Német külügyminiszter: egyedül Putyin felelős az energia- és az élelmiszerárak emelkedéséért
Egyes egyedül Vlagyimir Putyin felelős az energia-, és az élelmiszerárak emelkedéséért, az orosz elnök szándékosan idézi elő a drágulást, amellyel világszerte bizonytalanságot és instabilitást akar elérni – jelentette ki a német külügyminiszter kedden Berlinben.
Annalena Baerbock a dán diplomácia vezetőjével, Jeppe Kofoddal folytatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „fegyverként használja az éhezést” az Ukrajna ellen folytatott háborújában.
TÁMOGASD ADÓD 1%-ÁVAL A
NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLATOT!
ADÓSZÁM:
19334684-1-05
„A jogvédelem nemzeti ügyünk!”
Szerinte ezt mutatja, hogy az orosz hadsereg magtárakat rombol le, mezőgazdasági területeket bombáz és blokád alá veszi a kikötőket, amelyekből el lehetne szállítani a terményt a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó Ukrajnából – mondta a német külügyminiszter.
Szavai szerint Oroszország „gabonaháborút folytat”, vagyis megbénítja az ukrajnai gabonaexportot, hogy megosztottságot idézzen elő az Ukrajna elleni „brutális támadó háborút” elítélő 141 ország körében.
A háború világszerte érezhető következményeiért, köztük az energia és az élelmiszerek árának emelkedéséért egyedül Vlagyimir Putyin felelős, a drágulás pedig a „tudatos háborús stratégia része”, és az a célja, hogy világszerte bizonytalanság és instabilitás keletkezzék, és elterjedjen az az érzés, hogy a háború miatt elrendelt szankciók nem is Oroszországot, hanem más térségeket sújtanak – fejtette ki Annalena Baerbock.
Aláhúzta, hogy ezzel a törekvéssel szembe kell szállni, ezért a világ legnagyobb ipari államait összefogó G7 csoportban már el is kezdték az egyeztetéseket arról, hogy milyen „alternatív útvonalakon” lehet biztosítani az ukrajnai gabonaexportot. Ez lesz a téma New Yorkban is, egy szerdai találkozón, amelyet amerikai partnerek szerveznek – ismertette a miniszter, hozzátéve, hogy személyesen vesz részt ezen a tanácskozáson.
Annalena Baerbock arról is szólt, hogy Törökország fenntartásai ellenére bízik Finnország és Svédország NATO-csatlakozásában. Mint mondta, „van néhány nyitott kérdés a török oldalról”, amelyet meg kell vitatni és véghez kell vinni a védelmi szövetség bővítését, méghozzá gyorsan, hiszen „mindenki tudja, hogy ez döntő, történelmi pillanat egy nagyon drámai helyzetben”.
Hangsúlyozta, hogy a szövetség tagjai biztonsági garanciákat nyújtanak a két skandináv országnak, ha elhúzódik a tagsági kérelem benyújtása és a tagság megszerzése közötti átmeneti időszak.
