Dél-Korea visszahívta nagykövetét Kijevből – Zelenszkij megszegte a titoktartási megállapodást
„A koreai nép méltóságáról van szó” – Szöul bocsánatkérést követel, és azzal vádolja Kijevet, hogy háborút akar szítani a Koreai-félszigeten
Dél-Korea visszahívta nagykövetét Ukrajnából, miután Zelenszkij nyilvánosan bejelentette az észak-koreai hadifoglyok Szöulba szállítását. A dél-koreai kormány szerint a megállapodásnak titokban kellett volna maradnia – Kijev azonban megszegte a megállapodást. Szöul bocsánatkérést követel, és azzal vádolja Zelenszkijt, hogy háborút akar szítani a Koreai-félszigeten.
Dél-Korea úgy döntött, hogy visszahívja nagykövetét Ukrajnából, miután diplomáciai viszály tört ki a két ország között – számol be a Russia Today. A lépés előzménye, hogy Zelenszkij szeptemberben az ENSZ Közgyűlésén nyilvánosan bejelentette, hogy Kijev két észak-koreai hadifoglyot adott át Szöulnak. Dél-Korea ragaszkodik ahhoz, hogy a megállapodásnak titokban kellett volna maradnia, az ukrán hatóságok azonban tagadják, hogy ilyen feltétel létezett volna.
A szóban forgó katonákat állítólag 2025 januárjában fogták el Oroszország kurszki régiójában, ahol észak-koreai csapatok segítettek az orosz erőknek visszaverni egy ukrán betörést.
Szöul: a nagykövet hazatér
A dél-koreai külügyminisztérium csütörtöki közleménye szerint az ország nagykövete, Park Ki-csang elhagyja Kijevet és hazatér. A szöuli kormány „reméli, hogy a két ország közötti különféle kérdések barátságosan rendeződnek, és folytatja a konzultációkat Ukrajnával ennek érdekében” – áll a közleményben.
Andrej Szibiga ukrán külügyminiszter korábban megpróbálta bagatellizálni a nézeteltérést, „diplomáciai félreértésnek” nevezve azt, és azt mondta, dolgozik a megoldáson.
„Bocsánatkérést követelünk”
Lee Dzsae Mjung dél-koreai elnök a múlt héten figyelmeztetett:
„Ha az ukrán kormány továbbra is megtagadja a tények elismerését és a nyilvános bocsánatkérést, további intézkedéseket fogunk hozni.”
Az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy Kijev megszegte a titoktartási megállapodást, ami
„a dél-koreai nép és nemzet méltóságát érintő ügy, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni”.
A háttér: a Koreai-félsziget befagyott háborúja
Az észak-koreai állampolgárok Dél-Koreába szállítása tovább fokozhatja a két ország közötti feszültséget. A két Korea technikailag még mindig háborúban áll, mivel az 1950–53-as koreai háború fegyverszünettel, és nem békeszerződéssel ért véget. Észak-Korea még nem adott ki hivatalos kommentárt az ügyben.
Dél-Korea 2022 óta humanitárius és pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának, júliusban további 100 millió dollárt ígért, de fegyverszállítást nem vállalt.
Szerző: Kónya Cecília
Kiemelt kép: Fotó: A dél-koreai nagykövet, Park Ki-csang kezet fog az ukrán külügyminiszterrel, Andrej Szibigával | Forrás: Dél-koreai nagykövetség, Kijev
Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.
#DélKorea #Ukrajna #Zelenszkij #DiplomáciaiBotrány #ÉszakKorea #NIF
Ebből is tanulhatna MP, hogy Ukrajna mennyiben tartja be ígéreteit.
Ő nem tudja – bár egyikünknek sem szabad tudnunk arról: A MOSTANI HÁBORÚ KÖZVETLEN OKA, HOGY UKRAJNA FÉLRESÖPÖRT MINDEN OLYAN KÉTOLDALÚ ÉS NEMZETKÖZI SZERZŐDÉST, AMI A NÉPEK ÖNRENDELKEZÉSÉRŐL, A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAIRÓL SZÓLT.
Ukrajna – az ENSZ alapító tagjaként – lábbal tiporta az ENSZ Alapokmányát; 1990-ben kelt saját szuverenitási nyilatkozatát; saját, alkotmányos kötelezettség vállalását; a Belovezs’szkaja Puscsa-i egyezményt (amelyben a Szovjetunió megszűnését egyoldalúan kinyilvánító három volt szovjetköztársaság (Oroszország, Ukrajna és Belarusz) vállalta a területükön élő nemzeti kisebbségek jogainak, illetve ÖNRENDELKEZÉSI JOGUK tiszteletben tartását; az Oroszországgal 1997-ben aláírt barátsági és együttműködési megállapodás számos kulcsfontosságú rendelkezését. Ezek között is szerepelt a kisebbségek jogainak, illetve önrendelkezési joguk tiszteletben tartásának kötelme.
MP láthatóan nem tud arról, hogy hivatalos ukrán felfogás szerint UKRAJNÁBAN CSAK UKRÁNOK ÉLNEK. (Így, oroszul, magyarul, lengyelül, bolgárul, románul, stb. BESZÉLŐ UKRÁNOK)
AMIBŐL LOGIKUSAN ADÓDIK A KÉRDÉS: HA ŐK UKRÁNOK, AKKOR MIÉRT NEM AZ ÁLLAM HIVATALOS NYELVÉN – ukránul – BESZÉLNEK. Amiért is fölösleges és káros kisebbségi nyelvű oktatást fenntartani.