Már csak a parancs hiányzik: az ECOWAS államok készek beavatkozni Nigerben
A nyugat-afrikai államok közössége, az ECOWAS bizottságának vezetője, Abdel-Fatau Musah pénteken kijelentette, hogy az ECOWAS államai készen állnak a katonai beavatkozásra Nigerben, ha erre parancsot kapnak. Mint mondta, a cél az alkotmányos rend helyreállítása.
A szervezet szerint a nyugat-afrikai államok közössége, az ECOWAS készen áll a katonai beavatkozásra Nigerben, ha a parancsot megadják.
Az ECOWAS nem fog vég nélküli párbeszédet folytatni – jelentette be Abdel-Fatau Musah, az ECOWAS Bizottságának vezetője tegnap a ghánai fővárosban, Accrában tartott tanácskozás után. Mint mondta, a cél az alkotmányos rend helyreállítása a lehető legrövidebb időn belül.
Azt, hogy a beavatkozásra mikor kerül sor, nem közölte. Az ECOWAS-államok katonai vezetői előzőleg két napon át tárgyaltak arról, hogyan tovább a nigeri katonai puccs után. Az ECOWAS 15 nyugat-afrikai államot tömörít, köztük magát Nigert is. Az ECOWAS eddig azt hangsúlyozta, hogy először mindent meg kíván tenni a diplomáciai megoldás érdekében. Musah elmondta:
„Senki ne kételkedjen abban, hogy Nyugat-Afrika bátor katonai és polgári erői készen állnak arra, hogy teljesítsék a kötelességüket, ha másképpen nem megy”.
Az Afrikai Unióhoz, az Európai Unióhoz és az ENSZ-hez hasonlóan az ECOWAS is Niger törvényes elnökének, Mohamed Bazoumnak az azonnali szabadon bocsátását követeli, aki a puccs óta házi őrizetben van. A katonai junta azonban vasárnap bejelentette, hogy hazaárulás vádjával vádat emel Bazoum ellen.
Nem minden ECOWAS-állam támogatja a beavatkozást
Az ECOWAS felháborodottan reagált, és kijelentette, hogy ez a puccsista vezetők provokációja, amely ellentmond a válság békés megoldására irányuló szándéknak. Ennek megfelelően a katonai vezetők találkozója most azt a célt szolgálta, hogy felkészüljenek a katonai beavatkozásra.
A blokk nem minden tagja ért egyet egy esetleges beavatkozással. Csád és Guinea mind a Niger elleni szankciók, mind a katonai beavatkozás ellen foglalt állást. Burkina Faso és Mali katonai kormányai azt mondták, hogy a Niger elleni bármilyen katonai akciót a saját magukra vonatkozó hadüzenetnek tekintenek.
Niger viszont azzal vádolta az ECOWAS-t, hogy az ország korábbi gyarmattartójának, Franciaországnak a megbízottjaként jár el. Pénteki beszédében Musah hangsúlyozta, hogy a blokk „szabályokon alapuló szervezet”, amely készen áll arra, hogy önállóan vagy „más demokráciabarát partnerek” támogatásával beavatkozzon.
Niger uránbányái jelentős mennyiségű üzemanyagot biztosítanak Franciaország atomreaktorai számára. Párizs 1500 katonát állomásoztat az országban, akiket az új niameyi kormány ki akar küldeni az országból. Az USA-nak további 1000 katonája van az Nigerben, akiket szintén nemkívánatosnak nyilvánítottak. Őket a Száhel-övezetben a NATO 2011-es líbiai „rendszerváltása” után kialakult különböző terrorista és felkelő csoportok elleni harcra vezényelték.
Az elmúlt években a mali és a burkina fasói katonai kormányok minden nyugati csapatot kivonattak területükről, és helyettük az orosz Wagner-csoporthoz fordultak.
Kiemelt képen: Seth Amoama ghánai alelnök köszönti Lassina Doumbia elefántcsontparti védelmi főnököt a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) védelmi vezérkarának rendkívüli ülésén a ghánai Accrában, 2023. augusztus 17-én /