A tiszás szavazók is megéreznék: Így kényszerítené térdre a magyar családokat az új uniós országajánlás
A június 3-án az Európai Bizottság által kiadott legfrissebb országajánlás olyan gazdasági csomagot vetít előre, amely ha teljesül, valóságos armageddont jelentene a hazai lakosságnak és a vállalkozói szférának egyaránt. Az intézkedések hátrányos következményei nem válogatnának: az alacsony jövedelműeket éppúgy sújtanák, mint a jobb módú rétegeket.
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő a közösségi oldalán hívta fel a figyelmet a veszélyre, rávilágítva arra, hogy a brüsszeli követelések milyen drasztikus hatással lennének a hazai életszínvonalra. A kormány ráadásul még egy hét után is hallgat a részletekről. Vajon miért a titkolózás? Miért nem mondják ki nyíltan és határozottan, hogy ezt a követeléslistát nem fogják teljesíteni?
Nézzük meg pontról pontra, mit is tartalmaz ez a Brüsszelből érkező ajánláscsomag, és milyen konkrét hatásai lennének a magyar mindennapokra!
1. Védett üzemanyagárak kivezetése
A legfrissebb Eurostat-adatok szerint áprilisban az üzemanyagok a magyar fogyasztók számára ugyanazon az árszínvonalon voltak elérhetők, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel Máltával közösen a magyar üzemanyag-infláció volt a legalacsonyabb az Európai Unióban. Ezzel szemben az uniós átlag , az euróövezeti tagállamok átlaga volt, míg Németországban -os, Franciaországban pedig -os emelkedést mértek.
Közgazdasági ökölszabály, hogy az üzemanyagárak -os emelkedése automatikusan mintegy százalékponttal növeli a teljes inflációt. Brüsszel követelése közvetlenül drágítaná meg a közlekedést és a szállítást, miközben joggal merül fel a kérdés: mi lett a kampányban korábban beígért 480 forintos üzemanyagár ígéretével?
2. Árrésstop kivezetése
Amennyiben a jelenleg életben lévő, élelmiszerekre vonatkozó -os árrésstopot megszüntetik, a kereskedelmi árrések gyorsan visszaállhatnak a korábbi -os, sőt egyes termékeknél a -ot is meghaladó szintre. Ha a tavaly március 15. előtti árrésekkel számolunk, az egy átlagos magyar család számára éves szinten 180–360 ezer forintos pluszkiadást jelentene az élelmiszerboltokban.
3. A nyugdíjrendszer átalakítása
A brüsszeli ajánlásban szereplő „nyugdíjrendszer átalakítása” a gyakorlatban a 13. és a 14. havi nyugdíj megszüntetését jelenti. A 13. havi nyugdíj eltörlése -kal, a 14. havi juttatás negyedének megvonása pedig további -kal csökkentené az idősek éves jövedelmét. Egy átlagos saját jogú öregségi nyugdíjas esetében ez idén 327 ezer forintos veszteséget jelentene, amelyet a 200 ezer forintos nyugdíjas SZÉP-kártya sem lenne képes kompenzálni.
A tervezett 120 ezer forintos minimálnyugdíj bevezetése is kizárólag azoknak jelentene előrelépést a juttatások eltörlése mellett, akiknek a havi járandóságuk jelenleg 109 ezer forint alatt van – ez a csoport azonban országosan kevesebb mint 100 főt számlál. Az intézkedés tehát a nyugdíjasok elsöprő többségének komoly életszínvonal-esést hozna.
Hazánknak hatalmas árat kellene fizetnie ezért, miközben a magyar nyugdíjrendszer jelenleg Európa egyik leginkább fenntartható struktúrája. Sokan tévesen a demográfiai mutatókkal, például az időskori eltartottsági ráta növekedésével érvelnek a fenntarthatatlanság mellett. Ez a mutató azonban csupán a 65 év felettiek és a 15–64 év közöttiek arányát jelzi, és nem számol a tényleges járulékfizetők számával.
4. Ágazati különadók megszüntetése
Az uniós módszertan alapján az ágazati különadók összege mintegy 1800 milliárd forintos tétel a költségvetésben. Ekkora adóbevétel-kiesést képtelenség lenne külső források nélkül pótolni. A kieső összeget Brüsszel a progresszív személyi jövedelemadó (SZJA) visszavezetésével, a családi adókedvezmények megnyírásával, valamint a fiatalok és az anyák adómentességének eltörlésével vasalná be a lakosságon. Ez a kedvezményezett munkavállalók esetében drasztikus nettó keresetcsökkenést hozna, sok család kasszájából éves szinten egymillió forintot meghaladó összeget húzva ki. Egyetlen ilyen lépés tömeges elszegényedéshez vezetne, és egy éven belül realizálódhatna az a hárommilliós szegénységi statisztika, amelyről Magyar Péter is gyakran beszél.
5. Tőkejövedelem-adó emelése és az adókedvezmények megszüntetése
Magyarországon a lakossági megtakarítások aránya nemzetközi szinten is kiemelkedő. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) első negyedéves adatai szerint 1,4 millió lakossági állampapír-ügyfél van az országban, emellett a 18 év alatti gyermekek negyede – több mint 400 ezer fiatal – után takarékoskodnak Babakötvényben. A brüsszeli ajánlás az ezekre vonatkozó adómentesség eltörlését célozza.
Egy ilyen hitel ugyan papíron csökkenthetné a költségvetés kamatkiadásait, ám a kifizetett kamatok nem a hazai gazdaságban maradnának, hanem külföldre vándorolnának, nem beszélve a súlyos árfolyamkockázatokról.
6. Otthonteremtési támogatások megszüntetése
Ez a forgatókönyv kísértetiesen emlékeztet a 2002-es helyzetre, amikor az akkori kormány megszüntette az első Orbán-kormány támogatott lakáshiteleit, szabad utat engedve a későbbi devizahitelezésnek, amelyből évekig tartott kimenteni a családokat.
ami szintén növeli a társadalmi kirekesztettség kockázatát, és újfent a szegénységi mutatók romlásához vezet.
7. Rezsicsökkentés megszüntetése
A magyar lakossági energiaköltségek (amelyek az áram és gáz mellett az összes kiegészítő díjat és adót is tartalmazzák) jelenleg az uniós átlag mindössze -át teszik ki, ami a legalacsonyabb érték Európában. Összehasonlításképpen: Csehországban ez az arány , Lengyelországban .
Bár az EU és a hazai szakértők folyamatosan az energiatakarékossági programok hiányát emlegetik, a számok mást mutatnak. 2022-höz képest 2024-re a lakosság harmadával kevesebb gázt és hatodával kevesebb távhőt fogyasztott. Emellett 2023-as adatok szerint a 16 évnél idősebb lakosság -a olyan ingatlanban élt, ahol az elmúlt öt évben energetikai korszerűsítés történt – ez kimagasló eredmény az unióban. A lakosságnál éppen a rezsicsökkentés miatt maradt elegendő tőke ahhoz, hogy ezeket a felújításokat saját erőből vagy támogatásokkal kombinálva elvégezhesse.
Összegzés: Vajon ki fizeti meg az árát?
Szalai Piroska közösségi médiás figyelmeztetése és a részletes közgazdasági adatok is egy irányba mutatnak: kérdéses, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt hajlandó-e vagy képes-e nyíltan ellentmondani ezeknek a brüsszeli elvárásoknak. Jelenleg az ellenzéki narratíva főként arról szól, hogy „hazahozták az uniós pénzeket”, jóllehet egyelőre csupán egy politikai megállapodás született, a tényleges utalások még nem kezdődtek meg. Sokatmondó tény, hogy a megállapodás bejelentése után alig egy héttel meg is érkeztek ezek a szigorú országajánlások.
Nehéz nem észrevenni az összefüggést: ha az uniós források folyósításának feltétele a brüsszeli gazdasági csomag végrehajtása, akkor a magyar társadalom rendkívül nagy árat fog fizetni érte. Miközben a lakosság és a kisvállalkozások terhei drasztikusan növekednének, a multinacionális vállalatok különadói megszűnnének. Így a beérkező uniós források nem a családok zsebébe kerülnének, hanem nagyrészt külföldi hátterű kivitelező cégeken keresztül áramolnának ki az országból a különböző infrastrukturális beruházások révén.
Szerző: Kónya Cecília
Kiemelt képen: Szalai Piroska, a Fidesz országgyűlési képviselője / fotó FB.
#SzalaiPiroska #Országajánlás #Brüsszel #Gazdaságpolitika #Rezsicsökkentés #Nyugdíjrendszer #Infláció #MagyarCsaládok #Ellenzék #NIF
