Egy héttel ezelőtt még határozottan kizárta a kormányfő a Sándor Palotában tartott sajtótájékoztatóján, hogy a Paksi Atomerőmű megmenthető lenne ideiglenes védművekkel vagy fenékküszöbök építésével, ma azonban bejelentette, hogy haladéktalanul belevágnak a munkálatokba. A hirtelen pálfordulás komoly kérdéseket vet fel a válságkezelés koncepciójáról.
Nagy pálfordulás és azonnali munkálatok
Magyar Péter a kihelyezett kormányülést követő sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy a vízügyi, energetikai és védelmi szakemberek egybehangzó javaslata alapján meghozták a döntést: azonnal megkezdik egy dunai fenékküszöb építését a Duna két partjától, a paksi atomerőmű és Dunaszentbenedek között, első körben 35 ezer, majd 110 ezer köbméter kő felhasználásával. A beruházástól azt várják, hogy pár héten belül elérhető legyen, hogy az atomerőmű hűtőcsatornájánál a vízszint ne csökkenjen mínusz 90 centiméter alá, biztosítva ezzel az ország legfontosabb erőművének teljes kapacitású működését. Emellett szükség esetén két bárka elsüllyesztéséről is döntöttek, ami rövid távon akár 20 centiméterrel is megemelheti a Duna vízszintjét.
A miniszterelnök azonban nem adott magyarázatot arra, hogy augusztus 3-án, miután a frakcióvezetőkkel egyeztetett, miért zárta ki kategorikusan ugyanezt a megoldást. Akkor még úgy fogalmazott: „Nem lehet ideiglenes védműveket, közműveket építeni a Dunán, akár sarkantyúnak hívjuk, akár küszöbnek”, arra hivatkozva, hogy ez nem felelős döntés, és hosszú, nemzetközi engedélyeztetésre lenne hozzá szükség. Sőt, azzal is érvelt, hogy egy ilyen duzzasztással azt kockáztatták volna, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nem engedélyezi a paksi újraindítást.
Kérdőjelek a romániai példa és a teljes leállítás körül
A helyzetet tovább árnyalja, hogy Romániában már napokkal korábban hasonló műszaki beavatkozásokkal próbálkoztak a csernavodai atomerőműnél. Uszályok elsüllyesztésével kezdetben sikerült némi vizet az erőmű felé irányítani, ám a javulás gyorsan elillant: az erősödő apadás miatt a Reuters híradása szerint a Nuclearelectrica már a 2-es blokk leállítására kényszerült. Nem biztos tehát, hogy a fenékküszöb azonnali csodát tesz, miközben Magyar Péter korábban többször is bejelentette a paksi erőmű teljes leállítását, ami végül a Duna átmeneti, 19 centiméteres emelkedése és egy második turbina újraindítása miatt részben elkerülhető volt. A 2000 megawattos teljesítményű Paksi Atomerőmű azonban továbbra is a hazai áramtermelés gerincét adja, így minden bizonytalan lépés komoly kockázatot jelent a magyar energiabiztonságra nézve.
