KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Putyin: Ukrajna nekünk élet-halál kérdése

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Az ukrajnai válság Oroszország számára egzisztenciális jelentőségű – mondta Vlagyimir Putyin elnök vasárnap a Pavel Zarubin újságírónak adott interjúban.

Kiemelte, hogy a hónap elején a Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjúban az volt a fő célja, hogy a nyugati közönségnek lehetőséget adjon arra, hogy megértse Moszkva gondolkodásmódját ebben a kérdésben.

Putyin elismerte, hogy Oroszország több mint ezeréves történelmének minden fordulatát megérteni “nem könnyű” a nyugati nézők, különösen az amerikaiak számára, akiknek mindössze 300 éves az országuk.

Az elnök azonban úgy vélte, fontosnak tartja, hogy a nyugati nézők “megértsék, hogyan gondolkodunk… megértsék, mennyire érzékeny és fontos ez a [Ukrajna] kérdés hazánk számára”.

Számukra ez a taktikai pozícióik javításáról szól. De nekünk ez a sorsunk. Ez élet-halál kérdése.

Az orosz elnök hozzátette, hogy ez a fő üzenet, amelyet a Nyugatnak akar küldeni. “Hogy sikerült-e, azt nem az én dolgom megítélni” – tette hozzá.

A Carlsonnal készített kétórás interjúban, amely több tízmilliós nézettséget ért el, Putyin hosszasan beszélt arról, hogyan jött létre az orosz és az ukrán állam. Elmondta, hogy bár a mai Ukrajna területe erős lengyel befolyás alá került, a szoros kulturális és vallási kötődések miatt a térségben sokan mégis Oroszországhoz akartak csatlakozni.

Putyin szerint Ukrajna függetlenségéről csak a 19. században kezdtek beszélni, és kifejtette, hogy az államot az 1917-es bolsevik forradalom után a szovjet hatóságok hozták létre. Megjegyezte azt is, hogy a második világháború után Ukrajna sok területet kapott szomszédaitól, így egy “mesterséges államként” alakult ki.

Oroszország többször is kijelentette, hogy az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított katonai műveletének célja a szomszédos ország “denacifikálása” és “demilitarizálása”. Moszkva emellett évek óta aggodalmának ad hangot a NATO – amelyet a Szovjetunió összeomlása után “a konfrontáció eszközének” nevezett – határai felé történő terjeszkedése miatt. Putyin azt is mondta, hogy Ukrajna azon törekvése, hogy csatlakozzon az Egyesült Államok vezette katonai blokkhoz, a jelenlegi konfliktus egyik fő oka.

Ez is érdekelheti:  Már most durvul a kampány – Letépték a Fidesz plakátjait és Pikó Andrásé került a helyükre Józsefvárosban

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: Putyin orosz elnök beszélget Pavel Zarubinnal a Rosszija-1 TV-ben 2024. február 14-én. / Kreml sajtószolgálat

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

3 thoughts on “Putyin: Ukrajna nekünk élet-halál kérdése

  1. Amikor 2004-ben Lisszabonban az EU-tagok aláírták az EU Lisszaboni Alapszerződését, a vendégként meghívott Putyin beszédében felajánlotta, s javasolta, hogy Oroszországot is vegyék fel az EU-ba. Javasolta, hogy Európa ne az Urálig terjedjen, hanem határait terjesszék ki Lisszabontól Vlagyivosztokig. Nos, ettől szarta össze magát a világot hatalmában tartó háttérhatalom. Ekkor, ugyanott javasolta Putyin azt is, hogy Oroszországot is vegyék fel a NATO-ba, vagy a NATO-t oszlassák fel. Na, ez volt még a hab a tortán. Ekkor kezdte meg nyílt háborúját a háttérhatalom Oroszország elpusztítására.

  2. Ukrajnát is Oroszország hozta létre. Ha Oroszország nem akart volna, hogy legyen egy ütközőzóna közte és Közép-Európa között, akkor nem hozta volna létre Ukrajnát. És Oroszország most is kerüli a közvetlen szomszédságot a NATO tagállamaival. A jövőben is ütköző államokra tart igényt. Aki azt mondja, hogy Oroszország katonailag fenyegeti Közép-Európát, vagy Nyugat-Európát, az háborús uszító és hazug bolond. Oroszország többször járt Nyugat-Európában, miután onnan megtámadták, s rendet kellett tennie. De soha nem maradt ott, mert nincs szüksége rá. Most sem jelent semmiféle fenyegetést sem Közép-, sem Nyugat-Európára. Az oroszok most az angol-szászok által felfegyverzett Ukrajnát és az 1991 óta kinevelt ukrán csürhét kénytelen szanálni, s egy semleges ütköző zónát kialakítani. Ukrajna állami határai nincsenek meghatározva, s az ENSZ-ben meghatározva, ezért Oroszország ott húzza meg határait, ahol neki tetszik. Az oroszok tanultak Hitler villámháborújából, amikor Adolf a legyőzött latorállamok fegyvereit meghagyta. Az oroszok okosan visszavonultak Kijev határából, s az elhúzott háborúban lenullázták Nyugat-Európa katonai erejét. Európa most veselkedett neki Ukrajna újabb fölfegyverzésének, de ez lesz az utolsó. A háborúnak akkor lesz vége, s az orosz-ukrán határ akkor alakul ki, amikor se az USA, se az EU nem látja el tovább fegyverrel az ukrán rezsimet.

  3. AZ OROSZOKNAK UJRA ELÖ KELLENE VENNI A KUBAI KÁRTYÁT.NO AKKOR MIT SZÓLNA A SZABAD DEMOKRATIKUS KOZOSSÉG?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük