten mintegy 50 városban tízezreket vitt az utcára.
Rompen el cordón e intentan asaltar el Palau de #Valencia. La Delegada de Gobierno envía allí a la policía a proteger sus instalaciones, pero en cambio les impide ser contundentes y con pocos medios. @_Laura_Garcia_P https://t.co/nLYWLV56bt
— Alerta Zeta | Sucesos 🇪🇸 (@AlertaZeta) October 3, 2026
A bérleti díjak Spanyolországban majdnem megduplázódtak az elmúlt évtizedben, mivel a bevándorlás által hajtott népességnövekedés folyamatosan meghaladta a lakásépítés mennyiségi tempóját. A népesség a migráció nélkül csökkent, azonban a migráció eredménye az, hogy az őshonos európai nemzetek lélekszáma drasztikusan csökken.
A nyomás még inkább látható Ceutában, Spanyolország észak-afrikai exklávéjában, ahol mintegy 72 ezren keltek át Marokkóból július végén egy olyan területre, amelynek körülbelül 84 ezer lakosa van. Bár a legtöbben visszatértek, ezrek maradtak a városban, ezzel túlterhelve a szálláshelyeket és a közszolgáltatásokat.
A lakosok az utcára vonultak, erősebb határellenőrzést és gyorsabb kitoloncolásokat követelve, azzal vádolva Madridot, hogy cserben hagyta őket. A tüntetések összecsapásokba torkolltak a rendőrséggel, miközben dühös helyiek lerombolták a rögtönzött migránstáborokat.
Franciaország: iskola bezárva
Franciaországot is egymást átfedő tüntetések tartják fogva a bérek, a kiadáscsökkentések, a közszolgáltatások és az iskolai körülmények miatt. Tanárok, egészségügyi dolgozók, tűzoltók és közlekedési dolgozók számos sztrájkban vettek részt az elmúlt hetekben, miközben egy kiteljesedő diákmezmozdulás iskolai oktatással szemben csúcsosodott ki, heves összecsapásokat eredményezve a diákok és a karhatalmi erők között.
Az iskolai tüntetések szeptember közepén kezdődtek, a diákok több tanárt, kisebb létszámú osztályokat, az elhanyagolt épületek javítását és egyszerűbb oktatási rendszert követelnek. Több ezer tanári állást szüntettek meg idén, és további leépítéseket terveznek jövőre.
Kedden mintegy 266 ezren csatlakoztak az országos tüntetésekhez. Több mint 6500 embert tartóztattak le három hét alatt, miközben több száz diák és rendőr megsérült, köztük egy 15 éves fiatal is, akinek leszakadt az egyik karja egy rendőrségi gránáttól, és egy 16 éves, aki állítólag elvesztette a látását az egyik szemére, miután gumilövedék találta el.
Ahogy az elégedetlenség fokozódott, erőszakos csoportok is rátelepedtek a tüntetésekre, buszokat gyújtottak fel, megtámadtak mentősöket és iskolákat rongáltak meg. Franciaország-szerte 24 iskolát gyújtottak fel vagy fosztottak ki.
Hasonló tüntetések kezdődtek a szomszédos Belgiumba is, ahol a diákok az oktatási reformok, a magasabb közlekedési költségek és a növekvő tandíjak ellen tiltakoztak. Liège-ben az iskolai blokádokat vandalizmus, gyújtogatások és letartóztatások kísérték.
Franciaország: a megszorítások folytatódnak
A diáktüntetések szélesebb körű tiltakozások után robbantak ki, amelyek hetek óta fogva tartják Franciaországot. A közszféra dolgozói a bérek és szolgáltatások utáni elvonások megszigorítása ellen tiltakoznak, amit a megnövekedett üzemanyagárak csak tetéznek.
2017 óta a közszféra bérei 5%-kal nőttek, míg a halmozott infláció elérte a 24%-ot. A kormány által javasolt 54 milliárd eurós (60,4 milliárd dolláros) költségvetési csomag, – amely kiadáscsökkentéseket és befagyasztásokat tartalmaz a nyugdíjakra és juttatásokra -, csak tovább mélyítette a feszültséget.
Más tüntetések is megkérdőjelezték az Ukrajnának nyújtott folyamatos finanszírozást, a tiltakozók szerint a pénzt kórházakra, oktatásra és alacsonyabb üzemanyagadókra kellene fordítani.
Több mint 20 városban külön gyűléseket is tartottak egy olyan törvényjavaslat ellen, amely a rendőrség erőszakos fellépésének joga – mint a fegyverhasználat a tömegekkel szemben – törvényességi védelmet élvezne, ami a kritikusok szerint megnehezítené a tisztek felelősségre vonását.
Németország: a gyárak leépítenek, a hadsereg nő
Németországban a munkások és diákok vonultak az utcára, miközben Berlin őrült katonai fejlesztést folytat az országban mindinkább elmélyülő ipari válság közepette, ahol több százezer ember veszíti el a megélhetését, és a fiatal férfiak a katonai sorozás kilátásával néznek szembe.
Szeptember végén mintegy 45 ezer diák csatlakozott a tüntetésekhez közel 100 városban és településen, „Nem harcolunk a ti háborúitokban” és „Oktatást, nem bombákat” feliratokkal.
A kormány eközben folytatja a fegyveres erők bővítését: több mint 260 ezer aktív katonára és 200 ezer tartalékosra akarja növelni 2035-ig a haderőt, összhangban Friedrich Merz kancellár „Európa legerősebb hagyományos hadseregének” megteremtésére irányuló megszállott elgondolásával.
A fiatal férfiaknak már most regisztrálniuk kell a lehetséges szolgálatra, de a politikusok a sorkatonaság visszaállítását sürgetik, ha az önkéntes toborzás nem éri el az eredményét.
A tüntetéseken túl az ellenállás a katonai szolgálat elkerülésére irányuló kérelmekben is megmutatkozik. Az idei év első nyolc hónapjában több mint 12 ezren kértek lelkiismereti okból mentességet – ez több mint háromszorosa a tavalyi év adatainak.
Több tízezer autóipari munkás is tiltakozott a nagyszabású leépítések és a gyárakat fenyegető veszélyek miatt. A Volkswagen például 100 ezer munkahely megszüntetését tervezi az autómárkáinak körében, míg más gyártók csökkentik a termelést vagy egyszerűen külföldre helyezik viszik a gyáraikat.
Németország ipari gondjait tovább súlyosbította az olcsó orosz energia elvesztése, amely segített versenyképessé tenni a gyártókat. A magasabb energiaköltségek, az amerikai vámok és a kínai verseny mára erősen szorongatják a vállalkozásokat, és fenyegetik az ágazatban a munkahelyeket.
A fegyvergyártóknak azonban Berlin prioritásai és a legújabb 108,2 milliárd eurós védelmi költségvetése jó üzletet jelentettek. Míg a Volkswagen részvényei több mint 75%-ot(!!) estek 2021-es csúcsukhoz képest, a Rheinmetall részvényei több mint 1100%-ot(!!) emelkedtek 2022 eleje óta. Az egyik Volkswagen-gyár még át is áll egy izraeli fegyvercég katonai felszereléseinek gyártására.
Több fegyvert és több félelmet
Még az égő utcák és a tiltakozások ellenére sem hagytak fel az aurópai vezetők a háborús terveik feladásával, és a kialakult kaotikus állapotok ellenére sem állítják le az ez irányú folyamatot.
Franciaországban Macron a keddi tömegtüntetéseket egy nukleáris rakétateszt nyilvánosságra hozatalával fejelte meg, közzétéve egy fényképet magáról, amin az látható, hogy a francia elnök háttal a kamerának figyeli a kilövést. Míg a választói jobb életkörülményekért tüntettek, az ő üzenete az volt, hogy Franciaországnak „megfélemlítőnek kell lennie a függetlenségéért cserébe”.
Németországban Merz és a NATO-főtitkár, Mark Rutte mosolyogtak és integettek a „gyilkosok” és „véres a kezetek” bekiabálások közben, miután a katonai szövetség átvette a Westfáliai Békedíjat a múlt héten. A ceremónián a tisztviselők a katonai erőt a béke alapjaként méltatták.
Ezek a prioritások Brüsszel költségvetési tárgyalásain is alakot öltenek. Németország és öt másik EU-tagállam a blokk következő költségvetésének csökkentését követelte, méghozzá úgy, hogy közben feláldozzák a gazdálkodók és a szegényebb régiók finanszírozását a folyamatosan növekvő katonai kiadások javára.
A nagy sietséget egy feltételezett jövőbeli orosz támadás fenyegetésével indokolják. Moszkva azonban ismételten tagadta az ilyen terveket, és még Finnország elnöke is elismerte, hogy hírszerző szolgálatai nem látnak közvetlen katonai fenyegetést.
Mindazonáltal az európai vezetők számára a hipotetikus konfliktus előkészítése, amelyre láttatva és hirdetve számítanak, továbbra is elsőbbséget élvez az embereket az utcára vivő, egyre halmozódó problémákkal szemben.
Szerző: Kiss Elvira
Kiemelt kép: RT kompozit. © Getty Images
Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.
#EurópaLázad #Tüntetések #HáborúsElőkészületek #Spanyolország #Franciaország #Németország #NIF
