KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Stoffán György üzenete március 15-ére, az Erdélyi Autonóm Szövetség ünnepi megemlékezésére

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Hölgyeim és Uraim!

Szokás, hogy a nemzeti ünnepen beszédek hangozzanak el és boldog-boldogtalan elmondja okos vagy ostoba gondolatait. A nemzeti ünnep fogalma is kérdéses a számomra, hiszen a magyar nemzetnek vannak olyan csodálatos történelmi napjai, amelyeket joggal, szívvel és lélekkel ünnepelhetnénk, a ma oly nagy készülődés megelőzte, úgynevezett ünnepek helyett. Ma nem tudok ott lenni Önökkel Erdélyben, ezért jelen levelemben mondom el gondolataimat és köszönöm, hogy lehetőség van arra, hogy e gondolatokat megismertethessem Önökkel.

Milyen jeles nemzeti ünnepekre gondolok többek között a mai helyett? Olyanokra, amelyek néhány hónap múlva nem a nemzeti gyász sötétségét hordozzák magukban. Amely ünnepek nemzetünk előrehaladását tükrözik és nincs bennük az „örök vesztes nép” erőszakkal ránk nyomott billoga.

Ezernyi hőstett, nyertes csata, felemelő koronázás jelenik meg a magyar história lapjain, amelyekről nem veszünk/vehetünk tudomást, mert vagy szándékosan elfeledtették velünk, vagy mert, ha megemlékezünk, akkor valamilyen „anti” előjelű rágalomban lesz részünk, noha, soha senki ellen nem léptünk fel, senkit nem bántottunk azon nemzetek és vallási csoportok közül, akik velünk egy hazában éltek, élnek és nem támadtak ránk.

Ma, újra együtt emlékezünk arról a márciusi napról, amely hazánkat, a Kárpát-medencét elindította a lejtőn, amely nap Trianonig űzte népünket, és amely nap fájó következményei máig kísérnek bennünket, magyarokat! Kossuth cinizmusa elindította a nemzeti ébredés időszakát, és a Habsburg Ház ránk uszította azokat a népeket, amelyeknek kenyeret és szállást, iskolát és templomot adtunk. Így alakult ki a magyargyűlölet, s ennek tudható az, hogy országunkból rablóként követeltek részeket az egykor magyar állampolgárságú nemzetiségek. Tehát, miféle ünnepe a ’48-as forradalomnak ez a nap? Hiszen azt a forradalmat – épp úgy, mint ma az ellenzéket –, külföldről pénzelték, idegenek generálták, a hazai rend és béke ellen uszítottak, különféle liberális eszmék mentén.

Ez is érdekelheti:  Érdekes: Németországban találtak meg 161 oroszok(?) által elrabolt gyermeket

Ami valóban ünneplésre méltó, az nem március 15-e, hanem az azt követő szabadságharc lenne, s abban is az alföldi ember, és a székelység hősiessége, hazaszeretete. Ám, mindjárt ott látjuk a gyászt is, amikor Jankó Ábrahám és oláh szabadcsapatai nekitámadtak a védtelen magyar és szász lakosságnak, mert erre bíztatta őket az uralkodóház és az ortodox papok, püspökök. Ezernyi áldozat kiált imáért ma is e vérengzés okán… És megjelenik előttünk Arad hajnala, amikor dobpergés mellett Tichy őrnagy az akasztófa alá állított tizenhárom tábornokot…

Mit és miért ünnepelünk tehát március 15-én?

Van ünnepelni valónk, van kinek köszönetet mondanunk, bár erről minden állami ünnepen megfeledkezik a hitevesztett, hálátlan magyarság!

Ma, március 15-én Istennek tartozunk mi magyarok közösen hálát adni. A magyar katolikusság a Magyarok Nagyasszonya elé borul lélekben, és háláját fejezi ki Szent Istvánnak, aki Isten anyjának, a Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta az évszázadok alatt ezerszer megtépázott és kiirtásra ítélt nemzetet, a tépett hazát, megtizedelt népet.

S ha már ünnep, és ha már nemzeti ünnep, akkor emlékezzünk Jakab Antal püspökre, aki mintegy végrendeletként mondta nekem, hogy megjegyezzem és továbbadjam, ahányszor csak tudom a következő mondatokat:

„A magyarság és a kereszténység egy. Ha elválasztjuk, az olyan, mint amikor a testet elhagyja a lélek: az a halál!”

Ma, Kedves Barátaim, Hölgyek és Urak, a magyar megmaradást ünnepeljük. Azt, hogy itt lehetünk, hogy még mindig vagyunk, létezünk a Kárpátok gyűrűjében. A rengeteg árulás és egymás elleni aljaskodás dacára össze tudunk jönni, tudunk egymásnak örvendeni, és tudunk imádkozni a hazáért, a gyermekeinkért, a nemzetért. Nem egy múzeum lépcsőjén, dicsőséget kergetve harsogunk verseket, nem törünk be börtönökbe rabokat szabadítani, és nem foglalunk le nyomdákat, a szabadság nevében… és nem sorolunk egymással ellentétes szavakat, a gyilkos francia forradalom mintájára. Nem! Hölgyeim és Uraim!

Ez is érdekelheti:  Nemzetközi reakciók az Izraelt ért iráni támadásra

Mi, imádkozunk, ünnepeljük azt az isteni kegyelmet, amely által vagyunk még néhányan, akik esedezünk a megcsalt, hitét vesztett magyarságért, akik bízunk abban a jövőben, amelyben a Kárpát-haza ismét keresztény, magyar, egységes és nagyszerű lesz a magyarság és minden velünk élő nemzet számára. Bízunk Patrona Hungariae-nk erejében, védelmében, ahogyan Szent István is bízott akkor, amikor veszni indult népe láttán, utolsó erejével felajánlotta az országot, annak lakosságát, nemzeteit, nemességét, és a Szent Koronát.

Tavasz van, kipattantak a rügyek, melegebben süt ránk a nap, és a hegyi patakok, a jégből felengedve, ismét csobognak…

Nemzetünk számára sem tart örökké az immár száznégy éve tartó tél. A Húsvét szent ünnepére készülve tartsunk hát bűnbánatot, lelkiismeret vizsgálatot, és őszinte imádsággal kérjük a Történelem Urát, hogy a magyar nemzet az Ő segítségével ismét felvirágozzék, hogy ifjúságunkból magyar rügyek fakadjanak, és a nap kicsalogassa belőlünk a hit iránti igényt, az embert, aki Isten felé fordul újra, megszerezve magának az igazi szabadságot, a lélek szabadságát, amely Istenhez vezet! Mert a kereszténység és a magyarság egy.

A Húsvét, a Feltámadás örömében kívánok Önöknek szép ünnepeket, és kívánom, hogy tiszta lélekkel örvendezzünk a Feltámadás dicsőségében, s minden magyarral közösen kérjük a Fennvalót, hogy részesítse nemzetünket is a feltámadás lehetőségében, nagyszerűségében.

Stoffán György
író

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt kép: illusztráció / Forrás: utazaskatalogus.hu

 

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük