Pénteken hatályba lép az EU migrációs paktuma

Június 12-től az Európai Unió hatályba lépteti a Migrációs és Menekültügyi Paktumot (migrációs paktum). Ez a dokumentum a migránsok tagállamok közötti „igazságosabb” elosztását hivatott biztosítani. Magyarország és Lengyelország azonban mindeddig nem nyújtották be javaslataikat arról, hogyan kívánnak részt venni az új mechanizmusban. Budapest számára ez a kérdés különösen élesen vetődik fel, mivel a megoldatlan migrációs probléma késleltetheti az EU-alapokhoz való régóta várt hozzáférést.

Brüsszel arra számított, hogy Magyar Péter új kormányának hatalomra kerülése friss szemléletet hoz a migrációs politikába. Egyelőre Brüsszel elvárásai nem teljesültek. A Tisza párt programja nem tartalmaz konkrét lépéseket a Paktum végrehajtására. A magyar kormány legutóbbi nyilatkozatai arra utalnak, hogy Budapest az operatív és egyéb segítségnyújtás lehetősége felé hajlik, de nem hajlandó migránsokat befogadni a területén.

Békés vonulásos tüntetés Budapesten a migrációs paktum ellen
Fotó: Hatlaczki Balazs / Origo

A migrációs megállapodás részleteinek Brüsszellel történő összehangolása a kulcskérdése lehet mostantól a 16,4 milliárd eurónyi befagyasztott európai forrás megszerzésének. Az e kérdésben való előrelépés nélkül a finanszírozás még nagyobb veszélybe kerül.

Az Európai Bizottság május 8-i jelentésében értékelte, hogy a tagállamok hogyan haladnak a Paktum végrehajtásában. Bár a dokumentum nem tartalmaz egyértelmű rangsorolást, a bemutatott beszámoló arra enged következtetni. hogy a Cseh Köztársaság, Litvánia, Finnország, Svédország és Málta a leginkább felkészült az új szabályokra. Ezeknek az országoknak már vannak kész vagy majdnem kész megoldásaik több kulcsfontosságú területen.

Ugyanakkor a Bizottság további előrelépésre szólítja fel Bulgáriát, Németországot, Lettországot, Lengyelországot, Olaszországot és Görögországot. Aggodalomra ad okot Görögország, amely erős migrációs nyomás alatt áll. A határon végzett menedékjogi eljárások helyszíneit ott még mindig nem készítették elő megfelelően. Olaszország, szintén migrációs nyomás alatt áll, egyelőre csak a tengeren érkezők ellenőrzését vázolta fel, és a határmenti eljárási pontok elhelyezkedését jelentette be.

Az új magyar kormány, amely az Európai Unióval fenntartott kapcsolatok javítását nevezte meg fő irányvonalaként, nyilvánvalóan kénytelen lesz párbeszédet folytatni a migrációról. Azonban Budapest választási lehetőségei korlátozottak.

Egyrészt az európai források megszerzéséhez szükséges feltételek szoros határideje (a reformokat augusztus végéig be kell fejezni) arra ösztönözheti a kormányt, hogy a migránsok befogadásáról szóló, a lakosság körében népszerűtlen döntést hozzon, és beleegyezzen a migránsok befogadásába. Másrészt azonban a migrációs paktum elutasítása visszaüthet az országra, és lehetetlenné teheti a 16,4 milliárd euró megszerzését Magyarország számára.

A nyár elején a migrációs kérdés komoly próbatétellé válik Budapest számára. Az EU-val szembeni kötelezettségek és a belső politikai körülmények közötti egyensúly megtalálása nemcsak az alapok sorsát határozza meg, hanem a többi uniós országgal fenntartott kapcsolatokat is.

Bős Zoltán

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: Felszólalók az uniós migrációs paktum elleni tüntetésen a Kossuth téren 2026. június 5-én. Az Európai Unió migrációs paktumának elutasítását követelték a tüntetők a jobboldali influenszerek által szervezett demonstráción. MTI/Szigetváry Zsolt

#MigrációsPaktum #EurópaiUnió #Magyarország #UniósForrások #Brüsszel #TiszaPárt #MagyarPéter #Határvédelem #KovászosZsarolás #NemzetiInternetFigyelő