Putyin: Ukrajna nekünk élet-halál kérdése
Az ukrajnai válság Oroszország számára egzisztenciális jelentőségű – mondta Vlagyimir Putyin elnök vasárnap a Pavel Zarubin újságírónak adott interjúban.
Kiemelte, hogy a hónap elején a Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjúban az volt a fő célja, hogy a nyugati közönségnek lehetőséget adjon arra, hogy megértse Moszkva gondolkodásmódját ebben a kérdésben.
Putyin elismerte, hogy Oroszország több mint ezeréves történelmének minden fordulatát megérteni „nem könnyű” a nyugati nézők, különösen az amerikaiak számára, akiknek mindössze 300 éves az országuk.
Az elnök azonban úgy vélte, fontosnak tartja, hogy a nyugati nézők „megértsék, hogyan gondolkodunk… megértsék, mennyire érzékeny és fontos ez a [Ukrajna] kérdés hazánk számára”.
Számukra ez a taktikai pozícióik javításáról szól. De nekünk ez a sorsunk. Ez élet-halál kérdése.
Az orosz elnök hozzátette, hogy ez a fő üzenet, amelyet a Nyugatnak akar küldeni. „Hogy sikerült-e, azt nem az én dolgom megítélni” – tette hozzá.
A Carlsonnal készített kétórás interjúban, amely több tízmilliós nézettséget ért el, Putyin hosszasan beszélt arról, hogyan jött létre az orosz és az ukrán állam. Elmondta, hogy bár a mai Ukrajna területe erős lengyel befolyás alá került, a szoros kulturális és vallási kötődések miatt a térségben sokan mégis Oroszországhoz akartak csatlakozni.
Putyin szerint Ukrajna függetlenségéről csak a 19. században kezdtek beszélni, és kifejtette, hogy az államot az 1917-es bolsevik forradalom után a szovjet hatóságok hozták létre. Megjegyezte azt is, hogy a második világháború után Ukrajna sok területet kapott szomszédaitól, így egy „mesterséges államként” alakult ki.
Oroszország többször is kijelentette, hogy az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított katonai műveletének célja a szomszédos ország „denacifikálása” és „demilitarizálása”. Moszkva emellett évek óta aggodalmának ad hangot a NATO – amelyet a Szovjetunió összeomlása után „a konfrontáció eszközének” nevezett – határai felé történő terjeszkedése miatt. Putyin azt is mondta, hogy Ukrajna azon törekvése, hogy csatlakozzon az Egyesült Államok vezette katonai blokkhoz, a jelenlegi konfliktus egyik fő oka.
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)Kiemelt képen: Putyin orosz elnök beszélget Pavel Zarubinnal a Rosszija-1 TV-ben 2024. február 14-én. / Kreml sajtószolgálat
MOST A LEGNÉPSZERŰBBEK :
Az ukrán energiaholding közölte, télen a lakosság leginkább csak magára számíthat
Az ukrán DTEK energiaholding vezérigazgatója, Dmitro Szaharuk azt tanácsolta a…
Az Európai Unió fogást keresett Magyarországon, de végül hatalmas öngólt lőtt
A Die Tageszeitung szerint Josep Borrellnek magába kell néznie. Ez…
Itt az orosz válasz Zelenszkij tárgyalási javaslatára
Vlagyimir Zelenszkij jelzése, miszerint Ukrajna készen áll a béketárgyalások folytatására…
Pánikhangulat Brüsszelben: egymás között osztották fel a Patriótáknak járó bizottsági helyeket, de már sejtik, hogy rossz vége lehet
Egy biztos, a brüsszeli lap szerint a Patrióták Európáért frakció…
Az EU szerint az ukránok jogsértő olajbojkottja nem gond Magyarország és Szlovákia számára
Nem áll fent probléma sem Magyarország, sem Szlovákia esetében amiatt,…
Puccs zajlott le Liberisztánban úgy, hogy észre sem vettük?
Egyre többen vélik úgy, hogy az USA-ban az „elit” gyakorlatilag…
Kína: Az USA a hazugságok birodalma
Az USA a hazugságok birodalmává vált, mert dezinformál saját önző…
Mi történik itt? A Deep State lényegében megfenyegette Donald Trumpot
A „mély állam”, amely most az amerikai titkosszolgálatot használja fel…
A generációváltás szükségességével magyarázta visszalépését Joe Biden
A generációváltás szükségességével magyarázta visszalépését az elnökjelöltségtől Joe Biden amerikai…
Iskander csapódott a NATO oktatói közé Ukrajnában
Egy rakétacsapás megsemmisített egy ideiglenes telepítési pontot, ahol nyugati kiképzők…
Kapcsolódó cikkek:
Mementó 2006 emlékmű
Amikor 2004-ben Lisszabonban az EU-tagok aláírták az EU Lisszaboni Alapszerződését, a vendégként meghívott Putyin beszédében felajánlotta, s javasolta, hogy Oroszországot is vegyék fel az EU-ba. Javasolta, hogy Európa ne az Urálig terjedjen, hanem határait terjesszék ki Lisszabontól Vlagyivosztokig. Nos, ettől szarta össze magát a világot hatalmában tartó háttérhatalom. Ekkor, ugyanott javasolta Putyin azt is, hogy Oroszországot is vegyék fel a NATO-ba, vagy a NATO-t oszlassák fel. Na, ez volt még a hab a tortán. Ekkor kezdte meg nyílt háborúját a háttérhatalom Oroszország elpusztítására.
Ukrajnát is Oroszország hozta létre. Ha Oroszország nem akart volna, hogy legyen egy ütközőzóna közte és Közép-Európa között, akkor nem hozta volna létre Ukrajnát. És Oroszország most is kerüli a közvetlen szomszédságot a NATO tagállamaival. A jövőben is ütköző államokra tart igényt. Aki azt mondja, hogy Oroszország katonailag fenyegeti Közép-Európát, vagy Nyugat-Európát, az háborús uszító és hazug bolond. Oroszország többször járt Nyugat-Európában, miután onnan megtámadták, s rendet kellett tennie. De soha nem maradt ott, mert nincs szüksége rá. Most sem jelent semmiféle fenyegetést sem Közép-, sem Nyugat-Európára. Az oroszok most az angol-szászok által felfegyverzett Ukrajnát és az 1991 óta kinevelt ukrán csürhét kénytelen szanálni, s egy semleges ütköző zónát kialakítani. Ukrajna állami határai nincsenek meghatározva, s az ENSZ-ben meghatározva, ezért Oroszország ott húzza meg határait, ahol neki tetszik. Az oroszok tanultak Hitler villámháborújából, amikor Adolf a legyőzött latorállamok fegyvereit meghagyta. Az oroszok okosan visszavonultak Kijev határából, s az elhúzott háborúban lenullázták Nyugat-Európa katonai erejét. Európa most veselkedett neki Ukrajna újabb fölfegyverzésének, de ez lesz az utolsó. A háborúnak akkor lesz vége, s az orosz-ukrán határ akkor alakul ki, amikor se az USA, se az EU nem látja el tovább fegyverrel az ukrán rezsimet.
AZ OROSZOKNAK UJRA ELÖ KELLENE VENNI A KUBAI KÁRTYÁT.NO AKKOR MIT SZÓLNA A SZABAD DEMOKRATIKUS KOZOSSÉG?