Szijjártó Péter: Ukrajna NATO-tagsága továbbra sem jöhet szóba reálisan
Mindenki számára világos, hogy Ukrajna NATO-tagsága továbbra sem jöhet szóba reálisan, ugyanis ez a közvetlen összetűzés veszélyével járna Oroszországgal – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban.
A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozóról nyilatkozva „hatalmas ellentmondásról” számolt be, amelynek a kezelése fejtörést okoz mindenki számára, ugyanis „úgy próbálják Ukrajna számára a NATO-hoz való közeledést felvázolni, hogy eközben józan ésszel mindenki tudja, hogy az ország tagsága nem tud szóba jönni, nem jöhet egyszerűen szóba”.
TÁMOGASD ADÓD 1%-ÁVAL A
NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLATOT!
ADÓSZÁM:
19334684-1-05
„A jogvédelem nemzeti ügyünk!”
„Azaz most úgy kell körülírni ezt az egészet itt az elkövetkezendő két napban azoknak, akik nem tudnak erről őszintén beszélni, hogy úgy beszélnek az ukránok leendő NATO-tagságáról, mintha ők maguk úgy gondolnák, hogy az reális, miközben világos, hogy nem az” – mondta.
„És ebből fakadnak az olyan megfogalmazások, amelyek mindenféle nyelvtani bravúrokat tartalmaznak a csúcs zárónyilatkozatában, mert gondoljunk csak bele, hogy ha Ukrajnát felvenné a NATO, akkor azzal gyakorlatilag egy folyamatos, nyílt és rendkívül veszélyes háborús fenyegetésben élnénk, mivel Ukrajna NATO-tagsága előrevetítené a NATO és Oroszország közvetlen összetűzését”
– tette hozzá.
Majd leszögezte, hogy ezt nyilvánvalóan senki nem akarja, azonban a mainstream azt sugalmazza, hogy minél szorosabb együttműködésre van szükség.
„Ezért próbálnak olyan kifejezéseket találni, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, továbbá hogy ez egy ‘visszafordíthatatlan’ folyamat, ami így persze jól hangzik, és az ukránok is tudnak rá otthon hivatkozni, de igazából nem jelenti természetesen az ukránok NATO-tagságát”
– fogalmazott.
Szijjártó Péter tudatta, hogy Magyarország csakis úgy volt hajlandó elfogadni az ülés zárónyilatkozatát, hogy abban szerepel: Ukrajna esetleges jövőbeli csatlakozásáról egyhangúsággal kell dönteni, minden egyes tagállamnak hozzá kell ehhez járulnia.
„Tehát Ukrajna NATO-ba történő meghívása most sem történik meg, a tagságról effektíve nem tud szó lenni. Persze mindenki a kommunikációban el fogja mondani, hogy ez mennyire fontos”
– emelte ki.
Majd azon kötelezettségvállalásra is kitért, amelynek értelmében a szövetségeseknek 2024-re a bruttó hazai termékük (GDP) legkevesebb két százalékára kellett emelniük a védelmi költségvetésüket, ennek 20 százalékát pedig a hadiipar és a hadsereg fejlesztésére kell fordítani.
Szavai szerint korábban így mérték, hogy ki a jó és megbízható szövetséges, hogy mennyivel járul hozzá a sajátján keresztül a szövetség biztonságához, hogy vesz részt a missziókban, mennyi pénzt költ erre.
„Mostanra megpróbálták áthangszerelni, a ‘Ki a jó szövetséges?’ kérdést, hogy azt úgy válaszoljuk meg, hogy aki sokat segít Ukrajnának. De Ukrajna nem is tagja a NATO-nak, és a NATO biztonsága sem azon múlik, hogy Ukrajna milyen erős, hanem hogy mi milyen erősek vagyunk”
– hangsúlyozta.
Aláhúzta, hogy a harminckét tagállamból a hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg huszonhárom teljesíti a kétszázalékos célkitűzést (Magyarország immár harmadik éve), viszont a „felszínt kicsit megkaparva” látszik, hogy vannak, akik ebbe beleértik az Ukrajnának átadott fegyvereik értékét is, miközben az nem a szervezet kollektív biztonságát erősíti.
„Tehát ez is egyfajta képmutatás, miután a NATO ereje, a NATO védelmi képessége a saját erőnkön, és nem Ukrajna erején múlik, mert a NATO nem egy támadási szövetség, hanem védelmi szövetség, amely azért jött létre, hogy meg tudjuk védeni magunkat a külső támadásoktól”
– szögezte le.
Illetve emlékeztetett, hogy a két százalékon belüli 20 százalékos vállalás tekintetében hazánk a második helyen áll a NATO-ban, hiszen Magyarország a védelmi büdzséje 48 százalékát haderőfejlesztésre és a védelmi ipar fejlesztésére fordítja.
„Hogy ki a megbízható szövetséges, a jó szövetséges, s ki mennyit tesz hozzá a NATO biztonságához, a kollektív védelem garanciájához, azt azért így kell lemérni, nem politikai pamfletek meg nyilatkozatok terén”
– vélekedett.
A miniszter végül kiemelte, hogy Magyarország megbízható szövetségesként továbbra is arra fókuszál, hogy a NATO erős legyen, és ne sodródjon bele az ukrajnai háborúra.
Majd utóbbi szempontból veszélyesnek nevezte azt az elfogadásra váró döntést, amelynek értelmében a szövetség Ukrajnát támogató missziót indít a fegyverszállítások és a katonai kiképzés koordinálására.
„Itt egyértelmű megállapodást kötöttünk, a mostani főtitkár és a leendő is vállalta, hogy ezt önmagára nézve is kötelezőnek tekinti: magyar katona ilyen műveletben nem vesz részt, Magyarország területét ilyen műveletekre nem használhatják, magyar költségvetési forrást erre nem fordíthatnak”
– sorolta.
Illetve Magyarország kimarad az Ukrajna számára létrehozott hosszú távú finanszírozási alapból is.
„És nem csak azért tartom ezt veszélyesnek, mert borzasztó sok pénzről van szó, hanem a szemlélet miatt is. Tehát ha valaki hosszú távú finanszírozási tervet állít fel egy háború esetében, abból az következik, hogy arra gondol, hogy az hosszan fog tartani, és itt ez a probléma”
– mondta.
Kiemelt képen: Szijjártó Péter külügyminiszter
Egyszer konkrétan elmondták, hogy Ukrajna mikor lesz NATO tag. Ha megnyeri a háborút, és visszaállítja az 1990 előtti határokat. Vagyis nagyjából akkor, ha a pin@ dalra fakad.
Amúgy miért pont 1990 előttit? Nem lenne jobb mindenkinek az 1920 előttit?