Kapitány István leváltotta a Posta vezérét – a felmentések listája hosszú, az eredményeké annál rövidebb
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter péntek reggel egy rövid Facebook-posztban jelentette be, hogy visszahívta dr. Láng Gézát a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának elnöki tisztségéből, az igazgatóság pedig megszüntette a vezérigazgatói munkaviszonyát. A döntés okáról a miniszter nem közölt részleteket.
Láng Gézát 2025 januárjában, még Nagy Márton akkori nemzetgazdasági miniszter jelölte a Posta élére, addig a kormányból, a Miniszterelnökségen, majd a gazdasági tárcánál felügyelte a vállalatot állami vagyonért és postaügyekért felelős helyettes államtitkárként.
Hosszú a menesztési lista
A Posta-ügy korántsem az első ilyen lépése a Shell egykori globális alelnökeként a Tisza-kormányba érkezett miniszternek. Az elmúlt hetekben-hónapokban sorra távoztak az állami vállalatok vezetői a keze alól:
- Berta Adriennt visszahívta az EXIM Bank Zrt.-nél és a MEHIB Zrt.-nél betöltött vezérigazgatói tisztségeiből, miután korábban a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatóját, Kovács Zsoltot is menesztette.
- Felmentette Mátrai Károlyt, az MVM vezérigazgatóját, valamint Czepek Gábort, az igazgatóság elnökét.
- Visszahívta Guller Zoltánt a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. igazgatósági elnöki és tagi tisztségéből.
A korábban is megírtuk: a Fidesz „benzinárstopot” követelt a kormánytól, miután Kapitány nem lépett az üzemanyagárak fékezésére.
De mi történt az eredmények oldalán?
A Magyar Nemzet már júniusban felhívta a figyelmet arra, hogy a miniszter tíz pontos beszámolójából négy a kormányzati struktúra felállításáról, kettő vizsgálatok elindításáról, kettő diplomáciai találkozókról, egy pedig egy még meg sem érkezett uniós forrásról szólt – gazdasági eredmény viszont egyetlen pontban sem szerepelt. A lap szerint ez arra utal, hogy a tényleges munka valójában még el sem kezdődött.
A miniszter azóta is inkább a bejelentések, mint a végrehajtott intézkedések mezején mozog:
- Elvette magától az akkumulátorgyár-telepítésekről szóló egyszemélyi döntési jogkörét, ám ezt is csak „az első kormánydöntések egyikeként kapott feladatként” készítette elő – vagyis nem saját kezdeményezés volt.
- A paksi atomerőmű leállása kapcsán bejelentette, hogy „ki fogják vizsgálni” az Orbán-kormány állítólagos mulasztásait – konkrét intézkedés helyett újabb vizsgálati ígéret.
- Az élelmiszerárak kapcsán „konstruktív párbeszédről” és „szakmai egyeztetésekről” számolt be – konkrét árcsökkentésről vagy szabályozásról nem.
- A Mészáros Lőrinc-érdekeltségű OPUS Titász kizárását az uniós pályázatokból nem a minisztérium, hanem a Magyar Fejlesztési Bank igazgatósága döntötte el – Kapitány szavaival élve „tudomásul vette a döntést”.
A számottevő, ténylegesen végrehajtott lépések közé egyedül az sorolható, hogy az Országgyűlés megnyitotta az utat 869 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználása előtt hálózatfejlesztésre, szélerőművekre és geotermikus beruházásokra – ez azonban uniós, nem saját forrás, és a parlamenti döntés, nem a miniszteri munka eredménye.
Szerző: Kónya Cecília
#KapitányIstván #MagyarPosta #Tiszakormány #gazdaságpolitika #kormányváltás #LángGéza
