Hirdetés

Unzensuriert: Felvidéken a táblákat magyarul kell címkézni

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
Valósággá válik, amit a magyar 2019-ben csak kiragasztottak ide: az önkormányzati területeken, ahol a magyarok legalább 15 százaléka él, számos utcatáblát a jövőben két nyelven kell kiírni.

A szlovák kormánynak a magyar kisebbség státuszának kezelésében a magyar kormánnyal ismételten feszültségek merülnek fel. Most Budapest sikereket ért el – számtalan utcatáblát kell magyarul is felcímkézni minden olyan településen, ahol a magyarok legalább 15 százaléka él.

A szokásosnál sokkal messzebb

Eddig ez csak a falu megfelelő bejáratánál és kijáratánál lévő helytáblára vonatkozott, amint azt ma Európa számos régiójából ismerik. Például a felső-sziléziai német nyelvű közösségek szabályozzák (itt azonban az akadály 20% -ban német).

Felvidéken, minden olyan településen, ahol legalább 15 százalékban magyar él, minden más táblának, amelyen a helységnév szerepel, most már kétnyelvűnek is kell lennie, például a vidéki utakon vagy autópályákon. A folyóra néző táblákra is vonatkozik az új törvény. A normál utcai táblák ezzel szemben nem tartoznak ide.

 

Orbán kiáll a kisebbségi pártok mögött

A magyar kisebbségi pártok képviselői az új törvény mellett kampányoltak. Bár a 2020-as választások óta először nem képviseltetik magukat a parlamentben, nagy nyomást gyakorolnak a szlovák pártokra.

Különösen a legnagyobb, a “Magyar Közösség Pártja” tekinthető Orbán Viktor miniszterelnök Fidesz-pártjának. 3,9 százalékkal 2020-ban alig jutott be a parlamentbe. Ahogy a magyar ajkú Felvidék beszámol, Magyarország kisebbségi politikusai révén meggyőzte a szlovák pártokat, hogy ne csak a parlament elé terjesszék, hanem hagyják jóvá a parlamentben a parlamentben a parlamenten kívüli indítványt.

 

Feszültség Magyarország és Szlovákia között

Az eu-politikán kívül egyre feszültebb a légkör Szlovákia és Magyarország között. A szlovák kormány az utóbbi időben nagyot panaszkodott arra, hogy a legmagasabb rangú magyar politikusok előzetes értesítés nélkül léptek be Felvidéken, és politikai beszédeket mondtak a túlnyomórészt magyarlakta közösségek hivatalos rendezvényein.

A magyarok viszont, mint arról beszámoltunk, a párbeszéd alapfeltételeként bocsánatkérést akarnak a gyilkos Beneš-dekrétumokért, amelyek hivatalosan még mindig hatályban vannak, és amelyek közel hárommillió német kiutasításához, 300 ezer német és 100 ezer magyar meggyilkolásához vezettek.

A régi vita még mindig aktuális

A vita háttere az, hogy Szlovákia csak 1990 óta létezik független államként (a Szlovák Köztársaság kivételével 1939-től 1945-ig). A terület korábban mintegy 1000 évig, 1921-ig, majd a csehek által dominált Csehszlovákiához tartozott. Ahogy arról cenzúrázatlan, Magyarország konzervatív köreiben (kormányzati körökben is) Szlovákiát még mindig csak “Felvidéknek” nevezik (németül: Felvidék, Észak-Magyarország történelmi neve). Jelenleg mintegy 500 ezer magyar él Dél-Szlovákiában, ami a teljes népesség mintegy kilenc százalékának felel meg. Orbán megpróbálja ezeket a honfitársakat a magyar befolyási övezetben tartani, ők pedig hevesen ellenzik azt. A sok magyarlakta településeken a felirat iránti kérelem elfogadása Szlovákia Magyarországnak tett engedménye – orbáni siker.

Eredeti cikk ITT

Kiemelt kép: z.V.g. by Kétnyelvű Dél-Szlovákia

Magyar-Osztrák-Bajor Társaság / Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások

toggle
%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás