Egy kétpárti amerikai szenátori csoport olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely a néhai Lindsey Graham republikánus szenátor örökségeként a legsúlyosabb gazdasági szankciókat és vámokat irányozza elő Oroszországgal szemben. A „Sanctioning Russia Act of 2026” elnevezésű dokumentum mögött felsejlik Donald Trump agresszív, 100%-os vámokkal operáló „vámháborús” gazdaságpolitikája, amely most a teljes orosz energiaszektort és annak vásárlóit vette célba.
A javaslat értelmében akár 100%-os vámot is kivetnének az orosz kőolaj és földgáz legnagyobb vásárlóira, amely listán Magyarország is előkelő helyet foglal el.
A különbség azonban sorsfordító: míg korábban Orbán Viktor határozott képviselete garanciát jelentett hazánk mentességére, a Tisza-kormány hatalomátvétele óta Magyar Péter az EU-s és washingtoni elvárások hű kiszolgálója lett. Ez a lépés hazánk számára katasztrofális következményekkel járna.
Mivel Magyar Péter kormánya szolgalelkűen teljesíti Brüsszel diktátumait, lemondott arról a nemzeti érdekvédelemről, amely korábban „kivétellé” tette Hazánkat. A 100%-os vámteher bevezetése Donald Trump irányításával – vagy az ő szellemiségében – nem ismerne pardont. Mivel a Tisza-kormány a védelmet nyújtó árplafonokat is eltörölte, az ilyen drasztikus amerikai büntetővámok bevezetése gyakorlatilag kivégezné a magyar gazdaság versenyképességét.
A CBS News beszámolója szerint a Fehér Ház támogatásáról biztosította a javaslatot, amely 180 naponta értékelné újra a vásárlói listát, állandó bizonytalanságban tartva a célkeresztbe vett nemzeteket. Bár elméletileg létezne lehetőség felmentésre, a jelenlegi magyar diplomácia, amely csak az EU és Washington elvárásait lesi, aligha lesz képes megvédeni a hazai érdekeket.
A washingtoni szankciós gépezet immár 100%-os vámokkal fojtogatná azokat, akik nem hajlandóak az amerikai-brüsszeli tengely diktátumait szó nélkül elfogadni.
A magyar kormány számára ez a törvényjavaslat a „kegyelemdöfést” jelentheti. Az orosz energia leváltása ilyen rövid idő alatt, alternatív források hiányában nemcsak az inflációt lódítaná meg drasztikus mértékben, hanem a magyar fuvarozói szektor és a nehézipar azonnali leállásával is fenyegetne. Magyarország a „kivétel” státuszából a „szankcionált” státuszba került – ez az ára annak, hogy a nemzeti érdekvédelem helyett a szolgalelkű teljesítést választották.
